Úgy tűnik, az amerikai filmgyártás továbbra sem tett le a saját aranytartalékainak kimerítéséről – a producerek olyan mélyre ástak bevételt generáló címek után kutatva, hogy már a mérsékelt sikerű és népszerűségű, félig feledésbe merült filmek kerülnek leporolásra egymás után. így történt, hogy 1987 után újra mozivászonra került Az univerzum védelmezői (közismert nevén Masters or the Universe, egy itthon kevésbé ismert fantasy-franchise, powered by Mattel), vagy tavaly a Stephen King-adaptáció, ’87-ben szintén megénekelt A menekülő ember. Érdekesség, hogy előbbinek Dolph Lundgren, míg utóbbinak Arnold Schwarzenegger volt a protagonistája – árulkodó a korszak mozis trendjeiről. Az idő könyörtelenségének köszönhetően a ’90-es években elvetett magok is megértek az aratásra: az 1998-as Átkozott boszorkák egykori rajongói is bőven annyi idősek lettek, hogy érdemes őket megmelengetni egy kis nosztalgiával. És így lőn az Átkozott boszorkák 2.
(tovább…)Szinte napra pontosan másfél év telt el a Siló második és harmadik évadja között. Az AppleTV három éve egy olyan történetet kezdett el, ami egy hihetetlen első szezonnal, azonnal feltette a Hugh Howey adaptációját, az évtized egyik legígéretesebb sorozatai közé. Ugyan az előző etap kicsit takaréklángon égett az elsőhöz képest, de még így is bőven volt benne annyi, hogy tovább folytassák Juliette Nichols és társai történetét. Sőt, már azt is tudjuk hogy a negyedik és egyben utolsó felvonás 2027. július 9-én érkezik. Mindezek mellett bőven van miről beszélgetnünk az idei epizódok kapcsán. Viszont kénytelen vagyok ezt kisebb spoilerekkel megtenni, mert ezek nélkül szörnyen keveset tudnék csak írni.
Christopher Nolan teljes egészében IMAX kamerákkal forgatott Odüsszeiájának köszönhetően Homérosz jól ismert eposza ismét a közbeszéd, jobban mondva az egyetemes kultúráról és annak tartalmáról szóló diskurzusok középpontjába emelte Odüsszeusz történetét, amely most képregény formában meséli el újra mindazokat a megpróbáltatásokat melyeket Ithaka királyának kellett kiállnia, hogy ismét hazatérhessen hosszú ideje nem látott szeretteihez.
Az iskolakezdéshez kapcsolódó társasjátékos cikksorozatunkban korábban már összegyűjtöttünk öt játékot, amely remekül használható a nyelvi órákon. Most egy olyan tantárgy következik, amelyhez elsőre talán még könnyebb társasjátékot találni: a történelem. Ezúttal öt olyan játékot ajánlunk, amelyek valamilyen módon a múltat hozzák közelebb a diákokhoz, de nem feltétlenül úgy, ahogyan egy tankönyv teszi.
Mi lenne velünk, ha beköszöntenek a világvége? Nem csak, mint emberiséggel, hanem a mi személyünkkel is. Mi magunk hogyan élnénk túl, már ha kapnánk esélyt rá? Képesek lennénk megoldani? És ha igen, hogyan változnánk meg… Mert biztos vagyok benne, hogy egy olyan helyzetben nem az lesz a fontos, ami most, és nem az lesz az érték, amit annak gondoltunk eddig – mind a fizetési eszköz, mint a belső értékek.
A neves, de szebb napokat is megélt rendező, Ridley Scott ezúttal egy posztapokaliptikus kalandra invitálja nézőit a Kutya csillagkép című mozijával. Sajnos a végeredmény csak a műfaj tucat darabjait gyarapítja, és továbbra is messze áll a legendás brit filmes régi hírnevétől.
A világűr az ősidők óta megmozgatja a fantáziánkat. Podcast műsorunkban megvizsgáljuk, mi a valóságmagva azoknak a filmeknek és sorozatoknak, melyek távoli bolygók és csillagrendszerek közé repítenek minket. A Star Wars, a Star Trek, az Űrodüsszeia, A marsi, a Csillagok között és sok más alkotás elemzésében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről Edl András, világűrbiztonság-kutató és Dr. Speck Gyula, egyetemi oktató lesz segítségünkre.
Néha úgy tűnik, a popkultúra már nem előre halad, hanem körbe-körbe jár. Amit gyerekként láttunk, abból új sorozat készül. Amit tinédzserként játszottunk, abból remaster vagy remake érkezik. Amit egyszer már lezártak, azt újranyitják. Amit egyszer már feldolgoztak, azt újra feldolgozzák. A régi film folytatást kap, a kultikus játék modern grafikát, a képregény új univerzumot, a klasszikus mese élőszereplős változatot, a sikeres franchise pedig előzménytörténetet, spin-offot, sorozatot, mellékszálat, bővített világot.
Véget ért a Sárkányok háza harmadik évadja, amit már sokan vártak, már csak azért is, mert két évvel ezelőtti második felvonás sokak számára lett komoly csalódás. A széria a Targaryen-ház legpusztítóbb polgárháborúját állítja a történetének a középpontjába, amely után az uralkodó dinasztia erős hanyatlásnak indul. A sorozat alapanyaga a Tűz és Vér című könyv, amelyet egy mester írt meg, kvázi a Targaryen-ház történetét vetette papírra többségében megbízható forrásokra támaszkodva, viszont bizonyos esetekben csak kétes információkkal rendelkezett. Ez utóbbi kétes információkat használják ki a készítők több-kevesebb sikerrel, mikor bizonyos momentumait a történéseknek átírják. Az első két rész a hírek szerint még a korábbi szezonra volt tervezve, így több fontosabb esemény onnan az idei szezonra tevődött át (ami érződik is). Így kíváncsi voltam, hogy a tényleges évad kezdés, ami a harmadik résszel jött ki, milyen irányt mutat majd a mostani felvonáshoz. Mondjuk úgy, hogy Martin nem igazán túlzott mikor azt nyilatkozta: ez már nem az ő története.
A Kritikus Töri tizenkettedik adásában Christopher Nolan régóta várt Odüsszeia című filmjét vesszük górcső alá. Homérosz több mint kétezer éves eposza ezúttal a modern Hollywood látásmódján keresztül elevenedik meg, így adásunkban azt járjuk körül, hogyan nyúlt Nolan az ókori mítoszhoz, és mennyire sikerült átültetnie annak világát a filmvászonra.
