Ezen a héten hétfőn, azaz augusztus 25-én ünnepelte Sean Connery 84. születésnapját. A skót származású színész rengeteg munkát kipróbált fiatalon, volt tejesember, tehergépjármű vezető, festménymodell, koporsókészítő és testépítő. A királyi hadseregben is szolgált, ahonnan egészségügyi okok miatt menesztették. 23 évesen választania kellett, hogy profi focista vagy színész lesz élete hátralevő részében. Mondani se kell, hogy melyik mellett maradt, ugyanakkor a sport iránti lelkesedése nem lankadt. Elmondása szerint élete egyik legokosabb döntése volt. Első filmje a No Road Back volt, ahol kisebb szerepet kapott. Az áttörést 1962-ben érte el, amikor főszerepet tölthetett be a legendás titkos ügynök, James Bond bőrébe bújva a Dr. No című alkotás révén. Az általa alakított James Bond filmeket a legtöbben ismerik ezért egy  kevésbé ismert filmjét mutatnám be, amely remek szórakozás az egész családnak vasárnap estére. Ez a film A kertész és a kis emberkék.

Darby O’Gill (Albert Sharpe) derék és rendes öregember, gondnokként dolgozik Őlordsága, Fitzpatrick nemes úr birtokán, lányával Katie O’Gill-lel (Janet Munro) együtt. Bizony, szegény felett eljártak az évek így gazdája tudtán kívül nyugdíjaztatta magát. Kedvenc időtöltése, hogy a falu kocsmájában mesél különös élményeiről barátainak. Ő ugyanis esténként felmegy a Knocknasheega hegy tetejére, ahol a manók királyát, Brian királyt (Jimmy O’Dea) igyekszik elcsípni, hogy  teljesítse a kívánságait. Egyesek kinevetik, barátai viszont érdeklődve hallgatják Darby történeteit. Ám a mesék egytől-egyig igazak és a manók királya valóban létezik. Idő közben megérkezik a városba Lord Fitzpatrick (Walter Fitzgerald) és magával hozza az új gondnokot, Michael McBride-ot (Sean Connery), akinek feladata lesz Darby-éktól átvenni a nyári lakot. Az események beindulnak, amikor Brian király hallván a rossz hírt magához csalogatja Darby-t, hogy az emberi világ nehézségei helyett válassza a manónéppel együtt a mókát és a kacagást. Ám ehhez idős gondnokunknak nem fűlik a foga így elmenekül és ezzel kezdetét veszi a két ravasz elme párviadala. Hogy mit értek ez alatt, és mi fog kisülni az egész történetből? Erre ad választ Walt Disney bemutatásában készült élőszereplős film.

A film maga Írországban játszódik és ehhez mérten a hangulata is megfelelő. A történet színhelyét egy kis ír falucska, Rathcullen adja. Ennek megfelelően a viselet, díszlet és táj magától értetődően kihangsúlyozza, hogy vajon melyik korban járhatunk. Az egész mű rendelkezik egy sajátos vidéki hangulattal, a festői környezet és a színészek által megformált karakterek mind-mind képesek tükrözni ezt a fajta életérzést. A mű ezen elemei vidám és kellemes hatással vannak nézőjére ezért minden egyes percét élvezni lehet. Az előbb említett hozzávalók megvalósítása egyrészt stúdióban, másrészt a természetben valósult meg. Elképesztő, hogy még stúdió körülmények között is sikerült az alkotóknak lemásolni a mesés és rejtelmes ír táj megannyi csodáját, ezáltal elkalauzolnak minket egy mesékkel és legendákkal teli, ugyanakkor nagyon is valós világba. A két megoldás tökéletes összhangban van a filmvásznon.

Beszéljünk egy kicsit a történetről és ennek megvalósításáról. Korábban írtam, hogy a díszletek, a karakterek kidolgozottsága, a kor bemutatása mind-mind átadja az ír világ hangulatát. Ezt segíti a mesterien felépített történet. Az ötlet Herminie Templeton Kavanagh angol írónőtől származik aki az 1900-as években elismert művész volt rövidke történetei révén. Az Ő karaktere Darby O’Gill, akinek kalandjait több apró műven keresztül ismerhette meg a világ Kavanagh által. Disney meglátta ezekben a szösszenetekben a fantáziát és felkérte régi jó barátját, Robert Stevenson rendezőt a megvalósításra. Az Ő munkássága révén sok Disney élő szereplős produkció került napvilágra, ilyen volt többek között a Mary Poppins vagy a Feketeszakáll szelleme. A mester stílusát egytől-egyig kifejezik ezek az alkotások. A 60-as évek akkori mozis technikái adta lehetőségeket vizualizáció terén maximálisan kihasználja. Abban az időben még híre-hamva sem volt a számítógépes effektusoknak, minden eszköz (ha lehet ezt mondani) analóg rendszeren működött. A sztori magát az ír mondavilágot és annak misztikus lényeit tárja elénk, így akkoriban igazi kihívás volt ezeket igazinak megeleveníteni. Hála a kreatív ötleteknek, a fény és annak fizikai effektusait kihasználva, valamit a több rétegű vetített háttereknek köszönhetően egy kellően valósághű bemutatást láthatunk, amelynek minden perce leköti a nézőt. A kidolgozott dramaturgia révén pedig egy vidám és jókedvű, ugyanakkor kellően drámai eseményszálat követhetünk végig, melyben az öröm, a szerelem, az ármány, a ravaszság, a cselszövés, egyszóval minden benne van a megfelelő sorrendben tálalva. A film kiváló hangulatát fokozza a Disney-től megszokott szép betétdalok és az ír zenei betétek, ezekhez társul a kifogástalan színészi karaktermegformálás. 

Ez az alkotás szembesít minket az ember egyik legnagyobb és legsúlyosabb hibájával, a kapzsisággal. A történet az kívánja számunkra közvetíteni, hogy a nagyravágyás legyen az jó vagy akár rossz indíttatásból mindig ugyanoda vezet. Ezzel a magatartással előbb utóbb saját szeretteinket sodorjuk bajba, de ha időben megálljt parancsolunk saját vágyainknak, akkor a baj megelőzhető.

Ennyi lett volna a rövidke vasárnapi ClassicAjánló. Ha tetszett az ismertetőm, ne hagyd ki ezt a jó kis családi filmet, mert remek szórakozást nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt.