Ha egy amerikai romantikus komédia megnyeri a filmvilág legrangosabb elismerését, a Cannes-i Arany Pálmát, annak érdemes figyelmet szentelni. Ha pedig ennek a filmnek a rendezője Sean Baker, a mögöttünk lévő évtized egyik legjobb, ámde legkevésbé ünnepelt amerikai filmese, akkor annál is inkább érdemes vele foglalkozni. Az Anora, melynek címszereplője Anora Mihejeva (a remek Mikey Madison alakításában), egy szexmunkás Brighton Beach-en, New York oroszok lakta városrészében, témáit illetően remekül illeszkedik Baker eddigi filmográfiájába, de talán a rendező eddigi legérettebb, rendezésében, stílusában legkiforrottabb munkája.

A történet középpontjában Anora, aki a Headquarters névre hallgató szórakoztatóipari egységben mulattatja a betévedő férfiakat, hogy legalább a roskadozó albérletére valót képes legyen kigazdálkodni. Telnek a dolgos hétköznapok (esték), míg egy nap egy orosz aranyifjú lesz Anora következő kuncsaftja, Ványa (Mark Eidelstein), akiről kiderül, hogy egy milliárdos orosz oligarcha egyetlen csemetéje. A két fiatal egyre közelebb kerül egymáshoz, szárba szökkenő kapcsolatuk katalizátora pedig Ványa kifogyhatatlan pénztárcája. A közöttük lévő kötelmi jogviszony kötetlenebbé kezd válni, mikor Ványa meghívja magához szerény rezidenciájába a szerény szilveszteri bulijába. Másnap felajánlja Anorának, hogy töltsön vele és a barátaival egy teljes hetet, ezalatt a barátnőjének adva ki magát. Anora 15 ezer dollárért cserébe beleegyezik.

A féktelen pörgés, bulizás és tudatmódosítás közepette Las Vegas egyik luxusszállodójában találják magukat, ahol Ványa egy hirtelen döntéstől vezérelve megkéri Anora kezét, aki rövidke kétkedés után beadja a derekát, és egybekelnek egy hagyományos vegasi mennyegzőn. Ezzel kezdetét veszi a két fiatal kapcsolatának rövidke aranykora, amelyet Ványa szülei törnek meg, akiknek eszük ágában sincs abba belemenni, hogy fiúk egy sztriptíztáncoshoz menjen hozzá. Egyre több apró részlet lát napvilágot arról a családról és arról az idegen világról, amibe belecsöppent, és Anora azon kapja magát, hogy amerikai álma kezd rémálomba torkollni.

Sean Baker egy olyan egyedi, üde nézőpontot képvisel a kortárs amerikai moziban, amire kizárólag ő képes – legalábbis közel s távol nincs még olyan amerikai rendező, aki ilyen mélyenszántó társadalmi kérdésekről képes volna ennyire könnyedén, magával ragadóan, ilyen harsány humorral mesélni, úgy, hogy közben a drámai vonulat fikarcnyit sem veszít éléből. Sőt, a jellegzetes humora még jobban ki is kontúrozza az események abszurd, nyomorult mivoltát. Baker mellőz mindenfajta rendezői önkielégítést, ami túlcsavart narratívában, fárasztó vizualitásban vagy önmaga túlmagyarázásában volna tetten érhető.

Az Anora egyszerre tökéletes egyestés szórakozásnak és mélyen rétegzett, áramvonalas társadalomkritikának. Sean Baker többek között a jelen film előképének számító Tangerine és a rendezői piedesztált meghozó, kiváló Floridai álom írójaként és rendezőjeként már tanubizonyságát adta annak, hogy az amerikai társadalom nagy ismerője. Történetei egyszerűek, rövid időperiódus alatt zajlanak le, szereplői alulreprezentált és marginalizált csoportok, szubkultúrák tagjai, olyanoké, melyek a többségi társadalom számára láthatatlanok. Ahogyan az amerikai társadalom fest alulnézetből. Nagyon szűkre véve a fókuszt, mindennapi és nem mindennapi figurák pitiáner kalandjairól, ügyleteiről és afférjairól.

A filmben két párhuzamosan létező, egymás valóságától teljesen tudatlan szubkultúra interakcióját követhetjük nyomon Anora és Ványa karakterén keresztül: egyik a napról napra élő, férfiak kegyeinek kiszolgáltatott szexmunkások világa, másik a mindenfajta kényszerek és megkötések nélkül létező, gondtalan, nyugaton tanuló modern koronahercegek világa. Az Anora egy modern Hamupipőke-történet, lerántva Perrault meséjét New York utcáinak hideg rögvalóságába. A tapasztalt mozinéző a film elejétől kezdve érzi, hogy Anora amerikai álma csupán illúzió, hogy a két főszereplő csupán használja a másikat az álom meghódításához; a keserű tanulság mégis beviszi a gyomrost, mikor kiderül, az álmodásért csak az egyik félnek kell megfizetni.

És végeredményben mindig a megélhetésért dolgozó kisembernek kell megbűnhődnie, (kulcskifejezéssel) felelősséget vállalnia a kiváltságosak hibájaiért és botlásaiért. Ami Anora életében egy mámoros, egész életet megváltoztató lehetőséggel kecsegtetett, az Ványa életében egy apró botlás jelentett, melynek hatását egy nappal később már nem érzi. A film szerkezete is ezt sugallja. Akár egy átmulatott éjszaka: pörgős, fékevesztett tobzódás (első harmad), majd az elhúzódó takarítása a romoknak (második kétharmad). Több fontos szereplőt még nem említettem, ők Toros (Karren Karagulian), Garnick (Vache Tovmasyan) és Igor (Yura Borisov), a két örmény és az orosz végrehajtója a Zaharov-családnak, akiknek elsődleges feladata Ványa után feltakarítani a romokat egy felelőtlen kaland után. Anorán kívül ők jelenítik meg a kisembert, akik vele együtt szenvednek a gazdagok tetteinek következményeitől, akik őket pusztán eszköznek tekintik a szórakozásukhoz. Mégis haragjuk, illetve frusztrációjuk egymással szemben csapódik le azok helyett, akik ezt kiváltották. Szomorú látlelete annak a 21. századi jelenségnek, hogyan nem ismerik fel az hasonló élethelyzettel megküzdők a nehézségeik kiváltó okait és a közös küzdelem lehetőségét.

Kié valójában az amerikai álom? A keményen dolgozó kisemberé, vagy a helyhez nem kötődő, szórakozni vágyó, határokon átívelő burzsoázié? Mi ma Amerika? Lehetőség a kitörésre, vagy szép díszlete a tehetősek pénzszórásának?

Az Anora a felszínen sekélyes vígjáték sekélyes figurákról, mélységeiben kemény társadalmi dráma a jelenünket feszítő obszcén egyenlőtlenségekről és igazságtalanságokról, arról, hogyan mentesít a felfoghatatlan gazdagság a tetteink következményétől, a multikulturális nyugati világ elhallgatott ellentmondásairól és abszurditásairól a Bakerre jellemző humorral, remek fényképezéssel és egy fantasztikus színészi játékkal Mikey Madison részéről, aki számára ez a szerep bír akkora jelentőséggel, mint Margaret Qualley számára A szer protagonistájának megformálása.