A közelmúltban a multiverzum fogalma igen gyakorivá vált a mozivásznakon. A Marvel nemrég kezdte el eddigi univerzumának tágítását, elég csak Doctor Strange új kalandjára gondolni. Kicsivel a Marvel varázslója előtt az év egyik nagy meglepetését a Minden, mindenhol, mindenkor hozta, ami hasonló témát állított középpontjába. A multiverzális nyúl ürege természetesen igen mély, viszont minden bizonnyal van annyira érdekes, hogy hét gondolat erejéig szétnézzünk benne. Legalábbis ebben az univerzumban.

1. Mivel a téma kifejezetten nehezen megfogható, nehéz megmondani, pontosan mit is nevezünk ,,multiverzumnak”. Fogadjuk el (legalább a cikk kedvéért), hogy a mi univerzumunktól különböző univerzumokat (jelentsen ez bármit is) párhuzamos univerzumoknak nevezzük, ezek összessége pedig a multiverzum. A fogalmat egyébként már az ókori görög atomista filozófusok is használták, akik szerint az atomok minden ütközése egy-egy új, párhuzamos világ létrejöttéhez vezet.

2. A fogalom tudományos értelemben még csak hipotézis, a multiverzum léte még nincs bizonyítva, a területen aktív viták folynak. Paul Davies angol fizikus szerint a multiverzumok létezése nem is vizsgálható tudományosan. Más híres fizikusok viszont, mint Stephen Hawking vagy Neil deGrasse Tyson valamilyen formában támogatják a multiverzumok hipotézisét.

3. Nehéz megmondani, pontosan hol jelentek meg a mozivásznakon elsőként a párhuzamos univerzumok, vagy a multiverzum fogalma. Az egyik legkorábbi felbukkanása, elsőre talán több szempontból is meglepő módon, az 1939-es Óz, a csodák csodája. Nem szoktunk így gondolni Dorothy történetére, pedig tényleg illeszkedik a cikk témájához, hiszen a kis Dorothy egy vihar következtében átkerül egy másik, a miénktől teljesen különböző világba.

4. A téma filmes népszerűségének egyik oka kétségtelenül a dolog természetéből adódó végtelen sokszínűség. Szószerint bármi, bármilyen karakterrel, bármilyen formában megtörténhet, ha az írói fantázia a multiverzumban kezd kalandozni. Ez nem csak narratív, de műfaji sokszínűséget is hoz magával. A legnyilvánvalóbb a sci-fi vonal, aminek egyik legismertebb képviselője a Rick and Morty, ami vígjáték elemeket is behoz, ahogyan az elismerten tőlük merítő Minden, mindenhol, mindenkor is teszi. De előkerülnek horror-és slasher hozzávalók is nem csak Strange új történetében, hanem például a Happy Death Day-ben is. A Run, Lola, Run pedig bűnügyi thriller köntösben jön elő a párhuzamos döntésekkel és azok következményeivel, méghozzá igen kiválóan.

5. A multiverzumok sokszor adnak lehetőséget az önreflexióra is. Valamilyen karakter szembesül saját életével azon keresztül, hogy látja, mi minden történhetett volna másként. De egyel mélyebb szinten, meglévő univerzumunk korábbi történéseire is lehet reflektálni, vagy azok fontosságát bemutatni egy-egy párhuzamos variáns bemutatásával. Itt pedig bejön a képbe a rajongók kiszolgálása is. A multiverzum arra is kiváló eszköz, hogy egyes történetek látszólag különálló figuráit egy történetbe tereljük, ahogyan az történt például a Pókember esetében is nemrég. De nehéz döntések mögül is könnyen kibújhat ezzel a módszerrel a kissé megalkuvó alkotó, például egy korábban elhunyt szereplő párhuzamos univerzumból származó verziójának visszahozásával a történetbe.

6. Egy érdekes koncepció szerint az internet kora is kedvez a multiverzumokról szóló történeteknek. A felvetés szerint a multiverzum-koncepció egy nagy internet-metaforaként működik. Ahogyan a multiverzum lehetőségei, úgy az internet bugyrai is gyakorlatilag végtelenek. A különböző párhuzamos univerzumokban élő karaktereink pedig a különböző internetes fórumokon felvett személyiségeinknek feleltethetőek meg. Mind az internet, mind a multiverzum hatalmas káosz forrása lehet, és a néző örömmel veszi, ha legalább a főszereplőnek sikerül ebben valamilyen értelemben rendet tenni.

7. Végül, de nem utolsó sorban a párhuzamos univerzumok léte akár motiváló is lehet. A Minden, mindenhol, mindenkor is valami ilyesmit mutatott meg a maga zseniálisan kaotikus módján. Első hallásra talán elég lehangoló lehet, hogy minden ami megtörténhet, valahol meg is történik. Mitől lesz akkor jelentős szerepe az egyén életének? Egy lehetséges válasz az, hogy a végtelen világok tengerében csak annak van értelme, aminek mi értelmet adunk. Szembenézünk a lehetőségek végtelenjével, majd megtanulunk megelégedni saját választásainkkal, és azokból kihozni a lehető legtöbbet.