Cápákról szóló film annyi van Hollywoodban, mint égen a csillag. A cápa, mint a teremtés egy igen csodálatos példánya, remek alapanyag a horror- és katasztrófafilmeknek, hiszen ez a ragadozó állat kivívta az emberek félelmét. A legnagyobb baj mégis az, hogy a filmek nagy többsége inkább szánalmas, mintsem izgalmas és látványos. Mai filmünk még arra is méltatlan, hogy katasztrófafilmnek nevezzük, bár ami benne van, tényleg kész katasztrófa.

Egy csendes estén egy halászhajó-tulajdonos és egy házaspár horgászni indulnak a tengerre. A férj tűzzel-vassal küzd, hogy megszerezze élete legnagyobb fogását, ami történetesen egy cápa. Ám a dög nem adja magát, ezért bosszúból a szájába dobnak egy gránátot (…), ami halálosan megsebzi az állatot, amely elúszik egy közeli barlangba kimúlni, ahol ismeretlen erők újra felélesztik, és immáron szellemként tizedeli a lakosságot.

Tisztelt Olvasóim, nagy levegőt és merüljünk alá ennek a filmnek! Jómagam már-már azt hittem, engem nem lephet meg semmi, de még mindig képes vagyok elborzadni néhány dolgon. Filmünk eleje nem is olyan vészes, olyan átlagos helyzetbemutatás, de ez csak pár percig tart. Aztán a történet elindul lefelé, mondjuk amúgy sem fentről kezdte. Valaki ott a messzi nyugaton nagyon unatkozhatott az alsógatyájában, hogy egy ilyen ötlet kipattant a fejéből. Sajnos még csak egyedinek sem mondható a történet, ugyanis minden létező sablont felhasznál korábbi filmekből, amelyek hasonló témára épülnek. Konkrétan a cápafilmek klisé-kézikönyve lehetne, de még ezek kidolgozására sem fektettek hangsúlyt. Van egy alapkoncepció a sztori terén, de semerre nem viszik, a történet el van a saját kis medrében, mutogatja magát, hogy Ő ott van, de semerre nem fejlődik, nem kerekedik ki semmi. Mégis azt mondom, valahol erre számíthatunk, már akkor is, ha elolvassuk az ismertetőt róla. Ezért nem is a történet a legborzalmasabb.

A film kidolgozása, nézzük azt bármilyen szempontból (karakterek, látvány, operatőri munka stb.), egy kalap kutyafülét sem ér. Ami legjobban szúrta a szememet az a kameramunka és a vágások. A film telis-tele van rémesen rossz, jeleneteket megszakító vágásokkal, fél fejek levágásával és remegő felvételekkel, mintha az amúgy is láthatóan alacsony költségvetésből már egy statívra sem futotta volna. Az operatőr valószínűleg még a középiskolában, a médiaszakkörön szerzett tudását alkalmazta, ahol megszokta, hogy bármilyen kis szorgalmi munkát elfogadnak a jelesért cserébe. Maga a játékidő nem hosszú, de ebben a bő 85 percben is alkalmunk nyílik megfigyelni eme remek képalkotási technikát, amelyet még teletűzdelnek értelmetlen vágóképekkel, csakhogy legyen mivel kitölteni az űrt.

Ami viszont konkrétan kivágja a biztosítékot, azok a karakterek. Ezek a szereplők olyan szinten felületesen vannak megírva, hogy azt említeni is fáj. Kezdjük azzal, hogy ezek a karakterek annyira buták, hogy nézni is kínos és a film végére fel is idegesített. Szánalmas látni, ahogy a helyzeteket megoldják, az egymással való beszélgetéseik egy mosogatógép és egy gamer fejhallgató egymás közti kommunikációjának szintjén van. És mi sem erősíti ezt jobban, mint ezek a fenomenális dialógusok. Ezeket úgy tudnám jellemezni, hogy nevetségesek, sablonosak, unalmasak és karót nyeltek. Értem ez alatt azt, hogy egy szemernyi rugalmasság sincs benne, annyira ragaszkodtak ehhez a csapnivaló forgatókönyvhöz, hogy meg sem próbálnak színt vinni belé. Ezeket meg csak erősítik a kukába való színészi alakítások, mert látszólag szerintem azt sem tudták, milyen filmben szerepelnek. Ha valaki meghal, semmilyen érzelmet nem képesek produkálni, legyen az a legközelebbi hozzátartozójuk, akkor sem. És csak egy példát említettem a sok közül.

Az animációról meg ne is tegyünk említést. Egy kékkel átvilágított és rossz kompozícióval megalkotott cápánál, valamint a jelenetekre montírozott fröcsögő véreffekteknél többet nem tud. Maga a cápa jellemzi a tökéletes ötlettelenséget.

Én nem tudom kiknek készült ez a film, de hogy épeszű embereknek nem, az biztos. Ha valakinek tetszik, az vessen magára, még akkor is, ha csak elnézegeti, mert ez arra sem méltó. A film olyan szinten komolyan veszi magát, hogy arra szó nincs. A magyar szinkron minőségét ezek után teljesen meg tudom érteni, de kár is volt elővennie ezt a stúdiónak. Én sem foglalkoznék vele egy percig sem. A filmben elhangzik az a mondat: „Félelmetesebb, mint bármelyik ismert horror!” Csak remélni tudom, hogy ez nem egy nagyképű önreflexió, mert ha így lenne, rögvest költözöm egy másik bolygóra.