Nem is olyan rég írtam nektek arról, hogy mennyit tud dobni egy játék polci megjelenésén egy ütős borítókép és egy toplistában válogattam össze, hogy szerintem melyek a legjobbak. De van egy másik elem, ami ugyanúgy nem konkrétan a játék maga, de mégis nagyon fontos az összkép és az élmény szempontjából. Nem más ez, mint a zene természetesen. A muzsika legalább olyan szerves része a videojátékoknak, mint a filmeknek, ha nem fontosabb. Gondoljunk csak bele mennyivel laposabb lenne egy keményebb harc, egy szívbemarkoló jelenet, vagy akár csak a bandukolás egy nyílt térképen némi zene nélkül. Vagy mennyivel unalmasabb lenne betölteni az adott játékot, ha a menüben nem várna minket valami fülbemászó dallam.

Szerencsére ahogy a videojátékgyártás egyre nagyobb iparággá válik, a kiadók egyre több figyelmet fordítanak erre az elemre is és napjainkra komplett lemezre, de akár koncertre is elegendő anyagot készíttetnek a megjelenő termékhez. Ezt gyakran külön is kiadják (vagy ajándékként mellékelik) és egyre gyakrabban elismert zeneszerzőkkel dolgoztatnak. Mi több, már vannak olyan komponisták is, akik videojátékok zenéire szakosodtak. (Jesper Kyd, valaki?) A modern éra (tehát kb a 6. és 7. generáció fordulója) bekövetkeztével pedig már elengedhetetlenné vált, hogy az egyszerű aláfestő zenénk kívül, külön a játékhoz írt dalok, sőt konkrét „főcímzene” szülessenek. Alább olvasható cikkemben ezek közül válogattam ki nektek egy szép nagy csokorral.

Az értékelés szabályairól azért megemlékeznék dióhéjban:

• Csak azok a dalokat vettem számításba melyeket a hivatalos soundtrack-ben, mint főcímdal jelölnek meg, így sok remek, de nem ilyen minőségben szereplő zeneszám kiesett. Ezekről még lehet születni fog egy külön lista.
• Csak kifejezetten az adott játékhoz, vagy játéksorozathoz írt zene játszik, így licenszelt dalok nem szerepelnek a listán
• Játékszériánként csak egy dal szerepelhet, így fájó szívvel ugyan, de nagyon sok kiesett a végső listából.
• Fontos megjegyeznem, hogy távolról sem vagyok zenész, vagy bármilyen formában is hozzáértő, így a végső értékelés az én szubjektív ízlésemet tükrözi és semmiképp sem szakmai jellegű. Bocs.
• Ugyanakkor figyelembe vettem, hogy az adott dal mennyire tükrözi a játék hangulatát, mennyire épül bele szervesen a látott és átélt dolgokba, mennyire illik a kapcsolódó játékélményhez.
• Emellett fontos szempont volt az adott szám hangulatteremtő, hangulatfokozó hatása is

Nagyjából ennyi. Nem is szaporítom tovább a szót, lássuk a legjobb videojátékos főcímdalokat!

15. Mortal Kombat
Ugye, hogy nem lehetett volna teljes a lista a Mortal Kombat nélkül? Az Immortals nevű duó által elkövetett 1993-as Techno Syndrome című dal az első három, otthoni konzolokra kiadott Mortal Kombat játék főcímdala volt. Bár valljuk be, az számban hallható mechanikus prüttyögés és kattogás zenei értékelhetőség szempontjából – szerintem – erősen konvergál a 0-ás állás felé. De a játékban elhangzó szövegekkel vegyített dallam valahogy mégis hangulatba hozza az egyszeri játékost. Bár az is lehet, hogy ez inkább a játék szerethetőségének az érdeme. Azon tény mellett azonban nem lehet elmenni, hogy A Techno Syndrome (őszintén, tudta valaki, hogy ez a címe?) ikonikus alakja a videojátékzenéknek.

14. Silent Hill: Homecoming
A Silent Hill szériát szerintem nem nagyon kell bemutatni. Egy borongós, hideglelős, beteg világ ugyanilyen története minden egyes epizódja a szériának. A sorozat ötödik teljes értékű része, a 2008-as Homecoming ugyan nem kapott akkora elismerést, mint elődjei – véleményem szerint indokolatlanul – de zenei aláfestésében messze a legnagyobb élményt nyújtja. Akira Yamaoka neve nem ismeretlen a japán játékok szerelmeseinek, de a Silent Hill sorozatban nyújtott munkássága igazán elismerésre méltó. Műveiben mindig sikerül megfognia ennek a groteszk világnak és kétségbeesett sorsainak a hangulatát. Különösen igaz ez a Homecoming azonos című betétdalára, ami tökéletesen tükrözi azt a titokzatosságot és kínt, amit Alexnek át kell élnie a játékban.

13. Days Gone
A Sony a saját konzoljára kiadandó exkluzív címei esetén soha nem szórakozik ha költségvetésről van szó és belepakol apait-anyait a projektekbe minden téren. Persze, hogy nem lett volna teljes a tavaly tavasszal megjelenő zászlóshajó, a Days Gone sem komolyabb zenei aláfestés nélkül. A művet egyébként a relatív kevésbé ismert Nathan Whitehead követte el, aki amúgy egyáltalán nem újonc a szakmában. A Days Gone történetének és játékmenetének lényege az volt, hogy bemutassa a vírus hatására összeomlott civilizáció kilátástalanságát, kétségbeesettségét, depresszív hangulatát (lsd. itt). Whitehead pedig tökéletesen elkapja ezt az érzést. Kiváltképp akkor hatásos, mikor a játékban csendül fel miközben a poszt-apokaliptikus Oregon szabad ám még mégis rémisztő útjain száguldunk keresztül.

12. Witcher 3: Wild Hunt – Blood and Wine DLC
A macskaszemű szörnyvadász utolsó kalandját igyekezett a lehető legnagyobb alapossággal összepakolni a CD Projekt Red. Ez elég jól sikerült nekik, ugyanis játékuk egy rakás díjat zsebelt be és eladási rekordokat döntögetett. A bőséges alapjáték (melyről itt írtunk) mellett ráadásul alánk toltak egy olyan DLC-t, ami sok esetben teljes játéknak is megfelelne. Ez a Blood and Wine, aminek főcímdala a listánkra is felkerült. A szerző a szintén lengyel Marcin Przybyłowicz, (akinek a nevét természetesen úgy másoltam ki és meg sem próbálkozok a kiejtésével), aki talán kevésbé ismert figura, de a CDPR már régóta dolgoztat vele. A kiegészítő története egy súlyos és vészterhes összeesküvést vázol fel, természetfeletti lényekkel, ármánnyal, miegymás. A dal lassú, borongós, melankolikus hangulata pedig tökéletesen illik ehhez.

11. Prince of Persia: Warrior Within
Oh, a Warrior Within! Volt aki nem imádta? A Ubisoft a The Sands of Time-ra ráhúzott még egy lapot ezzel a második résszel. Kaptunk egy sokkal öregebb, megkeményedett, kegyetlenebb herceget, akinek ezúttal egy elpusztíthatatlan, isteni erővel bíró szörnyetegen kell felülkerekednie. A konkrét létéért küzdő herceg pedig nem szórakozik. Megállíthatatlanul, kíméletlenül vágja át magát ellenfelei során legyen az a jelen, vagy a régmúlt idősíkjában, miközben a rá vadászó Dahaka végig ott liheg a nyakában. Látványos harc, vödörnyi vér és repkedő végtagok jellemzik útját. Ezt a kemény, kissé depresszív, de mégis erőtől duzzadó stílust képviseli a Stuart Chatwood által megálmodott soundtrack is, melyben a korábbi rész igazi, perzsa stílusú hangzásvilága mellé beköszön a kőkemény metál is. Kiben ne ébredne fel ettől az a bizonyos harcos odabent?

10. Doom Eternal
Az újraélesztett Doomok beteg játékok, ezt teljes magabiztossággal ki lehet jelenteni. Na nem mintha a régiek ne lettek volna azok, de a modern megjelenítési lehetőségek egyértelműen dobnak a dolgon. A legújabb epizódban szó szerint a földre szállt poklon tombolhatjuk át magunkat lángokkal, robbanásokkal, démoni hullák hegyével, vérfürdővel keretezve adrenalinfűtötte utunkat. Doom Slayer fegyverei, de még ökle is szakadatlanul gázol át az ellenségen. Mick Gordon pedig tökéletesen építette bele ezt a hangulatot a Doom Eternal főcímdalának hangzásvilágába. Előbb furcsa, horrorba illő hangokat kapunk baljóslatú dallamba rendezve, aztán ezek helyét átveszi egy kemény, agresszív, metálos hangzású rész, mintha csak maga Doom Guy csapna oda a húrok közé is, aztán végül visszatérnek a démoni hangok. Brutál.

9. Far Cry
Tegye fel a kezét, aki anno perceket töltött minden egyes betöltés után a klasszikus Far Cry főmenüjében a zenét hallgatva! Én biztosan. A Crytek első igazi játéka egy olyan évben (2004) jelent meg, amikor az FPS mezőny olyan gigászokkal kecsegetett, mint a Doom 3, a Half-Life 2 vagy a Halo 2, az egyéb stílusokból érkező favoritokról nem is beszélve. Szerencsére a Far Cry egy zseniális játék lett, ami azóta is, bár más fejlesztő alatt, de a kiadó Ubisoft egyik fő bevételi forrása lett. Azt ugyan nem lehet mondani, hogy a teljes soundtrack terén nagyon ráfeküdtek volna a fejlesztés során a témára, de a menüben is hallható főcímdal szerintem eszméletlen hangulatos, pláne a szigetet madárszemszögből körbekerülő kis animáció mellett, ami nagyon jól visszaadja a címben megfogalmazott utalást a hatalmas távolságokról.

8. Marvel’s Spider-Man
2014-ben a képregényes jogokat birtokló Sony úgy döntött kéne valami igazán nagyot durrantani Spider-Man témában, így összefogott az Insomniac Games-szel és magával a Marvellel is, hogy valami igazán emlékezetest hozzanak össze. A végül 2018-ban megjelent játék minden idők legjobb képregényadapcióját nyújtotta egy olyan élmény mellett, ami összességében is párját ritkítja. Természetes hát, hogy nagy gondot fordítottak a zenei aláfestésre is, melyet a videojátékos téren újoncnak számító, de mozgóképes munkáiról már ismert John Paesano gondjaira bíztak. Az úriember pedig olyan főcímdalt írt nekünk ami talán ha nem is tudjuk honnan származik, azonnal rávágjuk, hogy ez valami szuperhős muzsika. Talán még azt is, hogy Pókember. Ugyanis a hangzásvilág sokban hasonlít a klasszikus, Raimi-féle trilógia zenéjére. Az biztos, hogy kapásból megadja a hangulatot a szuperhős témához és az épületek közti lengedezéshez.

7. Crysis 3
Még egy Crytek játék, ám ezúttal már az EA gondozásában. A Crysis sorozatban nem csak egy megszálló idegen fajjal, de egy gonosz emberi nagyvállalattal szemben is fel kell venni a harcot, a trilógia záróepizódja pedig ennek az egésznek a kiteljesedése. A dzsungellé változott New York City-ben, a nanoruhás szuperkatonát, Prophetet alakítva, ragadozóként vadászunk ellenfeleinkre a kilátástalan háborúban. A soundtrack-et a kevésbé ismert Borislav Slavov követte el, de ez nem jelenti azt, hogy nem végzett remek munkát. Az előző rész Hans Zimmer és Lorne Balfe által írt főcímdal hangzásvilágát gondolta tovább. A melankólikus zongoradallam olykor erősen torzított, sikításszerű, gépies hangokkal vegyül, ezzel remekül fülön csípve a játék és a történet kilátástalan, poszt-apokaliptikus és már-már disztópikus ízét.

6. Mass Effect 3
Minden idők egyik (ha nem a) legjobb videojátékos történetének lezárásában a kaszások mindent elsöprő támadásra készülnek a galaxis fejlett népeivel szemben. A harc itt sokkal kétségbeejtőbb, mint a Crysis-ben, szinte kilátástalan. Shepard és maroknyi kompániája pedig a lehetetlen esélyekkel dacolva igyekszik elérni a győzelmet a galaxis lakóinak számára a kipusztításukra törekvő élő masinákkal szemben. Még a hangzásvilág is hasonlít az előző helyezetthez. Pedig ezt a dalt nem más, mint Clint Mansell írta. De úgy fest ez egy általános konszenzus, hogy egy idegen inváziót búskomor zongoradallammal és erőteljes, torz, agresszív géphangokkal kell zeneileg szimbolizálni. Ám ebben a számban valahogy mindkettő sokkal erőteljesebb és a vége felé, ahogy belép a többi hangszer, felcsillan a remény hangulata, ahogy a történetben is. Aztán hirtelen véget ér az egész. Épp, mint a történetben. Mansell érti a dolgát, nagyon.

5. Max Payne 2
Max Payne nem éppen egy szerencsés figura. Sőt, élete kifejezetten tragikusnak és sz.rnak mondható. A 2003-as második részben pedig igazán rájár a rúd. Felrobbantják, lelövik, elárulják, hozzá közel álló emberek hullanak el mellette vagy éppen általa. Egy kínszenvedés számára az egész sztori melyet egy művészien megalkotott képregényes betétekkel tarkított, film-noir hangulatú cselekmény során tálalt elénk a Remedy. Az ehhez illő zenei aláfestés megalkotására pedig Kärtsy Hatakkát és Kimmo Kajastótkérték fel. Előbbi úriember egyébként Finnország egyik legismertebb zenei alakja. A párosnak sikerült is egy csontig hatoló, mélabús dallamot összerittyentenie, amit szerintem senki nem felejt soha, aki akár csak egyszer is betöltötte a The Fall of Max Payne menüjét. Oh, a vonós részeket pedig az Apocalyptica Perttu Kivilaaksója játszotta fel.

4. Dragon Age: Inquisition
Újabb BioWare játék a listán. De hát a kanadai cég szinte minden játéka grandiózus, nem csak játéktechnikailag, hanem az elmesélt történetben is. Ráadásul a Dragon Age harmadik része még a stúdiót tekintve is nagyravágyó volt megjelenésekor. A Mass Effecthez hasonlóan, itt is az ismert világ pusztulását kell megállítani helyzet szülte inkvizítorunkkal, a semmiből felépítve a győzelmet társainkra és egyre növekvő seregünkre és követőinkre támaszkodva. Egy ilyen hatalmas vállalkozáshoz pedig dukál a jó soundtrack, ugye? A BioWare a hollywoodi veteránt és az EA régi közreműködőjét, Trevor Morrist bízta meg a zene megalkotásával és ezzel telibe trafáltak. A teljes lemez zseniális, Morris nagyon érzi mi kell egy ilyen mesebeli történethez, de a főcímdal olyan hangulatot teremt, amit kevés más játék esetén érzünk. A lassú, nyugodt dallam, hirtelen vált pergő, adrenalinpumpáló és epikus szekciókba. Egy igazi fantasy himnusz.

3. Halo 2
Már a dobogónál járunk és az első szereplőnk egy legendás széria tagja. A Halo nem más, mint a Microsoft minden idők legnagyobb videojátékos kezdeményezése és azóta is aranytojást tojó tyúkja. Szerintem nincs ember aki ne ismerné fel a játék főhősét, a John-117 kódjelű szuperkatonát, vagy más néven Master Chief-et. Az egyszemélyes hadsereget, aki a Covenanttal vívott harc legendás alakjává válik a sok-sok Halo epizód alatt. Az első rész sikere után második részt bődületes marketingkampány övezte. A Halo 2 azzal kecsegetett, hogy mindenben ráemel az első rész eszméletlen sikerére. Ennek része volt a soundtrack is. A széria szinte külön bejáratú zeneszerzői Martin O’Donnell és Michael Salvatori a második epizódhoz megtartották az első rész kicsit gregorián beütésű főcímdalát, de felturbózták egy metálos gitártémával, amit nem mással, mint a legendás Steve Vai-jal játszattak fel. Kell ennél több? Nem hiszem. De az biztos, hogy a Halo 2 egy epikus alkotás, epikus zenei aláfestéssel.

2. Assassin’s Creed IV: Black Flag
Az Assassin’s Creed III után a Ubisoft tudta, hogy valami nagy húzásra van szüksége, hogy a sorozat poszt-Desmond érájába is behúzza a játékosokat. Ennek megfelelően addigi legambiciózusabb terméküknek feküdtek neki, ami nem mással kecsegetett, mint egy szabadon bejárható Karib-térséggel, soha eddig nem látott kalózkodási lehetőségekkel, valódi kalózok szerepeltetésével és egy megkapó történettel. Ezt pedig olyan szinten teljesítette, hogy nem elégedett meg az ígéretek valóra váltásával, hanem egyenesen minden idők legjobb kalózos játékát kaptuk meg. A Ubisoft fő sorozata mindig erős volt (és a mai napig az) zenei téren és mindig a szakma legjobbjai dolgoznak a soundtracken. Ezt az epizódot a szupersztárnak számító Brian Tylerre bízták aki szerintem magához képest is nagyot alkotott. Tökéletesen ragadta meg a széria kettősségét, melyet a modern események és az annak alapot adó történelmi események adnak meg. A főcímdalban is teljes harmóniában olvadnak össze a korabeli zenei motívumok és a modern hangzás.

1. The Elder Scrolls V: Skyrim
Oké, most őszintén, bárki is gondolta volna, hogy nem a Dragonborn lesz az első helyen? Szerintem ennél ikonikusabb és ismertebb videojátékos zene nem is nagyon létezik. De nem csak az ismertség a lényeg. Ami a GTA 5 a Rockstarnak, az a Skyrim a Bethesdának. A stúdió eddigi legnagyobb, legvakmerőbb vállalkozása. Nem csoda, hogy népszerűsége lassan 9 évvel a megjelenése után is töretlen és nagyjából csak számológépre nem jelent még meg. Persze a siker és a népszerűség teljesen megérdemelt, hiszen a marylandi banda rengeteget fektetett a projektbe. Így van ez a zenei aláfestéssel is, mely nem kevesebb, mint 4 lemeznyi mennyiséget tölt ki. A főcímdalhoz pedig megírtak egy teljes dalt a játékban csak szavakként szereplő, ősi, sárkányok által beszélt nyelven. Az ehhez dukáló zenét pedig a korábbi epizódokon dolgozó, videojátékzenés szupersztár, Jeremy Soule pakolta össze. A végeredmény pedig minden szempontból zseniális. Egy valódi hősi himnusz, ami úgy tökéletes ahogy van. Nem csoda, hogy szerte a világon, mindenféle szimfonikus zenekar feldolgozta már, még a legnagyobbak is. Ezért a Dragonborn a bajnok.

Itt van hát 15 a modern korszak legjobb videojátékos főcímzenéi közül. Biztos vagyok benne, hogy ahogy a videojátékipar tovább nő és ugyan idővel, de átveszi a szórakoztatóipar vezető szerepét, úgy válik még inkább meghatározóvá a minőségi zenei aláfestés és úgy fogunk mi is egyre több zseniális és minden szinten kiemelkedőnek számító dallamot hallani.

Bár nem lett rövid a lista, de természetesen lehetett volna ennél sokkal hosszabb is akár. Ráadásul ott voltak a saját magam által kiszabott játékszabályok, így valahol meg kellett húzni azt a bizonyos határt, abba pedig csak ennyi fért bele. Persze bármikor megtörténhet, hogy a kiesett indulókkal készítünk egy második kört. Ugyanakkor ha szerintetek kimaradt/lemaradt valami, vagy tudnátok javasolni további indulókat, amelyeket szívesen látnátok egy következő listán, akkor ne legyetek rest, írjátok meg nekünk kommentben. Addig is, jó zenehallgatást!