„Sapkowski könyvei felfrissítik a fantasy megfáradt zsánerét.” Így hangzik az idézet a Gabo könyvkiadó Vaják könyveinek hátoldalán. Jogosan merül fel a kérdés, vajon mit is jelent ez pontosan? Mi az, amiben a lengyel író regényei mások, mint a műfaj többi írójának teremtményei? Nyakunkon a Netflix Vaják sorozatának második évada, amely serényen görgeti tovább a saga cselekményét. A cikk célja, hogy egy kicsit megismerhessük a franchise világát, a könyvek bemutatásmódját, valamint a játékok zseniális felépítését.

Ki is Andrzej Sapkowski?

Természetesen a kérdésre a választ bármely ismeretterjesztő portálon, könyvben vagy folyóiratban fellelhetjük. Az író munkásságát és életét sok biográfiával foglalkozó írásban megtalálhatjuk, éppen ezért ebben a cikkben is csak életének legfőbb eseményeit fogjuk most áttekinteni.

Andrzej Sapkowski 1948. június 21-én született, a lengyelországi Łódź-ban (ejtsd: „Vúts”). A város mára Lengyelország 3. legnagyobb városává nőtte ki magát. Az író korábbi éveiből nem sok maradt fent, mint említésre méltó esemény. Egyetemista éveit szülővárosában töltötte és közgazdász tanulmányai elvégzése után 1972 és 1994 között a külkereskedelemben dolgozott vezető értékesítési képviselőként.

Írói pályája kezdetén műfordítással foglalkozott, kezei közül legfőképp sci-fi művek fordítása került ki. Munkáit a Fantastyka nevű sci-fi magazinban publikálták. A folyóirat szépirodalmi pályázata révén látott napvilágot Sapkowski The Witcher című novellája 1986-ban. A mű későbbi történeteit szintén a Fantastyka, majd a lap újraindított változata, a Nowa Fantastyka jelentette meg. The Witcher (lengyelül Wiedźmin – ejtsd Vjedzsmin) a pályázaton tekintélyes 3. helyezést ért el.

Az író számára a világraszóló hírnevet a 3 kötetből álló The Witcher (magyarul Vaják) sorozat, majd a Vaják-saga néven elterjedt öt kötet hozta el. A magyar fordítások 2011-ben érkeztek a könyvesboltok polcaira. A kötetek megjelenésük (magyar) sorrendjében:

• Vaják I. – Az utolsó kívánság
• Vaják II. – A végzet kardja
• Vaják III. – Tündevér
• Vaják IV. – A megvetés ideje
• Vaják V. – Tűzkeresztség
• Vaják VI. – Fecske-torony
• Vaják VII. – A tó úrnője
• Vaják VIII. – Viharidő

Habár a könyvekből az író ezek után nem erősítette meg, hogy készülne új darab, művei a fantasy irodalom világának egyik legmeghatározóbb darabjai. Felépítésük valóban vérfrissítésként hatnak a zsánerben.

Milyenek is valójában a Vaják könyvek?

Nekünk, európaiak számára a fantasy műfaj abszolút nem idegen. Rengeteg olyan elemből táplálkozik, melyet gyerekként megismerhettünk mitológiákból, mesékből és elbeszélésekből. A műfaj atyjának J. R. R. Tolkient tartják, nem véletlenül. Az angol író legelterjedtebb művei A Gyűrűk Ura, valamint A hobbit igazi alapkőként szolgálnak az európai fantasy irodalomban. A zsáner kezdeti szárnypróbálgatásai már a romantika korában felütötték a fejüket (magyar vonatkozásban például Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeménye is egy korai fantasy).

Tolkienhez hasonlóan Sapkowski is mitológiákból, mondákból és mesékből merített ihletet. Könyvei sóját legfőképp a közép- és kelet-európai monda és mítoszvilág szereplői és történetei adják. Az író ezeket az elemeket sikeresen vegyítette különféle szláv mesékkel és mondákkal. Számos karakter és mitológiai lény kap szerepet a Vaják kötetekben. Habár jellegzetesen ezek legfőképp a szláv mondakörből származtathatóak, Sapkowski előszeretettel csempészett műveibe görög, illetve kelta elemeket. Mindezekből látszik, hogy a Vaják sorozat nagyon európai.

A könyvek felépítése időrendiséget inkábba a Vaják-saga öt kötetében követ, és kapunk pár visszautalást a sorozat első 3 kötetére, amelyek főként novellagyűjtemények. A főbb különbség Tolkien és Sapkowski könyvei között az, hogy míg Tolkien az epikus fantasy alműfaj alatt alkotott, addig Sapkowski művei a heroikus, hősi fantasy elemeit integrálják magukba. A Vaják történetek főszereplője Ríviai Geralt, a vaják (vagy ha jobban tetszik, witcher).

A könyvek világában a vajákok varázslatok és alkímia által hús-vér emberekből létrehozott mutáns szörnyvadászok, akik némi fizetség ellenében megvédelmezik az ártatlan embereket az őket veszélyeztető bestiáktól és fenevadaktól. A korábban emlegetett 3 első kötet Geralt kalandjait és vaják munkásságát hivatottak bemutatni. Geraltot különleges kapcsolat köti a végzethez és noha az önfejű szörnyvadász kínosan igyekszik saját elveinek megfelelni és a saját útját járni magányos farkasként, az élet mindig bebizonyítja számára, hogy ez lehetetlen. A sors útjai kifürkészhetetlenek és erre maga is rájön így-úgy, még ha nehezére is esik belátni.

A Vaják-saga hivatott kibontani azt a különleges kapcsolatot, amelyet a végzet szánt Geralt számára. A „Meglepetés törvénye” által élete összefonódik Cirivel, az árva hercegkisasszonnyal. A különleges kapcsolat révén Geralt magához veszi a leányt és elhatározza, hogy vajáklányt farag belőle. Ciri erős, okos és kitartó, de hatalmas veszély fellegei kezdenek sűrűsödni a feje felett. Geraltnak minden áron meg kell védenie a lányt, akit a sors elválaszthatatlanul hozzákötött.

Egy rendkívül hosszú és sötét út veszi kezdetét

Korábban említettük, hogy a Vaják könyvek főként az európai, azon belül is a szláv mondakör elemeiből merítenek ihletet. Habár az alapul szolgáló mesék nagy része hozzánk afféle „happy end” befejezéssel jutott el, Sapkowski ismerte a mondák és mesék eredeti, sötét mivoltát és ezt nem volt rest a Vaják történeteibe is belecsempészni (példának okáért megtalálható benne Hófehérke története egyedi tálalásban, vagy akár Aladdin meséje). A Witcher könyvek abszolút a 18+ kategóriába sorolhatóak: erőszak, szex, ármány, politikai cselszövés, árulás és aljasság jellemzik a hősök útját a művekben.

Ezek azok a pontok, melyek Sapkowski műveit közelebb hozzák az olvasóhoz és ezek azok a pontok, amelyek értelmet adnak annak, hogy miért is frissíti fel a megfáradt zsánert a Vaják. Tolkien óta a műfajban íródott művek jelentős része A Gyűrűk Ura zseniális elemeit hajtotta saját hasznára, itt-ott kicsit megváltoztatva, kerülve a „copy-paste” hatást. A fantasy kétségkívül rétegműfaj, és ehhez hozzájárultak azok a rém egyszerű történetek a zsáneren belül, melyeket futószalagon gyártottak a későbbi siker reményében.

Noha a műfaj mindig hordoz magában látvány, izgalmat és érdekességet, abban azonban mind egyetérthetünk, hogy újat nagyon nehezen lehet felmutatni benne. Tündék, törpök, lovagok, hatalmas háborúk, sárkányok, mitikus helyszínek… ezek mind-mind részei a zsánernek és alapmotívumai. Kérdem én: hol marad az ember, az emberi természet, a népek közötti viszonyok? Sapkowski remekül felismerte a műfaj vakfoltjait és sikerrel be is fedte majdnem az összeset.

A Vaják sötét és komor világa közelebb hozza a műfajt a valósághoz. Rendkívül sok karaktert és sok személyiséget ismerhetünk meg a történetekben. A cselekmények mozgatórugója sok esetben az emberi gyengeség, mulasztás, hatalomvágy és erőszak. Ahogy olvassuk őket elénk tárul a középkor kendőzetlen valósága. A műfajtól eltérően itt nem kapnak sok lényegi szerepet a különféle csodás lények vagy varázslatos helyszínek. Színesebbé és izgalmasabbá teszik a Vaják világát, azonban az emberi interakciók, a háttérben működő cselszövők és azok, akik sunyin megbújva mozgatják a szálakat alakítják ki a történet vezérfonalát. Sapkowski karakterei ezért rendkívül emberiek, gyarlók és naivak. Nincsenek túlidealizált, szuperhősként feltüntetett, sérthetetlen karakterek, hanem színtiszta emberi érzelmek és attitűdök. Ezek azok az elemek, melyek közelebb hozzák hozzánk a Vaják könyveket.

Nem egyszerű, de legalább jó bonyolult

Sapkowski műveiről igen sok elmondható, csak éppen az nem, hogy könnyű olvasmányok lennének. Nem is arról van szó, hogy a Vaják történeket effektíve hosszúak és rendkívül fordulatosak. Tény, hogy olykor-olykor ezek is megnehezíthetik a történet értelmezését. A Vaják könyvek terjedelme igen hosszú, 400 és 700 oldal között mozognak. A bemutatott cselekmények egy-egy könyv végéig akár számtalan fordulatot is vehetnek, de nem ezek a motívumok azok, amik igazán nehéz olvasmánnyá teszik őket.

Magyar vonatkozásban tapasztalt Jókai olvasók tudhatják, mennyire ki tudja az embert zökkenteni a cselekményből egy-egy helyszín vagy tájleírás, illetve karakterbemutatás. Sapkowski imádja részletekbe menően leírni azt, amit épp látni akartat velünk. Félreértés ne essék a leíró stílus nem rossz egyáltalán az irodalomban, néhol még jól is áll. Csupán saját tapasztalatom az, hogy a hosszú és részletes bemutatások rendkívül ki tudják az olvasót zökkenteni a menetből.

És ez számomra picit zavaró és megnehezíti az olvasást. Az író rendkívüli módon képes elveszni a részletekben. Nem egy esetben kellett visszalapoznom, vagy egy-egy részt újra elolvasnom, hogy felfogjam, mi is történik. Legyen a helyszín egy hatalmas trónterem, vagy egy zord erdő a völgyben, abban biztosak lehetünk, hogy a lehető legrészletesebb leírást kapjuk róla. Vannak, akiknek ez egyenlő a gyönyörűséggel, de számomra kizökkentő és feleslegesen hosszú. És persze sok ilyen van a Vaják könyvekben.

A Vaják könyveket ezek alapján inkább a tapasztalt olvasók számára lehet ajánlani. A Gabo kiadó fordítása remekül visszaadja azt, hogy egy középkori történet részesei vagyunk. Kellermann Viktória és Hermann Péter fordításai remekül illeszkednek a szövegkörnyezetbe, ugyanakkor fel is adják a leckét. Rengeteg régies szó üti fel a fejét a magyar fordításban. Tárgyak, ruhaneműk és fegyverek régi elnevezései, amelyeknél jó pár esetben kellett kérnem „Google” barátom segítségét, mert épp nem tudtam elképzelni, hogy miről is van szó. Zseniális, ugyanakkor rendkívül nehéz.

Összevetve a Vaják könyvek nem mondhatók épp könnyű esti olvasmánynak. Sapkowski részletekbe menő, leíró stílusa sokak számára feladhatja a leckét, de ha kitartóan haladunk, előbb-utóbb biztos tátva marad a szánk egy-egy csavar és történés láttán.

A cikk a kettesre kattintva folytatódik.