Továbbra sem selejtes – Star Wars: Bad batch 2. évad kritika
Nehéz lenne megmondani, hogy mi is most pontosan a helyzet a Star Wars háza táján. Filmek továbbra sincsenek. A sorozatok bár kétségkívül minőségiek, ám a színvonaluk eléggé ingadozó. Egyedül talán az animációs filmek, vagyis hát sorozatok azok, amelyek valamennyire még tartják magukat. Igaz, azok meg sokaknak nem tetszenek. Pedig a Bad Batch, aminek szerintem újfent borzalmas lett a magyar fordítása és éppen ezért nem is használom, második évadda valami olyat képes nyújtani, amit réges régen láttunk már a messzi messzi galaxisban.
A történetről elég nehéz lenne spoilerek nélkül beszélni. Főleg mivel itt most már lényegesen egybefüggőbb és következetesebb a történet vezetés, mint a korábbi animációs alkotásokban. Persze így is vannak olyan epizódok, amelyeket feltehetően sokan csak filler részeknek fognak hívni. Habár még ezek az epizódok is nemcsakhogy hozzáadnak a történethez, hanem helyenként még magát a Star Wars világát is kibővítik. Valamint a Bad batch hiába kvázi egyfajta mese a tartalmát tekintve egyáltalán nem a gyerek közönségnek készült.
Ugyanis ebben az évadban számos olyan epizód van, amelyeknek a hangulata meglehetősen komor és sötét. Valamint helyenként dramaturgiailag is annyira erős, hogy az lazán felveszi a versenyt bármelyik élőszereplős alkotással. Illetve némileg most egy kicsit spoilerezni fogok, de a történet egy adott pontján maga az osztag is meg fog fogyatkozni. Már ha persze az alkotók jó szokásukhoz híven nem alkalmazzák ismét a Darth Maul-effektust. Emellett számos olyan karakter is feltűnik, illetve eltűnik, akikhez a Közönségnek, pláne a Rajongóknak valamiféle kötődése van.
Természetesen a szinkron munka továbbra is zseniális. Mármint, ami az eredeti szinkront illeti. A magyarról sajnos nem igazán tudok nyilatkozni. Dee Bradley Baker pedig már talán eddig is korunk egyik legjobb szinkronszínészének mondhatta magát. De az amit itt Bad batch-ben. Meg korábban a Klónok háborújában. Vagy akár még a Lázadókban is leművel az… szerintem önmagáért beszél. Méghozzá szó szerint. Egyszerűen minden egyes klónnak, akit megszólaltat képes egy teljesen önálló és különböző személyiséget adni.
Az animáció pedig röviden tömören gyönyörű. Feltűnő, hogy mennyit fejlődött a technológia a Klónok háborúja 2008-as debütálása óta. Habár valószínűleg egy grafikus-animátor bőven tudna benne hibákat találni. Azonban kétségkívül a Star Wars és rajtuk keresztül a Disney még mindig képes minőségi munkát produkálni. Legalábbis ami az alkotások technikai oldalát illeti. Mondjuk speciel ez az alkotás, mármint a Bad batch éppenséggel mentes mindenfajta aktuál politikai üzenettől. És nagyon szomorú, hogy ezt ki kell hangsúlyozni.
VÉGSZÓ
Aki eddig is szerette az animációs Star Wars-os tartalmakat, annak feltehetően ez az alkotás is tetszeni fog. Aki pedig nem, az várhatóan nem most fogja elkezdeni. Pedig lehet érdemes lenne tennie vele egy próbát.