Amióta tizenhárom évvel ezelőtt váratlanul elkaszálták a sorozatot, a rajongókat azóta ette a kíváncsiság, hogy hogyan fejeződik be Szamuráj Jack története. Idén az Adult Swimnek köszönhetően lezárult az időutazó szamuráj históriája. Vajon méltó befejezést kapott a Cartoon Network egyik legjobb sorozata, vagy ez is csak egy félresikerült rókabőr lett?

Ötven év telt el azóta, hogy a gonosz démon, Aku a jövőbe küldte történetünk hősét, Szamuráj Jacket. Az időutazás mellékhatásaként Jack egyáltalán nem öregedett az elmúlt évtizedek alatt, de már nem ugyanaz az ember, aki egykor volt. Elveszítette a varázserejű kardját, és vele együtt az esélyt arra, hogy valaha is legyőzheti Akut. Jack most céltalanul vándorol a világban, tovább küzdve a gonosz erői ellen, de a múlt emlékei és saját kétségei folyamatosan sanyargatják őt. Már az a gondolat is egyre gyakrabban megfordul a fejében, hogy ideje feladni a harcot és beletörődni abba, hogy az Aku által uralt sötét jövőben kell vándorolnia az idők végezetéig, hacsak ő maga nem vet véget előbb a saját életének. A helyzetét csak rontja, hogy egy Akut imádó orgyilkos-szekta üldözőbe veszi őt, aminek a tagjai minden áron el akarják pusztítani uruk ősellenségét, a szamurájt.

Genndy Tartakovskynak nagyon rögös utat kellett bejárnia ahhoz, hogy tető alá hozhassa a Szamuráj Jack befejezését.  Kezdetben egy animációs mozifilmet akart csinálni, de az ügy nem akart egy tapodtat sem előre haladni az évek alatt (az se segített sokat, hogy időközben elhunyt Aku eredeti szinkronhangja, Mako Iwamatsu). Így érthető, hogy Tartakovsky más projektekre irányította a figyelmét. A Sonynál elkészítette a Hotel Transylvania első és második részét, majd egy 3D-s Popeye-filmen kezdett el dolgozni, amit viszont idejekorán lelőtt a stúdió (a hamarosan bemutatásra kerülő Emoji-film javára… tessék csak elgondolkozni ezen!). A csalódott rajzfilmest ekkor kereste meg az Adult Swim csatorna azzal az ajánlattal, hogy olyan lezárást készíthet a legendás sorozatához, amilyet elképzelt, szabad kezet adva neki minden téren. És azt kell mondjam, hogy Genndy Tartakovsky élt is a lehetőséggel.

A mostanában készült, régen népszerű rajzfilmek rebootjai/folytatásai rendre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket (elég csak a Teen Titans Go-ra, vagy a 2016-os Pindur Pandúrok-rebootra gondolni). A leggyakoribb kritika ezekkel a sorozatokkal kapcsolatban leginkább az, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték, ugyanis semmi nem maradt meg bennük abból, amiért az eredetit annak idején szerettük. Szerencsére ezek a vádak még csak fel sem merülnek a Szamuráj Jack 5. évadával kapcsolatban: pontosan olyan lett, mintha ugyanazt a sorozatot néznénk 13 évvel ezelőtt.

Persze van, ami változott. A korábban megszokott epizodikus formátum helyett ezúttal egy összefüggő történetet kapunk, ami sokkal konzisztensebb és komolyabb hangvételű az előzményekhez képest. És köszönhetően annak, hogy az új évad a felnőtteket megcélzó Adult Swimen futott, így a sorozat készítői olyasmiket is megengedhettek maguknak, amikre a Cartoon Networkös korszakban gondolni sem lehetett. Így pl. Jack ellenfelei között már nem csak robotokat találunk, hanem hús-vér embereket is, akikből olaj helyett vér spriccel, ha levágják őket.

De mindezektől függetlenül tényleg olyan az egész, mintha ott folytatódott volna a sorozat, ahol 2004-ben abbamaradt. A látvány továbbra is szemet gyönyörködtető, a harcjelenetek remekül koreografáltak, és hál’ Istennek a készítők megtartották a klasszikus, szögletes vonalvezetésű karakterdizájnokat is. A rajongóknak pedig külön öröm, hogy jó pár ismerős arc és helyszín is felbukkan. A zenék is jól passzolnak az éppen a képernyőn történő eseményekhez, és szerencsére a Szamuráj Jack erősségének számító vizuális történetmesélés továbbra is jelen van. Egy szó, mint száz: mindaz, amiért régen szerettük a sorozatot, az 5. évadban továbbra is jelen van.

A karakterek is hasonló változásokon mentek keresztül, de megőrizték a szimpatikus vonásaikat. Jack kétségei és saját belső démonai egyre inkább elhatalmasodnak rajta, de a tiszta pillanataiban még mindig fel lehet ismerni benne a becsületes harcost, aki segít a bajba jutottakon. Míg Jacket megkeményítették az elmúlt évtizedek, addig Aku inkább elkényelmesedett, bár továbbra is bosszantja őt, hogy a „bolond szamuráj” még mindig életben van. Azonban rendhagyó módon Jacknek ezúttal egy állandó útitársa is akad, Ashi személyében. A fiatal orgyilkos-lány először meg akarta ölni a szamurájt, ugyanis mélységes gyűlöletet érez iránta, amit az Aku-hívő szektavezér édesanyja táplált belé. De miután kudarcot vallott, és ahogy egyre több időt tölt el Jack társaságában, rá kell jönnie arra, hogy a szamuráj egyáltalán nem az a személy, akinek gondolta őt.

Az eddigi áradozásaim alapján úgy tűnhet, hogy hibátlan lett a Szamuráj Jack utolsó évada, de ez közel sem igaz. A tempóval volt leginkább problémám, ami abból fakad, hogy az 5. évad 13 helyett csak 10 epizódból áll, így főleg a sorozat második felének egyes mozzanatait elsietettnek, kapkodósnak éreztem. Az se nyerte el maradéktalanul a tetszésemet, hogy Ashi új karakterként határozottan több figyelmet kapott, így az olyan közönségkedvenc szereplők, mint pl. a géppuskalábú Skót lényegében epizódszereplővé alacsonyodtak, de még maga Aku, a sorozat főgonosza is másodhegedűssé vált mellette. Továbbá volt egy-két epizód, ami nem mindig hozta ugyanazt a magas színvonalat, mint az évad többi része.

De mindezek a negatívumok bőven megbocsáthatóak, ha azt nézzük, hogy végre valahára pont került az egyik legjobb Cartoon Network-széria történetének a végére, és hogy 13 év várakozás után Szamuráj Jack utazása olyan lezárással fejeződött be, ami méltó az eredeti sorozathoz.

Egy hozzám hasonló rajongó ennél többet nem is kívánhatna.