Minden idők egyik legjobb pszichológiai horror játékának ráncfelvarrása megérkezett két év várakozás után. A Konami és Bloober Team közös koprodukciója már elérte az első nagyobb mérföldkövet eladásokban, hiszen átlépte az egy millió eladott példány számot, így a széria legjobban fogyó része lett. A kritikai visszhang sem maradt el, ami hosszútávon megtámogathatja az eladások növekedését. Lássuk milyen játék rejlik a megérdemelt siker mögött.

A Silent Hill 2 mai napig hivatkozási pontnak számít az videojátékiparon belül a pszichológiai horror szubzsánerben, és kimondhatjuk, hogy a széria leghíresebb darabja. A Konami ezt figyelembe véve érthető döntést hozott mikor arra jutottak, hogy eme részre esik a választás, amivel felélesztik a franchise-t a sírból. A feladatot a lengyel székhelyű Bloober Team-re bízták, akiktől nem állt távol a horror játékok ismerete, hiszen megalakulásuk óta erre a műfajra építették fel az identitásukat. Olyan játékokat köszönhetünk nekik, mint a The Medium (Szerintem ez teljesen megidézte a régi Silent Hill játékok szellemiségét!), Layers of Fear, Observer, Blair Witch.

Kijelenthetjük, hogy nem egy ismeretlen és zöldfülű csapatra bízták ezt a nagy felelősséggel járó feladatot. A bejelentéskor sokan szkeptikusan álltak a projekthez, sőt egyesek teljesen elzárkóztak. Ez adódhatott a Konami közelmúltbeli videójátékokiparhoz való hozzáállásából. Elég csak a Kojimaval való viszonyuk megromlását említeni, aminek a vége az lett, hogy Hideo Kojima dobbantott a cégtől és annyi lett a P.T.-nek, illetve a Metal Gear Solid széria is vakvágányra került. Most mondjuk utóbbit is egy remakekkel próbálja visszahozni a köztudatba a Konami ugyanis készül a Metal Gear Solid III: Snake Eater modernizált változata, de ennyire ne térjünk el a tárgyunktól.

Nézzük sikeres volt-e a Konami Canossa-járása a játékosok szemében, és a Bloober Team kellően szintet tudott-e lépni önmagához képest.

A magyar posta és Mary levele

Nyugtalan álmomban látom azt a várost. Silent Hill-t. Megígérted, hogy egyszer újra elviszel oda. De soha nem tetted – mondta Mary.

A főszereplőnk James Sunderland felesége, aki történet szerint három éve életét vesztette egy meg nem nevezett betegségben. James egy váratlan levelet kap, amin feladóként az elhunyt felesége neve szerepel. A levél tartalma utalást tesz egy különleges helyre, aminek hatására Silent Hill felé vesszük az irányt, hogy felidézzük megfakult emlékeinket, és megtaláljuk elhunyt feleségünket.

Új arca a borzalomnak

Nehéz helyzetben van az ember, ha egy olyan klasszikushoz kell hozzányúlnia, mint a Silent Hill 2. A Bloober Team jól döntött, hogy a történetbe nem nyúltak bele drasztikusan, csupán árnyaltak bizonyos karaktereket és újabb átvezetőkkel tették életszerűbb a cselekményt. A legdrasztikusabb változás, hogy most már a múlté a rögzített kamera nézet James esetén. Emlékezhettek, hogy ez anno bevett szokás volt a horrorjátékoknál, mint például a kezdeti Resident Evil játékoknál, hogy mindig változó kameraszögekből láttunk be egy helyszínt. Ezt akkortájt a Silent Hill is átvette az említett horror franchisetól. Az új megközelítéssel Silent Hill teljesen új megvilágításba kerül, hála a váll feletti kameranézetnek és a TPS-re való áttérésnek. A borzalmakat közelebb érezzük magunkhoz és a város épületeinek, helyszíneinek, apartman szobáinak a méretei sokkalta jobban átjönnek ebben a formátumban így új dimenziót adva a Silent Hillben történő iszonyatnak.

Az újratervezett főellenfelek elleni ütköztek intenzívebbek és kreatívabbak lettek. Itt eleve szükséges volt változtatásokat eszközölni már a kamera nézet változása miatt is, de az eredeti játék egyik rákfenéje is az volt, hogy a harcok suták és nehézkesek voltak az akkortájt már sokkal áramvonalasabb túlélőhorrorok között. Elengedhetetlen volt, hogy belenyúljanak a harcrendszerbe. Az új struktúrában az összecsapások során szabadon tudunk mozogni lövöldözés vagy ütések kivitelezése közben. Ezen felül lehetőségünk lesz akár elfutni egy ütközetből (kivéve főellenfeleket). A szörnyek csapásai előli kitéréssel elő tudjuk készíteni akár a saját válaszcsapásunkat. Az eredetihez hasonlóan itt sem maradhatott el a gyógyító italok, injekciók és lőszerek serény gyűjtögetése.

A pályákon ezeket komódok fiókjában vagy konyhabútorok környékén találhatunk. A program kellő mennyiségben sózza ránk a három féle skúlót a nálunk lévő lőfegyvereinkbe. Az újítások közé írhatjuk James térképét, ami a játékmenet szerves részét képezi. A valós időben frissülő térképünk megannyi többlet információt fog nekünk szolgáltatni, ami segítségünkre lesz a sokszor labirintusokat megidéző helyszíneken. A Silent Hill 2 harcrendszere így sem tökéletes, hiszen sokszor például akaratlanul is bele lehet bonyolódni az ellenfelek közötti kitérésekbe, de mindenféleképpen előre lépést értek el itt az alkotók. A harc és a feladványok nehézségét saját szájízünkre szabhatjuk a játék indítása előtt. Viszont felhívnám a figyelmeteket, hogy míg a harc fokozati skálát bármikor tudjátok állítani addig a rejtvény nehézséget csak akkor, ha új játékot kezdtek.

A köd lepte város rejtélye

Az atmoszféra megteremtése nagyon fontos elemét képezi a horror játékoknak. Az eredeti program esetén ebben hatalmas szerepet játszott a várost beborító misztikus köd. A Team Silent anno a PlayStation 2-es korszakban technikai okok miatt alkalmazta a köd effektet, hogy ezzel el tudja rejteni a város nem lemodellezett részeit, miközben okos töltőképernyőként is funkcionált a bevetett ötlet. A jelenlegi évtizedben már nem áll fent ez a technikai korlát, azonban a Bloober Team-es srácok és lányok megtartották az azóta ikonikussá vált ködöt. Manapság már csak atmoszféra teremtés eszközeként funkciónál, de ettől még jobban feszengve érezzük magunkat az elhagyatott város kihalt utcáin. A játék során akadni fognak olyan ismerős helyszínek, amikkel a veterán játékosok már találkozhattak az eredeti produktumban, mint például a Silent Hillbe vezető útszakaszon található bedeszkázott alagút, amin keresztül James bejutott a városba. Ezek azok az apróságok, amivel adózik a lengyel fejlesztőcsapat a klasszikus előtt.

Rengeteg apróság miatt lehet szeretni ennek a produktumnak a lassabb építkezését, de emiatt nem tudom mindenkinek ajánlani. A Silent Hill az atmoszférikus rettegésről és pokoljárásról szól. A cselekményvezetés lineáris úton vezeti végig a játékosokat az eltérő pályarészeken, miközben sokszor nem történik semmi. A Silent Hill nagy hangsúlyt fektet a hangokkal és pályadizájnnal történő nyugtalanság fenntartására. Az olcsó ijesztgetésektől teljesen mentes. A legnagyobb hangsúly még a rejtvényekre helyeződik, amik groteszksége és abszurditása még egy lapáttal rátesz a bennünk kialakuló szorongásra. Mindent összevetve, akik nem egy Outlastot, Resident Evilt és társait várnak, hanem egy sokkalta kimértebb, atmoszférára építő, és rejtvényekkel teli hátborzongató utazást az emberi elmében azoknak teljes mellszélességgel tudom ajánlani.

Különbözünk, de azonosak vagyunk

A látszat néha csal, hiszen akármennyire kihaltnak tűnik eme kis város mégis keresztezni fogja az utunkat pár fontosabb szereplő, akikre most kifogok térni. Az utunk során miközben Mary-t próbáljuk megtalálni a szörnyekkel teli városban belebotlunk egy-kettő furcsa személyiségbe, akik látszatra teljesen mások, mint James, de egy dolog közös bennük, hogy mindegyiküket valami felsőbb erő vezette ide ebbe az elhagyatott rémségekkel teli városba.

Angela Orosco (Gianna Kiehl) európai szemmel fiatalkorú felnőttnek számít, akivel legelőször a temetőben találkozunk. Ő az anyukáját keresi a helyi temetőben. Tőle kérünk legelsőnek útbaigazítást, de előre figyelmeztet minket, hogy vigyázzunk, mert valami nincs rendben Silent Hill-el. A másik karakterünk Eddie Dombrowski (Scott Haining), akit az apartman házaknál egy szobába találunk meg a fürdőszobában. Ő azt állítja elmenekült az ismeretlen üldözői elől, és egyszer csak itt találta magát Silent Hill-ben, ahol elmondása szerint még sosem járt. Az utolsó előtti szereplőnk Laura (Evie Templeton) egy nyolcéves kislány. Ő eleinte undok Jamessel szemben, és tud valamit Maryről ezért ő még később fontos része lesz a kirakósnak. A legutolsó szereplőnk Maria (Salóme Gunnarsdóttir), aki kísértetiesen hasonlít az elhunyt feleségünkre. A vele való kapcsolatunk úgy alakul, ahogy viselkedünk vele a végigjátszásunk során mert később befolyással lehet egy adott befejezésre.

Ha már befejezések, a játék megtartott elődje befejezéseit, azaz kioldható a Leave, Maria és In Water befejezés is a legelső utazásunk során. A New Game+ más néven az új játék+ esetén van lehetőségünk megcsinálni a híressé vált Dog, UFO, Rituális befejezéseket is. A fejlesztők két új befejezést adtak hozzá a játékhoz. Még mielőtt repülnének Angela konyhakései a Bloober felé megvédeném őket azzal, hogy eme alternatív végkifejletek csak hozzáadnak az élményhez és nem vesznek el semmit a remek történet éléből.

A mocap-el újra felvett és újra alkotott átvezetők és vadonatúj szinkronhangok még valóságosabbá teszik a szereplőkben lejátszódó lelki és érzelmi folyamatokat. Az apró kis szemmozgások, a házassági gyűrű nyoma James kezén, vagy a vérfolt a dzsekinken. Luke Roberts, mint James Sunderland hangja és mocap (motion capture) színésze egyszerűen fergeteges teljesítményt nyújt. Minden szónak és azoknak a hangsúlyozása a helyén van. A készítők így kigyomlálták az eredeti játék néhol vicces angol szinkronjának minőségét.

Minden álmunk így váljon valóra

A régi jó dolgok megtartása esetén ne feledkezzünk el Akira Yamaoka zseniális zenei anyagáról, ami újra lett hangszerelve. Az enyhe és finom módosítások remekül sültek el és hűek maradtak a 2001-es anyag szellemiségéhez. A Silent Hill 2 Remake az ilyen finomhangolásoknak hála egy tökéletes újraélesztése a rég leáldozóba lévő franchisenak, ami újra régi fényében tündökölhet a nagy közérdemű előtt. Mindannyian hálával tartozunk a Bloober Team-nek, hogy nem ijedtek meg a kihívástól, hanem beleálltak, és megcsinálták az eddigi legjobb játékukat. A Silent Hill 2 Remake minden elemében hű maradt az eredeti vízióhoz. A fejlesztők közel hibátlanul öntöttek új formába egy klasszikust, ami a kornak megfelelően mutatja be saját örökségét, így mind a régi rajongók és az újvonalas közönség számára egy meghatározó élmény lehet.