Jé, Zendaya és a férfi főhős(ök) között működik a kémia! Persze igazságtalan lenne Denis Villeneuve-öt Luca Guadagninoval megmérettetni ebben a kérdésben, ugyanis míg a Dűne direktorának kifejezésmódja elsősorban grandiózus és stílusa olyan steril, mint egy tökéletesen áttetsző, rogyásig klórozott, feszített víztükrű medence, addig az olasz filmes pályájának lényegét jelenti az emberi lélek völgyei és útvesztői, az érzelmek örvénylő ingoványa, annak minden túlfűtöttségével, mocskával, kiszámítható kiszámíthatlanságával és racionális irracionalitásával. Guadagnino olyan munkái nélkül, mint a Szólíts a neveden vagy a Csontok meg minden aligha láthatnánk olyan romantikus filmeket, melyek a habkönnyű szórakoztatáson kívül intellektuálisan is megmozgatják a nézőt (persze vannak kívételek).
A Grimm fivérek nevét bizonyára mindannyian nagyon jól ismerjük. A német mesegyűjtő testvérpár történeteit már kisgyermekkorunkban is sokszor hallottuk. Sokan talán nem is sejtik, hogy kedvenc történetük épp a Grimm fivérek gyűjteményéből ered. Hamupipőke, Jancsi és Juliska, A békakirály, Csipkerózsika, Hüvelyk Matyi, mind-mind ikonikus mesekarakterek, akiket az európai közönség a testvérek munkája által ismert meg jobban. A Netflix megbízásából a Wit japán animációs stúdió elkészítette 6 részes saját feldolgozását a legismertebb történetekből.
Legyünk őszinték, minden alkotásban van valamilyen hiba. Azonban ezeknek a hibáknak a mennyisége és a milyensége nagyban képes befolyásolni az adott alkotás élvezhetőségét. Márpedig a Csillagok háborúja IX. – Skywalker kora olyan szintű és mennyiségű hibával van tele, hogy az gyakorlatilag az egész addigi szériát majdhogynem képes volt tönkretenni. Sőt egyesek számára konkrétan haza is vágta. Ráadásul az abban a filmben fellelhető lévő hibákat, jelenleg is vagy három különálló sorozattal igyekeznek valahogy a helyére tenni.
Valamint az is biztos, hogy a készülő folytatásokra is elég erőteljesen rá fogja nyomni a bélyegét mindaz, ami abban a részben történt. Nem titok, hogy a jelenlegi cikk alanyául szolgáló regény, A Sithek árnyéka is nagyrészt azért készült el, hogy valamelyest háttérmagyarázatul szolgáljon az abban a filmben felmerülő egyik legnagyobb problémára. Már persze ha valakiben maradt még elég érdeklődés vagy gusztus arra, hogy egyáltalán válaszokat is akarjon kapni rá.
Ha tíz-húsz évvel ezelőtt egy hollywoodi stúdió bejelentette, hogy egy népszerű videojáték alapján filmadaptációt készít, a játékosok szinte biztosra vehették, hogy a végeredmény a legjobb esetben is méltatlan lesz az eredetihez, a legrosszabb esetben pedig egyenesen vállalhatatlan. Az elmúlt években viszont megfordulni látszik ez a trend, és egymás után jelennek meg a jobbnál jobb filmes és sorozatos feldolgozások: gondoljunk csak az HBO díjnyertes sorozatára, a The Last of Us-ra, vagy az olyan animációs Netflix-szériákra, mint a Castlevania, az Arcane, vagy a Cyberpunk Edgerunners.
Az Amerikai Egyesült Államok a világ egyik vezető szuperhatalma, belülről azonban heves társadalmi, politikai feszültségek szakítják szét. Alex Garland új filmje, a Polgárháború ezeket a feszültségeket vetíti előre a közeljövőbe, ahol ember embernek farkasává válik, és százhatvan év után újra amerikai testvérek ontják egymás vérét. Okulás ez a Föld valamennyi lakója számára, nekünk, magyaroknak is!
A különféle ikonikusnak számító animék live-action adaptációját a Netflix az utóbbi időben erősen a pártfogása alá vette. Tavaly érkezett a lassan építkező, de aztán egyre szórakoztatóbb One Piece, aztán elég erősen kedvünket szegte a Yu Yu Hakusho élőszereplős feldolgozása. Végül, de nem utolsó sorban kaptunk egy Avatar sorozatot is. Ez még csak pár darab a sok közül és a lista csak bővül. Idén áprilisban egy újabb ikonikus mangának és animének az adaptációja érkezett a streaming platformra, ezúttal a dél-koreai filmesek gyermekeként.
Az utóbbi évek magyar filmtermése több történelmi darabbal szolgált. Új adásunkban górcső alá vesszük a Most vagy soha!-t, a Hadikot, valamint a Semmelweist, és megvizsgáljuk, mennyire vehetjük komolyan ezeket az alkotásokat történelmi szempontból. Megvizsgáljuk azt is, hogyan oldható fel a történészek és a filmesek szembenállása. Mindebben a Széchenyi-díjas történész, Hermann Róbert lesz a segítségünkre.
Sok szennyvíz lefolyt a Gangeszen, mióta Dev Patel ismert lett első filmje, a Gettómilliomos hatalmas sikere óta, mely azóta is messze a legismertebb indiai film a nyugati világ moziba járó közönsége előtt. A londoni születésű, szülei révén Kenyából származó indiai színész ha, a mainstreambe nem is tört be, de 33 évesen impresszív filmográfiát tudhat maga mögött, olyan gyöngyszemekkel, mint a The Green Knight, ami egyébként méltatlanul alul értékelt adaptációja az Artúr-mondakör egyik XIV. századi lovagregénynek. A Majomember filmötlete az ő fejéből pattant ki, és életében először ülhetett bele a rendezői székbe, mi több, a forgatókönyvben is szerepet vállalt.
