Elég nehéz a nők dolga a mai világban, plébánia ha a hagyományos szerepekkel ellentétben a tudományos munkában látja a jövőjét. Teljesen mindegy, hogy a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics, vagyis a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematikát foglalja össze) melyik ágáról beszélünk. Még mindig él az egyetemeken az a felfogás, hogy a “nőnek a konyhában a helye”. Pedig mennyien tettek már így is a világ fejlődéséért – és még mennyien fognak.
Amikor annak idején úgy tűnt, hogy megszűnik a Star Wars-os könyvek hazai forgalmazása, akkor az egyik széria, amit úgy tűnt felfüggesztenek az X-szárnyúak sorozat volt. Aztán persze később, amikor a Maxim Kiadó végül átvette az egész bulit, akkor mégis folytatódott széria. Ugyan azt még nem lehet tudni, hogy a széria mind a tíz része meg fog-e jelenni és őszintén szólva amennyire utánanéztem nagyjából talán a nyolcadik részig érdemes elolvasni ezt a szériát, mert körülbelül addig alkot egy kerek egész történetet. Viszont most itt van a széria kvázi második fázisa, ami egyszerre folytatás és egyben egyfajta spin-off is.
A Hope – Remény, egy dél-koreai sci-fi és akció-thriller, amelyet Hong-jin Na írt és rendezett. A film első ránézésre egy izgalmas krimi-horrornak tűnik nagyszerű, sejtelmes kameraállásokkal, azonban a történet lassú kibontakozása idővel ráébreszt, hogy nem erről van szó, de addigra már túl késő lesz, és magával rántja a nézőt ahhoz, hogy kellően kíváncsivá tegye.
Az ősz beköszöntével ismét ellátogattunk a Gémklub partnernapjára, ahol ezúttal is volt miből válogatni. A következő hónapok kínálatában a gyors partijátékoktól a családi címeken át egészen a komolyabb, gondolkodósabb társasokig szinte minden játékostípus találhat magának valamit.
A tavaszi partnernaphoz hasonlóan most is az volt az érzésünk, hogy a Gémklub egyre szélesebb közönséget próbál megszólítani. Vannak játékok, amelyek néhány perc alatt előkerülhetnek egy baráti összejövetelen, mások egy családi játékest főszereplői lehetnek, és természetesen a már ismert címek rajongói sem maradnak új tartalmak nélkül.
Guy Ritchie marihuánában utazó Úriemberei visszatértek a Netflixre a második évadukkal. Az első évadban az üzletbe belecsöppenő Eddie ambíciói a második szezonban természetesen csak nagyobbak lettek. Ez viszont természetesen több gonddal is jár.
Úgy tűnik, az amerikai filmgyártás továbbra sem tett le a saját aranytartalékainak kimerítéséről – a producerek olyan mélyre ástak bevételt generáló címek után kutatva, hogy már a mérsékelt sikerű és népszerűségű, félig feledésbe merült filmek kerülnek leporolásra egymás után. így történt, hogy 1987 után újra mozivászonra került Az univerzum védelmezői (közismert nevén Masters or the Universe, egy itthon kevésbé ismert fantasy-franchise, powered by Mattel), vagy tavaly a Stephen King-adaptáció, ’87-ben szintén megénekelt A menekülő ember. Érdekesség, hogy előbbinek Dolph Lundgren, míg utóbbinak Arnold Schwarzenegger volt a protagonistája – árulkodó a korszak mozis trendjeiről. Az idő könyörtelenségének köszönhetően a ’90-es években elvetett magok is megértek az aratásra: az 1998-as Átkozott boszorkák egykori rajongói is bőven annyi idősek lettek, hogy érdemes őket megmelengetni egy kis nosztalgiával. És így lőn az Átkozott boszorkák 2.
(tovább…)Szinte napra pontosan másfél év telt el a Siló második és harmadik évadja között. Az AppleTV három éve egy olyan történetet kezdett el, ami egy hihetetlen első szezonnal, azonnal feltette a Hugh Howey adaptációját, az évtized egyik legígéretesebb sorozatai közé. Ugyan az előző etap kicsit takaréklángon égett az elsőhöz képest, de még így is bőven volt benne annyi, hogy tovább folytassák Juliette Nichols és társai történetét. Sőt, már azt is tudjuk hogy a negyedik és egyben utolsó felvonás 2027. július 9-én érkezik. Mindezek mellett bőven van miről beszélgetnünk az idei epizódok kapcsán. Viszont kénytelen vagyok ezt kisebb spoilerekkel megtenni, mert ezek nélkül szörnyen keveset tudnék csak írni.
Christopher Nolan teljes egészében IMAX kamerákkal forgatott Odüsszeiájának köszönhetően Homérosz jól ismert eposza ismét a közbeszéd, jobban mondva az egyetemes kultúráról és annak tartalmáról szóló diskurzusok középpontjába emelte Odüsszeusz történetét, amely most képregény formában meséli el újra mindazokat a megpróbáltatásokat melyeket Ithaka királyának kellett kiállnia, hogy ismét hazatérhessen hosszú ideje nem látott szeretteihez.
Az iskolakezdéshez kapcsolódó társasjátékos cikksorozatunkban korábban már összegyűjtöttünk öt játékot, amely remekül használható a nyelvi órákon. Most egy olyan tantárgy következik, amelyhez elsőre talán még könnyebb társasjátékot találni: a történelem. Ezúttal öt olyan játékot ajánlunk, amelyek valamilyen módon a múltat hozzák közelebb a diákokhoz, de nem feltétlenül úgy, ahogyan egy tankönyv teszi.
Mi lenne velünk, ha beköszöntenek a világvége? Nem csak, mint emberiséggel, hanem a mi személyünkkel is. Mi magunk hogyan élnénk túl, már ha kapnánk esélyt rá? Képesek lennénk megoldani? És ha igen, hogyan változnánk meg… Mert biztos vagyok benne, hogy egy olyan helyzetben nem az lesz a fontos, ami most, és nem az lesz az érték, amit annak gondoltunk eddig – mind a fizetési eszköz, mint a belső értékek.
