Manapság a remake-ek, rebootok és a régóta érő (de kevéssé indokolt) folytatások korát éljük a szórakoztatóiparban. Ezt a trendet természetesen a videojátékkiadó cégek is felkapták és az utóbbi években sorra jelennek meg az ilyen jellegű játékok, melyek hol rosszabbul, hol jobban sikerülnek. Legszembetűnőbb példa a Modern Warfare, melynek klasszikus epizódai igen komoyl remaster verziót is kaptak (melyek szinte tekinthetők remake-nek is), aztán pedig jött a 2019-es, nagy sikerű reboot. De említhetnénk a Mafia zseniálisra sikeredett újraalkotását is. De bőven akad még olyan játék, mely megérdemelné, hogy új erőre kapjon, némileg modernizált formábab. Az alábbi listánban pedig ilyen címeket próbálunk összegyűjteni.

Persze nagyon nehéz és valahol hálátlan feladat is egy ilyen cikk öszzehozása. Rengeteg olyan cím van mely megérdemelné, hogy felújított, friss és üde formában újra megmutassa magát a nagyközönségnek. Még akkor is ha csak a 3D éra játékaiból csemegézünk. Másrészről pdig minddenkinek emgvan a maga kedvence amit viszont szeretne látni, így szinte elkerülhetetlen az egyet nem értés, a csalódottság, vagy épp a felháborodás a listával kapcsolatosan. Talán ez volt a legnehezebb toplista amit össze kellett hoznom.
Éppen ezért itt még fontosabb volt valami irányelve(eke)t kitalálni, ami szerint eldöntöttem mely címek kerülnek fel a listára.

Először is az adott játéknak legalább 10 éve kellett megjelennie. Másodszor mindenképp olyan címnek kell lennie amin a profitálni tud az új generációs megoldásokból, illetve amiken ezek szignifikánsan javítani/módosítani tudnak ezek. Harmadrészről pedig oylan ikonikus játéknak kell lennie amit meg kell ismernie az újabb generációknak is. Avagy épp ellenkezőleg, olyan elfeledett, de mégis egyedi ötletekkel operáló játéknak kell lennie ami újabb esélyt érdemel a sikerre. Végül pedig érdemes leszögezni, hogy ezen cikkben kimondott remake-ekben vagy modern rebootokban gondolkodunk, hiszen korábban már volt egy nagyon áhított folytatásokról szóló cikkünk is. Most pedig lássuk amit látni kell.

L.A. Noire

Első szereplőnk éppen csak eléri a korhatárt, de semmiképp nem szerettem volna kihagyni a Rockstar bábáskodásában megjelent Team Bondi játékot, az 1947 Los Angelesében játszódó detektívsztorit, vagyis az L.A. Noire-t. A játék talán minden idők legkomolyabban kidolgozott „nyomozószimulátora” amiben minden apró részletre, még az emberek arcmamikájára is oda kell figyelni ha jól akarjuk megoldani az ügyet. Ez utóbbihoz ráadásul 2011 egyik legforradalmibb mocap technológiáját alkották meg. Képzeljük csak el, hogy mindez milyen remekül működne egy modern motorral és a jelenlegi módszerekkel. Ráadásul ott van az nyomasztó, lehengerlő film noir történet is, amihez foghatót nem nagyon kaptunk még. Kell ennél több? Persze, hogy minél előbb elkészüljön az újrakeverés. Itt kifejezetten egy remake kéne. Csak ne olyan legyen, mint a GTA Trilogy.

The Thing

A közel 20 éves The Thing az azonos című hollywoodi produkció (A dolog, Kurt Russell-el) kvázi közvetlen folytatása, amiben egy katonai egység az antarktiszi kutatóbázisra érkezik kideríteni, hogy mi is történt. Sajnos mérhetetlenül alulértékelt és elfeledett alkotás, pedig olyan korát meghaladó és egyedi megoldásokat alkalmazott, mint pl. Az NPC-kkel való interakció és azok magunk mellé állítása, hogy segítségükkel haladjunk előre. Vagy a bizalom, félelem és fertőzöttségi rendszer, mely alapán a kalandunk során elénk kerülő NPCk mennyire bíznak karakterünkben (értsd: végrehajtják-e a parancsait), mennyire félnek a lényektől, illetve megfertőzte-e őket az idegen. Mindezt pedig egy remek shooterbe bújtatva. Egy Unreal Engine 5 alatt futva, modern irányítás és mocap mellett ez a remake akkorát ütne mint biztonsági ember a diszkó előtt.

Half-Life sorozat

Folytassuk listánkat az idegen megszállós sztorinál, de mégis kicsit más vizekre evezve. A Valve 1998-ban majd 2004-ben is alapjaiban rengette meg a videojátékos világot Gordon „Pájszer” Freeman történetével, a Half-Life első és második részeivel, majd persze azok kiegészítőivel. A Washington állambeli cég olyan játékokat alkotott, melyekkel kétszeri is forradalmasította az FPS műfajt, a videojátékos történetmesélést és a második résszel olyan vizuális megoldásokat is hoztak, amik a korszak igen erős mezőnyében is (Doom 3, Far Cry) a topon voltak. Ám a sorozatot pofátlanul félbeszakították a HL2: Episode 2 után, hiszen a Valve azóta a Steamnek hála nem érdekelt a videojátékok gyártásában. Oké, VR-ra megjelent az Alyx című epizód, de a HL2: Episode 3-nak, vagy épp a Half-Life 3-nak valószínűleg búcsút inthetünk. Éppen ezért jó fej dolog lenne tőlük ha legalább a meglévő epizódokat megmutatnák mai körülmények közt a mostani gnerációnak is.

Max Payne trilógia

Ikon után ikon következik a listán a balsorsú nyomozó, Max Payne történetének személyében. A kis finn játékfejlesztő, a Remedy mondhatni stílust teremtett a bullet-time alapú, akcióval teli játékmenettel, a depresszív, film noir stílusú sztorival és kifejezetten egyedi és művészi, képregényszerű történetvezetéssel (ami a csapat technikai korlátai miatt alakult úgy, ahogy). A második rész pedig még nagyobbat ütött 2003-ban és talán azóta is minden idők egyik legjobb akciójátékaként tartják számon. Majd a kiadó Rockstar kivásárolta a Remedy-től a jogokat és 9 évet váratott minket a folytatásra, ami rengeteget változtatott az eredeti koncepción, de mégis hamisítatlan Max Payne történet volt. Aztán azóta síri csend és hullaszag. Sajnos az ipar jelenlegi trendjei nem is kedveznek a „csőjátékoknak” akármilyen minőségiek és érdekesek is. Viszont egy felfrissítet trilógia egy új motorral és teszem azt a harmadik részhez hasonló irányítással nagyot üthetne. Sajnos a GTA Trilogy fiaskója után valszeg erre hiába is várunk.

The Suffering

Következzék egy elfeledett hős a 3D korszak hőskorából, a kétezres évek első évtizedéből. Egészen pontosan 2004-ben jelent meg a jelenleg a Monolith Productionsbe beolvadt Surreal Games akció túlélőhorror játéka The Suffering címmel. És ó ez a játék, korszakalkotó élmény volt…és sok olyan dolgot láttunk benne ami manapság már sztenderdnek számít, szóval kicsit meg is előzte a korát. A történet szerint Torque-ot, a halálra ítélt családgyilkost alakítjuk aki bár ebből semmire sem emlékszik, de a Carnate szigetbörtönben várja halálos büntetését. Ám valami balul sül el, ugyanis a sitten megelevenedik a pokol. Szó szerint. A rabok és az őrök többsége eltorzult szörnyeteggé változik. Torque és néhány szerencsés életben marad és hősünknek a borzalmak közepette kell túlélnie, jeleznie a parti őrségnek és megfejetni saját múltjának homályos részeit is. A remek hangulatú játék tele volt borzongással, akcióval és egyedi megoldásokkal melyeket modern grafikai megoldásokkal és irányítással újra átélni igazán nagy kaland lehetne.

Medal of Honor: Pacific Assault

A Medal of Honor egykoron a háborús FPS-ek etalonja volt, majd pedig fej-fej mellett harcolt a Call of Duty-val a koronáért. 2004-ben (megint) jelent meg a csendes-óceáni színteret feldolgozó epizód, a Pacific Assault. Véleményem szerint ez volt minden idők legjobb második világháborús játéka. Egyrészről azért mert egy friss, érdekes és új történetet mutatott be, másrészről azért mert ezzel együtt egy teljesen más miliőt és játékstílust hozott el, hiszen a fülledt dzsungelekben harcolni teljesen más volt, mint Európa romba dőlt városaiban. Harmadrészről a korszak egyik legintenzívebb vizuális megjelenítését kínálta, legyen szó részletességről, effektekről, vagy magukról az eseményekről. Akkor mindannyian azt mondtuk, hogy „olyan mint egy film”. Végül de nem utolsó sorban olyan finomságok is kerültek a játékba mint a velünk harcoló NPC-k irányába osztható harctéri utasítások, vagy a roppant elegáns felcser-rendszer, mellyel az elsősegélycsomag és az újjátöltődő életerő kérdésére tettek frappánsan pontot a Danger Close (akkor EA LA) munkatársai. Ez a játék, némi vérfrissítéssel mai is megállná a helyét a háborús FPS-ek piacán.

Jade Empire

Mindenki ismeri a BioWare játékait, ugye? Baldur’s Gate, KotOR, Dragon Age, Mass Effect, Anthem (höh). Na de ki ismeri a Mass Effect előtt érkező Jade Empire című harcművész RPG-re? ÉS hányna játszottak vele, vagy vitték éppen végig? A Jade Empire egy mérhetetlenül alulértékelt játéka a kanadai stúdiónak és úgy eleve az RPG szegmensnek. A Jade Empire egy elképzelt távol-keleti ihletésű földön játszódó fantasy melyben egy általunk választott, természetesen a sors által kiválasztott harcművészt irányíthatunk, aki több különböző harcstílus képviselője is lehet és akinek természetesen az a feladata, hogy megmentse a birodalmat a gonosztól. Bioware módira utunk során felfedezünk egy művészien megalkotott világot, harcolunk, fejlődünk és egy rakás NPC-vel és követővel hoz minket össze a sors. A történet során egy morál rendszerbe beágyazott döntéseket kell meghoznunk, melyek a végkimenetelt is befolyásolják. Ennek érdekessége, hogy nincs nyíltan jó és rossz választás, csupán különböző hozzáállású és vérmérsékletű választások. Úgy vélem, ha a BioWare szabad kezet kapna az EA-től ezen játék újraalkotásához egy modern motor, friss irányítás mellett, akkor azzal bizonyíthatna a hitüket vesztett rajongóknak.

Dark Messiah of Might and Magic

A fantasy környezetnél maradva emlékezzünk meg arról a játékról amivel az Arkane, úgy is mondhatjuk megalapozott a nagy klasszikusuknak, a Dishonored-nek. A Dark Messiah ami egy sztorivezérelt, pályákra osztott akció-szerepjáték volt, melyben a címadó sötét messiást alakíthatjuk. Karakterünket több irányba is fejleszthetjük a közelharc, a mágia és az ún. „egyéb” vonalakon, de a játék erősen javallja a lopakodást (valószínűleg ezt az ötletet vitték tovább a Dishonored-höz). A slusszpoén az egészen pedig a környezet kihasználásának lehetősége volt. Egy jól irányzott rúgással vagy támadással mindenféle tüskékbe, karókba, vagy akár a halálos mélységbe is taszíthatjuk az ellenséges goblinokat, orkokat, egyéb létformákat. Bár a játék megjelenésekor nem aratott osztatlan sikert, de egy igazi csiszolatlan gyémánt volt. Ráadásul az Arkane azóta kikupálta a koncepciót, így bőven megérdemelne egy újabb lehetőséget.

The Godfather

A keresztapa minden idők egyik legzseniálisabb filmje. Pont. 2006-ban pedig az Electronic Arts kiadta szerintem minden idők egyik legjobb filmadaptációját hozzá, ami végre nem csak megfejni próbálta az adott alapmű népszerűségét, hanem azt célozta meg, hogy hozzáadjon ahhoz, kibővítse azt. És nem csak ezt tette, hanem megalkotta minden idők egyik legjobb maffiajátékát is. A történet szerint hűsünk, Aldo Tarpani, a Corleone család tagjaként tengeti a napjait majd mászik egyre feljebb a ranglétrán. Ennek egyébként játéktechnikai szempontból is jelentősége van. Aldóval üzleteket fenyíthetünk be, rendőröket kenhetünk meg, ellenséges területeket támadhatunk meg és kb. bármit megtehetünk amit egy gengsztersztoritól elvárunk. Apropó sztori, a játék története az eredeti filmét követi a háttérből és kiderül, hogy egy rakás esemény hátterében valójában Aldo áll (pl. az a bizonyos lófej is általa került az ágyba. A slusszpoén pedig, hogy minden karaktert az eredeti színész szólaltat meg. Nagy szükség lenne egy ilyen játékra manapság is.

SWAT 3

Manapság igencsak ínséges időket élünk taktikai lövöldék terén és habár a Ready or Not biztatónak tűnik, egy fecske nem csinál nyarat. Anno a SWAT 4 egy életre beállította nívót, melyet igen nehéz megugrani és sok kiadó nem is érdekelt ebben. Akkor mégis miért a korábbi epizódból akarok remake-et? Azért mert a SWAT 3 sok dologban összetettebb, bonyolultabb és élethűbb, mint a negyedik rész, ami főként a kezelőfelület áramvonalasságával tudott idősebb testvére fölé kerekedni. A SWAT 3 ezen felül egy sokkal koherensebb, összefüggő és valójában egész érdekes történetbe ülteti az 1999-ben még a jövő rendőreinek (a sztori 2005-ben játszódik) munkáját. Ráadásul a taktikai lehetőségeink is brutálisak, az utolsó részletig testre szabhatjuk a helyzetet, hogy sikerrel hajthassuk végre a hatalmas, komplex térképeken játszódó, izzasztóan nehéz feladatokat. Képzeljétek el mindezt mondjuk Unreal Engine 5 alatt, SWAT 4 stílusú interfésszel, továbbfejlesztett mesterséges intelligenciával. Nyálcsorgás…

Íme tehát 10 olyan régi-régi játék, amik szerintem most már bőven kiérdemelnének egy az eredetire hajazó reboot-ot, vagy egy fullos remake-et. Megmondom őszintén nagyon nehéz volt összerakni ezt a listát, mert annyi lehetséges jelölt volt, hogy igencsak kínkeserves volt kimazsolázni a végső szereplőket. Nektek mi a véleményetek? Ti örülnétek a fenti címek újrakeverésének vagy inkább más címeket látnátok szívesen átdolgozva? Írjátok meg nekünk, mert ennyi lehetőségből biztosan össze tudunk hozni egy olvasói listát is. Addig pedig reménykedjünk, hogy valahogy szöget üt legalább egy néhány ezekből az ötletekből a kiadók fejében és viszont láthatjuk régi kedvenceiket valamilyen formában.