Több, mint tizennégy évvel ezelőtt robbant be Antoine Bauza alkotása a 7 Csoda társasjátékok piacára, amivel aztán Bauza egy életre beírta magát a társasjátékok történelemkönyvébe. Ugyanis a játéka gyors, szórakoztató, illetve könnyen tanulható, ráadásul remek marketinget épített köré. Na, de lássuk milyen is maga a játék!

A játék maga egy pakliépítő társas, amelyen keresztül a játékosoknak a világ hét csodájának és a civilizációjuknak a (egy- egy ilyen csoda többé-kevésbé képviselni kívánja a régmúlt idők egyik ókori civilizációjának a jellemzőit) megépítésén kell dolgozniuk, miközben különböző erőforrásokat gyűjtenek és fejlesztenek. A játékosok három korszakon keresztül fejlesztgetik a csodáikat és a civilizációjukat bizonyos kártyák lehelyezésével, majd a korszakok végén a szomszédos civilizációkkal kell összecsapniuk.  A végén pedig az győz, aki a lehető legjobban fejlesztette a civilizációja különböző aspektusait (kultúra, tudomány, kereskedelem, hadsereg). A játék maga három pakliból áll, minden egyes korszakhoz egy-egy pakli tartozik, továbbá harci jelölők és pénzérmek lapulnak a társas dobozába, valamint az ókor hét csodáját ábrázoló csodatáblák (Szemiramisz függőkertje, az epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és a pharoszi világítótorony. vagy a gízai nagy piramis). A játékot az nyeri meg, aki a harmadik korszak után a legtöbb győzelmi pontot szerezte meg a csodákból, a kártyákból és a csatákból.

A játék teljesen nyelvfüggetlen a kártyákon vagy csodatáblákon egyetlen egy betű sem található. Így bárki leülhet elé, nem kell nyelvtudás a játszásához. A 7 Csoda alapmechanizmusa az úgynevezett draftolás adja, amelynek a lényege az, hogy minden játékos hét darab kártyával kezd, amiből egyet kiválasztva megtart magának, majd a többi lapot továbbadja a mellette ülő játékosnak. Így az ellenkező irányból egy új szett lapot kap, amiből megint választ egyet, a maradékot ismét tovább passzolja, és ez így megy, míg a lapok el nem fogynak. Továbbá draftolás közben a játékosoknak lehetőségük van a kézben tartott lapjaik közül képpel felfelé kitenni egyet maguk elé (úgymond beépíti a birodalmukba), vagy eladni azt pénzért. Harmadik opció, hogy a csodák szintjeit építi vele. Mikor a kártyák beépülnek a birodalmakban vagy a csodák szintjeibe, akkor valamilyen bónuszt nyújtanak a játékosoknak.

Összesen hét féle, avagy színű kártya található a játékban. A barna vagy a szürke lapok nyersanyagokat biztosítanak a játékosok számára (kő, anyag, fa, üveg vagy vászon), a pirosak katonai erőket adnak, amelyek a korszakok végén lesznek hasznosak mikor a szomszédos birodalmak megütköznek egymással. A kék kulturálisan emelik a birodalmunk értékét, míg a zöldek tudományos jelképeket biztosítanak a számunkra, amelyeket kombinálva elég magas pontokat lehet összegyűjteni a játék végén. A sárga kártyák a kereskedést szimbolizálják, amelyek segítségével a szomszédokkal olcsóbban tudunk üzletelni, míg a lila céh lapok bizonyos színű és jelképű kártyák után adnak ponton a játék végén.

A 7 Csoda zsenialitása az egyszerűségében rejlik, ugyanis nem egy túl bonyolult játék, viszont amennyire egyszerű a mechanizmusa, pont annyira sokrétű a lapok közötti kombinációk összessége. Így minden egyes parti más és más lehet, hiszen a draftolásnak köszönhetően mindig eltérő kombinációkat kell kitalálnunk, illetve alkalmazkodnunk kell a kialakult helyzethez. Az egyszerre végrehajtott akcióknak köszönhetően pedig nincs holtidő a játékban, így egy-egy játszma általában harminc-negyvenöt perc alatt lezajlik, ami ideális lehet, ha nincs sok időnk leülni egy társashoz több órára. A játék komponensei továbbá kiváló minőségűek, a kártyák, a táblák és a különféle jelölők mind tartósak és esztétikailag is kitűnőek. A művészi tervezés különösen dicséretes, hiszen jól illeszkedik a játék ókori témájához. Itt szeretném megjegyezni, hogy Miguel Coimbra szemet gyönyörködtető festményeivel varázslatosan ábrázolják az ókor építészeti remekművei.

A játéknak egyetlen egy komolyabb hibája van: három fővel a legjobb. Ugyanis csak ebben az esetben tudunk mindenkivel interakcióba kerülni, négy vagy annál több fővel, a szomszédjainkon kívül a többiekkel nem tudunk kereskedni vagy csatázni, aminek következtében nem tudjuk befolyásolni a játékukat. Így pedig hiába építjük a mi kis birodalmunkat, ha a szembeülő játékos egy olyan kártya kombinációt épített le, amivel játszva lemos minket játék végi pontozásnál a dobogóról. Ezt a számtalan kiegészítője, ami megjelent hozzá, valamelyest ellensúlyozza, de maradéktalanul egyik sem képes kijavítani.

Mivel történész és történelem tanár vagyok, így akarva és akaratlanul is meg kell vizsgálnom a játékot a történelmi ismeretek szempontjából.  Amiből sajnos a játék nem éppen vizsgázik jól, ugyanis hiába adja a tematikáját és gerincét az ókor 7 csodái és a hozzájuk köthető civilizációk. A 7 csoda ezeket a csodás építményeket vagy civilizációkat nem ismerteti nekünk. Mindezeket csupán látványnak használja egy szórakoztató, ám de mély stratégiákat rejtő játékhoz. Pont emiatt a gyerekeket érdemes lehet vele megismertetni, mivel a játék fejleszti a stratégiai gondolkodást és a döntéshozatali képességeket, hiszen a játékosoknak előre kell tervezniük és megfontolt döntéseket kell hozniuk a rendelkezésre álló erőforrások és lehetőségek alapján.

A 7 Csoda egy több szempontból is kiemelkedő társasjáték, egyrészt könnyen tanulható, gyors és egyszerű mechanizmussal rendelkezik, másrészt mély stratégia lehetőségek tárházát rejti magába. Emellett hangulatos, szép, öröm a lapokra nézni, köszönhetően a fantasztikus ókori szettingnek. Pont ezek miatt egy tökéletes belépő a társasjátékok világába!