Szinte minden gyereknek van egy olyan időszaka, amikor űrhajós vagy felfedező akar lenni. Esetleg akár egyszerre mindkettő. Ennek alapja a bennünk lévő természetes kíváncsiság, ami által új és izgalmas dolgokat akarunk megismerni és adott esetben akár birtokba is venni azt. Erre pedig keresve sem találnánk alkalmasabb helyszínt, mint magát a világűrt, ami elvileg ugye végtelen. Ugyanakkor, amíg a tudósok azon dolgoznak, hogy valahogyan eljussunk oda, addig a művészek azon gondolkodnak, hogy milyen lenne ha már egyszer ott lennék. Így született meg a The Expanse avagy magyarul A térség című alkotás.

Az Expanse alapvetően egy nyolc részes könyvsorozat, amit 2011-ben jelentetett meg James S.A. Corey álnéven két szerző, Ty Franck és Daniel Abraham. Habár gyakran éri az a vád, hogy meglehetősen sok hasonlóságot mutat egy másik Mass Effect című alkotással, ám a szerzők többször is cáfolták, hogy plagizáltak volna. Az Expanse könyvek filmesadaptációja 2015-ben jelent meg kezdetben a Syfy csatornán, ám függetlenül attól, hogy a sorozat meglehetősen jó fogadtatást kapott a harmadik évad után el akarták kaszálni. Viszont ekkor jött a képbe Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója, aki állítólag nagyon szerette a sorozatot, ezért megvásárolva a jogokat, így saját cégének streaming platformján, az Amazon Prime-on folytatódhatott tovább a széria.

Az Expanse története pár száz évvel a jövőben játszódik, amikor is az emberiség már kolonizálta a Naprendszert. Azonban ahogyan az lenni szokott megjelentek a különböző érdekcsoportok, amik mentén a társadalom berendezkedett. Egyfelől ott van az Egyesült Nemzetek, vagyis a Föld és Hold, akiknek mind a gazdasági, mind a katonai erejük is jelentős. Ráadásul az egész Naprendszer legirigyeltebb helyét birtokolják, vagyis a Földet. A másik meghatározó erő a Mars, akiknek a haditechnikájuk a legfejlettebb, viszont az ő bolygójuk csak mesterséges módon alkalmas az életre és ez állandó feszültséget generál köztük és a Föld között. Adottak még az Övbéliek, akik a különböző űrállomásokon élnek és önmagukban véve is elég megosztottak. Valamint az ő testük már annyira átalakult az űrbéli élet során, hogy képtelenek lennének életben maradni az anyabolygón. Ebbe a feszült helyzetbe érkezik meg a Naprendszeren kívülről egy ismeretlen anyag a Protomolekula, amit persze mindegyik fél magának szeretne.

Mivel ez már a sorozat ötödik évada, így a cikk további részében sajnos olykor kénytelen vagyok megemlíteni olyan dolgokat, amik esetleg spoileresek lehetnek azok számára, akik még nem látták ezt a szériát vagy nem olvasták a könyveket. Szóval azoknak, akik szeretnék megnézni ezt az évadot vagy elkezdeni magát a sorozatot azoknak röviden összegezve a sorozat maga továbbra is nagyon jó. A világa és a karakterei érdekesek. Mi több, ez az évad még inkább elmélyíti némelyikük jellemét. A cselekmény egy kissé lassan indul be, ám cserébe kapunk néhány igazán látványos akció jelenetet. Az évad lezárása után pedig alig várjuk majd a következőt.

És akkor mostantól csak azok olvassák tovább ezt a cikket, akik valamennyire képben vannak a korábbi részekkel vagy a könyvekkel. A Prime-ra újabban jellemző, hogy a sorozataik első két-három részét egyszerre adják ki és ezek általában egyfajta hosszabb prológusként funkcionálnak. Az évad kezdetén a Roccinante űrhajó éppen a Tycho űrállomáson állomásozik, a legénység tagjai pedig kvázi éppen a szabadságukat töltik. Alex (Cas Anvar), a pilóta a családját szeretné meglátogatni a Marson. Amos (Wes Chatham) a Földre készül, hogy elrendezzen egy múltbéli ügyet. Naomi (Dominique Tipper) az elveszet fia után kutat. Holden (Steven Strait) pedig élvezné a jól megérdemelt pihenést, azonban megtudja, hogy az általa elfogott tudós, aki korábban a Protomolekát tanulmányozta eltűnt és felmerül a gyanú, hogy az egyik protomolekulafegyver, amiről Holden azt hitte, hogy megsemmisítette mégsem semmisült meg.

Ezalatt egy Marco Inaros (Keon Alexander) nevű övbéli önjelölt szabadságharcos egy összehangolt merényletet követ el a Föld lakossága ellen, aminek áldozatául esik a Föld vezetőségének egy része is. Így a politikai okokból korábban félreállított Avasarala (Shohreh Aghdashloo) is lehetőséget kap a visszatérésre, aki mellesleg titokban ezidő alatt is egy titkos nyomozást folytatott Roberta Drapper (Frankie Adams) a leszerelt marsi katonalány segítségével. Marco Inaros cselekedete eléggé megosztja az övbélieket köztük az eleve őrá vadászó Drummer (Kara Gee) csapatát is. Ráadásul a Protomolekula által létrehozott Átjárógyűrűk révén új bolygók kerültek felfedezésre, amiknek az elosztása körül éles viták alakultak ki a felek között.

A cselekmény bár több szálon fut, ám idővel kiderül, hogy minden összefüggésben van mindennel. Ugyanakkor ez a szétdaraboltság sok esetben a dramaturgia rovására megy. Emiatt az egyes részek hangulata is elég változó. Valamint a sorozat újra előveszi Clarissa Mao (Nadine Nicole) karakterterét is, aki igazából nem tesz hozzá nagyon az eseményekhez. Sőt, olyan konfliktusokba sodorja az egyik szereplőt, nevezetesen Amost, amik önmagukban véve érdekesek lehetnének. Viszont teljesen feleslegesek. Naomi történet szála ebben az évadban pedig a kelleténél sokkal tovább van elnyújtva. Ezzel szemben Drummer aránylag kevés játékidőt kap, hol ott az ő bosszú hadjárata valamivel érdekesebb és több morális kérdést is felvet. Alex karakterét sajnos ki kellett írni a sorozatból, mivel az őt alakító színészt szexuális zaklatási ügyei miatt menesztették. Ám a karakter maga méltó búcsút kapott és nagyjából azt is lehet sejteni, hogy ki veszi át majd a helyét.

Avasarala politikai vonala továbbra is a széria legérdekesebb pontja. Ugyan az eszközei sokszor megkérdőjelezhetők, ám a céljai tiszták és többnyire az egész emberiség érdekeit szolgálják. Holden viszont ebben az évadban szinte csak rohan az események után. Vele alig történik valami, pedig az akció jelenetek nagyrésze hozzákapcsolódik. Emellett ez az évad a Protomolekula és az azt létrehozó titokzatos faj rejtélyét nagyjából teljesen hanyagolja. Helyette kapunk némi világépítést, meg rengeteg háttérsztorit, amelyeknek inkább csak egy része érdekes. A látvány és a zene továbbra is pazar. Mi több az ember olykor tényleg elhiszi, hogy ezek a technológiai vívmányok belátható időn belül tényleg létrehozhatóak.

Miután a következő évaddal elvileg lezárul a sorozat és a mostani évad elég sok mindent megválaszolatlanul hagyott, így a készítőkön valószínűleg elég nagy lehet a nyomás. Habár rebesgetik, hogy valamilyen módon folytatódni fog majd a sorozat. Minden esetre az Expanse világa van annyira egyedi és érdekes, hogy az ember mindig többet akarjon belőle látni. Sőt, ha hihetünk a sorozatnak, akkor az utódaink egyszer valamikor talán így is fognak majd élni.

VÉGSZÓ

Az Expanse az a sorozat, ami miatt megéri előfizetni az Amazon Prime-ra. Akik szeretik a sci-fi-t azoknak mindenképpen tetszeni fog. A többieknek pedig csak ajánlani lehet, mind a könyvet, mind pedig a sorozatot is.