George R. R. Martin A tűz és jég dala regényciklusának, majd az ezekből készült HBO-sorozatnak, a Trónok harcának elképesztő sikere után nem olyan meglepő, hogy megszületett a történet képregény-feldolgozása, amelynek első száma a Szukits Kiadó gondozásában már magyar nyelven is olvasható.

Egy könyvadaptáció (beszéljünk színházi, filmes, képregényes stb. feldolgozásról) egyébként is több kérdést vet fel: mennyire kell ragaszkodni az eredeti műhöz, vagy mennyire rugaszkodhatunk el attól? Egy másik művészeti ágra átdolgozva új mű születik, vagy sem? Mennyire befolyásolják a piaci elvárások az adaptálót? A Trónok harca ehhez képest is terheltebb, hiszen egy óriási népszerűségű televíziós sorozat már született a műből, mely sejthetően populárisabb mostanra, mint az eredeti könyvsorozat. A rajongói elvárások így a tévészériához igazodnak, amely ráadásul a legutóbbi évadban vállaltan eltér Martin csúszva, később megjelent legutóbbi regényétől. Mihez igazodjon tehát a képregény-feldolgozó? Daniel Abraham író és Tommy Patterson rajzoló szerencsére az eredeti könyvekhez nyúltak vissza, bár a megfestett karakterek jó része a televízióból ismert színészekre hajaz, így igyekezvén kielégíteni a sokfelől érkező igényeket.

A szerzőpáros viszonylag ismeretlen hazánkban. Abraham nevéhez elsősorban fantasy, sci-fi és horror regények, televíziós sorozatok fűződnek. George R. R. Martinnal 2007-ben egy Hunter’s Run című tudományos-fantasztikus könyvön dolgoztak együtt, így nem meglepő, hogy a 2011 szeptemberétől 2014 júliusig megjelenő négy Trónok harca képregénykötet átírására is őt kérték fel. Később aztán Martin Wild Cards és Fevre Dream című munkáit is képregényre alkalmazta. 

Az első szám előszavát jegyző George R. R. Martin leírja, hogy sokáig félt attól, hogy egy képregény nem tudja jól visszaadni a rendkívül szövevényes, többfajta nézőpontból leírt, többféle írói megközelítést használó, egyébként is szövevényes és vaskos eredeti művet. Az alkotók erre nyilván nem is törekedtek, ám egy feszesre szerkesztett vázlatot sikeresen elénk tárnak, így azok, akik az 1996-ban írt (hazánkban 2003-ban megjelent) könyvet, vagy a 2011-től az HBO-n futó tévésorozatot kívánják feleleveníteni, kiváló emlékeztető. Hiszen a történet nem változott:

A Starkok a messzi Királyvárból kormányzó Robert Baratheon király által egyesített birodalom legészakibb részének urai. Robert király nevében Lord Eddard Stark irányítja Derest, ahol a nagyúr és családja békében és nyugalomban él. Messze északon azonban, a Birodalmat védelmező hatalmas Fal mögött barbár vadak és még náluk is rosszabbak élnek: természetfeletti lények, akik a tél beköszöntével mítoszból valósággá válva jeges rémülettel töltik el a Királyság lakóit. Dél felől is veszély fenyegeti a törékeny békét: a király segítőjének váratlan és rejtélyes halála fellebbenti a fátylat a birodalom nagy családjai között feszülő ellentétekről, melyek akár egy pusztító polgárháború kirobbanásához is vezethetnek…

És hát nem árulunk el nagy titkot senki előtt: vezetnek is. A kiadó mindenkire gondol: a legelszántabb rajongók kemény kötésű verzióban, sőt akár díszdobozban is megvásárolhatják a kiadványt, ám aki kicsit olcsóbban, a puha fedeles megoldással is megelégszik, az első kötetet kedvezménnyel szerezheti be. A Trónok harca képregény nem forradalmasítja a műfajt. Klasszikus amerikai stílusú, ám jól rajzolt, szép kiállítású kötetet kapunk, amelyet élvezetes kezünkbe venni, forgatni.