Európai szemmel elég nehéz megérteni az amerikai pankrációt és annak kultúráját. Emberek birkóznak egymással, miközben a sztori előre meg van írva, és nem az győzz, aki a jobb, hanem aki jobban eltudja magát adni a közönségnek. A történetek és a színészijátékok pedig eltúlzottak és egy szappanopera szintjén mozognak. Ezek ellenére az amerikai szórakoztatóipar egyik alappillérének számít az egész műfaj, ráadásul a leghíresebb szervezet a WWE mára már egy globális szórakoztatóipari brand-é nőte ki magát. Nem csoda tehát, hogy év elején a Netflix egy több éves együtt működést kötött a szervezettel, elynek köszönhetően 2025-től kezdve az USA-ban a Netflix közvetíti a szervezet legfontosabb heti showját, a Monday Night Raw-t. Ez az első alkalom, hogy a minden héten élőben sugárzott műsor elhagyja a hagyományos televíziós kereteket, és azért is nagy szó ez, mert az NBCUniversal csatornájának, az USA Network legnézettebb tartalma volt. Az együttműködés ráadásul még komolyabb az Egyesült Államokon kívül, ahol a Netflix a WWE olyan műsorainak jogait is megszerzi, mint a SmackDown és az NXT, valamint a havonta jelentkező prémium eseményekért, mint a WrestleMania, a SummerSlam és a Royal Rumble. Ezek által pedig egy teljesen új korszak kezdődik a pankráció történelmében, miközben a régi éra több szempontból is a feledés homályába vész. Ez utóbbira reflektál a Netflix szeptember végén megjelent új hat részes dokumentumsorozata a – Mr. McMahon, amely a szervezet élén álló Vince McMahon felemelkedését és bukását mutatja be, kendőzetlen őszinteséggel.

A Chris Smith (Wild Kingdom) és Bill Simmons (30 for 30) által készített alkotás, ahogy már fentebb is írtam Vince McMahon életét mutatja be, aki forradalmasította az amerikai pankrációt, aminek következtében a WWE-t globális szórakoztatóipari céggé tette. Viszont a sorozat nem csupán a fenomenális siker történetet meséli el, hanem feltárja a nézője előtt Vince karrierjének a sötét oldalát is: amelyet nem egy botrány és bírósági ügy tarkít, köztük a lemondását előidéző szexuális visszaélésekkel kapcsolatos vádakat is.

A sorozat eleje Vince felemelkedésével kezd, bemutatja, hogy tinédzserként miképpen ismerkedett meg az apjával, akit egész gyerekkorában nem látott és végül az apja révén hogyan csöppent a pankráció világába. A 70-es években a pankráció nem egy nagy szervezet köré épült fel, mint napjainkban, hanem minden amerikai régiónak meg volt a maga szervezete, akik nem léptek be a másik térfelére és nem versengtek egymással. Ezen változtatott Vince, aki a 80-as évek elejére megvásárolta a WWE elődjét, a WWF-et az apjától, és erőszakos terjeszkedésbe kezdett, áthágva az íratlan szabályokat a bizniszben.

 McMahonnak semmi és senki nem volt szent, kíméletlenül bedarálta a konkurenciát és szerezte meg magának az ellenfelei pankrátorait, és új nagyszabású attrakciókat szervezett a nézőknek, amelyeknek következtében a 80-as évekre a műfajon belül egyeduralkodóvá vált és az amerikai szórakoztatóipar egyik zászlóshajó lett a cége. Ő maga ekkor még többnyire a háttérben tevékenykedett, esetleg közönségkedvenc kommentátorként vett részt az évtized végére tízezres helyszíni- és milliós TV-közönséget vonzó pankrátorshowban. Ám már ekkor botrányokba keveredett: a szövetségi kormány a szteroidokat harmadik szintű drognak minősítette és hamar kiderült, hogy a pankrátorainak a jó része szteroid függő. Hamarosan bíróság elé is állt, amit még megtudott úszni. Azonban ez csak első ügye volt a sok közül.

A sorozat nagyon jól bemutatja azt a kettőséget, ami Vince-t és az általa felépített céget jellemezte. Miközben egy meghatározó szereplőjévé váltak a szórakoztatóiparnak, állandó botrányok kisérték a felemelkedésüket és a sikereiket. Ami McMahon személyéből adódtak. Vince a legelejétől egy törtető, senkit nem tisztelő ember volt, aki átgázolt mindenen és mindenkin és ha kellett manipulálta az embereit a siker érdekében. Soha nem mondta nekik azt, hogy szteroidokat szedjenek, de sosem mondta az ellenkezőjét sem. Csak azt várta el a pankrátoraitól, hogy azok kétszázszázalékon pörögjenek és teljesítsenek. Mindent alárendelt az üzletnek, aminek következtében egyes pankrátorokat szó szerint a halálba hajszólt, vagy kitalálta a hatalommániás és perverz Mr. McMahon karakterét a 90-es években, ami után ő maga a családjával együtt szerepelni kezdett a műsorok történetébe. Ez egyébként párhuzamosan zajlott a cég modellváltásával, aminek következtében műsorait ekkortól sokkal inkább a felnőtt közönségnek gyártotta. Ennek megfelelően a heti TV-adások és a gálák részévé vált a vér és a szexualitás. Az adásokban rendszeresen tárgyiasították és megalázó helyzetekben szerepeltették a női előadókat. Az érintett jelenetekben McMahon is részt vett, igaz, ő maga is vállalt kellemetlen jelenetek. Azonban a családja felé sem voltak tabutémák: a nézők előtt csalta meg a feleségét, alázta meg a gyerekeit, beosztottjait és hasonló finomságok. Persze ezekre a válasz az volt, hogy csak szerepet játszanak, ebből semmisem sem a valóság. Ő nem Mr. McMahon, ő Vince McMahon, és bár vannak hasonlóságok a két személy végső soron teljesen különbözik egymástól. Aztán sorra estek ki a csontvázak a szekrényből, annak ellenére, hogy a 2010-től a cég visszatért a családbarát modellhez.

Vince ügyeit egy dolog jellemezte: a szexuális erőszak. Nem egy női alkalmazottját orális szexre kényszerítette, vagy megerőszakolta. Aki ellenkezett, azt zaklatta és megalázta a műsorokba. Az érintettek bár azonnal a bírósághoz fordultak: a vége mindig az lett, hogy Vince a pénzét és a kapcsolatait kihasználva peren kívül megegyezett az áldozatokkal.

Azonban számos vád nemcsak McMahonnal szemben fogalmazódott meg, hanem a WWE-vel szemben is. Ezek az esetek arról árulkodnak, hogy nem csupán egy személy visszaéléseiről volt szó, hanem rendszerszintű volt a kizsákmányolás és a szexuális erőszak a szervezet működésében. A 80-as évek végén például kiskorú fiúkat zaklattak szexuálisan a cégen belül, továbbá olyan mutatványokat vezettek, amelyek a pankrátorok életét veszélyeztették, és egyik esetben sem tettek óvintézkedéseket. Vagy, hogy mindennaposok lettek a tiltott teljesítménynövelő szerek használata a szervezeten belül. A tragédiák nem is maradtak el: az egyik fiatal tehetségnek a tetőszerkezetről kellett leugrania, viszont a biztosító kötél elszakadt és a pankrátor több százméterről leesett és azonnal szörnyethalt a ringben. Viszont Vince ennek ellenére a műsor folytatása mellett döntött, miközben a ring szélén ott volt a halott pankrátor vére. 2005-ben a mindössze 38 éves Eddie Guerrero pedig a ring közepén kapott szívinfarktust és hunyt el. De olyan megrázó esetre is sorkerült, hogy a szervezet 2005-ben Kuvaitban tartózkodott, és a kint állomásozó amerikai katonáknak tartott egy turnét. Az egyik fiatal női előadójuk azonban a melegtől rosszul lett és az orvosi sátorba kellett bevenni. Ahol egy orvos benyugtatózta és megerőszakolta többször is.  A lány jelezte Vince-ek fele a történteket, azonban McMahon eltusolta az ügyet, mondván egy esetleges bírósági ügy rossz hatással lenne az amerikai hadsereggel való üzletükre. Az érintett női pankrátor végül 2019-ben öngyilkos lett.

Ahogy már említettem fentebb a sorozat nagyon jól mutatja be azt a kettőséget, ami a céget és magát Vince-t jellemezte. Azonban ez a kettőség az utolsó részre eltűnik. Itt érződik a legjobban az, hogy menet közben át kellett alakítani a műsort és nem így tervezték meg az elején a készítők a sorozatot. Ugyanis miközben forgatták az alkotást egy újabb, az eddiginél is nagyobb botrány robbant ki Vince kapcsán, ami a lemondásához és a bukásához vezetett. Emiatt már az utolsó részben már nem is szólal meg. Egykori alkalmazottja azzal vádolta meg, hogy rendszeresen megerőszakolta, pornográf felvételeket készített és osztott meg róla, illetve másokkal való együttlétre is kényszerítette, többek között az egykori UFC-világbajnok Brock Lesnar visszatéréséhez kapcsolódó alku része is lehetett. Ezekről pedig messenger üzenetek és emailek tettek tanúbizonyságot. Így a vezetőség és a részvényesek eltávolították Vince-t a cég élőről és mindenfajta együttműködést megszüntettek vele. Tippre: ha nem jön a botrány, az lett volna a sorozat kifutása, hogy egy polgárpukkasztó, ellentmondásos zseni az öreg Vince. Így a vége kicsit felemás lett.

Utolsó menet

A Mr. McMahon több, mit kétszáz órányi exkluzív interjúval várja azokat, akik betekintenének az egyik legnagyobb amerikai szórakoztatóipari birodalom kulisszái mögé. Pankrátorok, családtagok és különböző újságírók kalauzolják el a nézőket Vince McMahon felemelkedéséhez és a WWE sikeréhez vezető úton és rántják le a leplet a háttérben megbúvó végtelenül megrázó visszaélésekről és botrányokról. Akik élvezték az olyan dokumentumfilmeket, mint Az utolsó tánc vagy az Au royaume des fauves, azok számára Mr.McMahon egy részletgazdag és érzelemdús utazás lesz. Egy olyan személy körül, aki jó pár alkalommal hozott megkérdőjelezhető döntéseket a saját és az iparággal kapcsolatban, viszont ezzel együtt zseniális üzletember is volt, aki a csúcsra járatta a pankrációt és a szórakoztatást. Viszont ezek mellett egy egoista, nárcisztikus, mindenkin átgázoló és sanyargató szexuális ragadozó volt, aki a hatalmát kihasználva emberek életét tette tönkre, akár örökre.