Képregény

Milyen a kiváltságosok élete? – Múmin a Riviérán képregény ajánló

Már jó pár év eltelt azóta, hogy Múminról hallottunk a hazai könyvpiacon. Ennél is régebben, több évtizede jelentek meg az első kötetek itthon. Eredeti formában pedig már egy egész emberöltő óta ismerik ezeket a kis troll figurákat. Mivel elég népszerűek, és kifejezetten gyermekeknek szánták, így nem csak mi, huszon- és harminc évesek, hanem a mai kicsik is szívesen veszik kézbe a Múmin-köteteket. Ehhez tett hozzá a Nimue Kiadó, akiknek jóvoltából 2021-ben ismét magyar nyelven olvashattunk egy új kalandot.

Tove Jansson Finnországban élt svéd íróként, festőként, illusztrátorként. Leghíresebb munkája a Múmin sorozat, mely gyermekeknek készült – bár felnőtt fejjel is elmerülhetünk a bájos történetekben. Eredetileg politikai karikatúráknak indultak a Múminok, akik trollokhoz méltóan csúnyák voltak, majd szépen fokozatosan pufók, szerethető karakterek lettek. Igazi nagy sikert az 1950-es években ért el, mikor angolul is megjelentek a képregény sorozatok. Ettől kezdve pedig töretlen sikere volt, hiszen a mai napig jelennek meg könyvek, rajzfilmek róluk.

Élet a Riviérán

Múminvölgybe beköszöntött a tavasz. Múmin csak a természetet szerette volna élvezni, de Múminpapa és Bájocska egy újság miatt a fejébe veszi, hogy el kell menniük a Riviéra. Múminmamának se fűlik hozzá a foga, de szeretne a kedvükre tenni. Így aztán Múminnak sincs más választása, elindulnak az ismeretlenbe. Eleinte a luxus és a csillogás lenyűgözte Múminékat, ám a jelei megvoltak, hogy azért nem teljesen nyeri el a tetszésüket ez az élet. Persze Múminapa és Bájocska élvezte ezt az új lehetőségeket tartogató világot. Próbáltak beilleszkedni az új társadalomba.

Gyerekkönyv lévén bőven van benne tanulság is. Természetesen a fő lecke az a történet végi csattanó, amit most nem is szeretnénk lelőni, de mindenki sejtheti, hogy végül hol kötöttek ki a Múminok. De a történet közben is akadtak kisebb-nagyobb példázatok. Egy részük igazából nem is annyira feltűnően nevelő célzatú, inkább csak aranyos, vagy már-már romantikus gesztus. Ezeket valószínűleg a gyermekek észre sem veszik, inkább csak egy bájos történetet látnak bennük. De mi, felnőttek sem biztos, hogy többet akarunk látni, mint ami, mivel ha már keressük az értelmét, elvész a kikapcsolódó, szórakoztató olvasás élménye.

Egyszerű, de nagyszerű

A képekből egy az egyben árad a nosztalgikus hangulat. A világa, a rajzolása ugyan olyan, mint gyermekkoromban, mint a – számomra – eredeti képregények. Természetesen ami nekem az eredeti, az egy régebbi időből való, de ugyanaz, így aztán mondhatjuk, hogy tényleg az eredeti köszön vissza. A borítója sincs túl csicsázva, majdnem mindenki rajta van: Múmin, Múminmama, Bájocska, csak éppen Múminpapa hiányzik. Mondjuk elsőre nem is vettem észre, csak később tűnt fel, hogy kevesebb troll van rajta, mint kéne.

A képregényen túlmutatóan rengeteg feldolgozás, adaptáció készült Múminékból. Számos televíziós műsor, többek között anime is készült belőlük, ami elhozta a tényleges világszerte való ismertséget. Később mindenféle ajándéktárgy, plüss, puzzle, étkészlet, és még ágy- és ruhaneműre is rákerültek a rajzolt trollok, sőt, még számítógépes játékot is készítettek a történetükből. Így nem meglepő, hogy már jóval a magyar megjelenés előtt ebből a kalandból is már készült animációs film. Ennek a trailerét a következő videóban tudjátok megnézni.

Múminék kalandjait a Nimue Kiadó ajándékaként olvastam.