A film megjelenése Amerikában stílusosan 2009.09.9-én volt esedékes. Bizony! A mai filmünk már 6 éves, ami fordítva ugye 9. Na, de hagyjuk is a poénkodást. A 9 egy remek képi és hangzásvilágú, átlagos történetű, remek karakterekkel megvalósított mese lett. Nézzük, hogy pontosabban miről szól.

Őszintén szólva nem könnyű kritikát írni erről a filmről, mégpedig azért, mert mindössze 79 perces, és ennyi idő alatt nehezen lehet megfogni a nézőt. A 9 azonban a számot viselő karakter jelleméhez igazodva megpróbálkozik erre a rövid időre a képernyő elő szegezni a nézőt, és sikerül is neki. Nem mondanám, hogy egy filmtörténeti klasszikus, de ki lehet kapcsolódni a nézése közben. 

A történet egy nagy háború után játszódik, a világ teljesen elpusztult, az emberek, állatok és növények eltűntek a Földről. Történt ugyanis, hogy egy professzor feltalálta a filmben csak Masinaként emlegetett gépezetet, amit bár eredetileg kegyes célokra talált fel, a felsőbb hatalom mégis gyilkológépet formált belőle. A prof, hogy gonosszá vált teremtményét mégse hagyja szabadon garázdálkodni, egy kis ketyere segítségével lelkét 9 db rongybabába ülteti. 1-es a főnök, aki csak a megszokott dolgokhoz ragaszkodik, 2-es amolyan felfedező, 3-as és 4-es ikrek és amolyan diavetítőkként is funkcionálnak, 5-ös mérnök, 6-os művész, 7-es és 8-as harcos és 9-es szintén felfedező. Ők a főbb szereplők. A későbbiekben még feltűnik maga a Masina is, valamint egy gépesített bestia, kígyó és madár is. 9-es a professzor otthonában tér magához, az előbb említett ketyerével együtt. Kezdetben ügyetlen és magányos, aztán találkozik 2-esel, akit elrabol a bestia. Innentől indul be igazán a cselekmény és szinte a történet végéig pörög a sztori, alig van üresjárat, amikor azt hinnéd, hogy egy kis pihenés következik, akkor újra felpörögnek az események. 

A szereplők szerethetőek és bájosak. A látvány egyszerűen lenyűgöző. Láttam már pár poszt-apokaliptikus filmet, de olyat, amiben ennyire elkeserítő táj szerepel, még nem. A különféle gépeken és a rongybabákon kívül az ég világon semmi sem mozog. A nagy háború maradványai láthatóak mindenfelé. Hordók, lőszerek, repülődarabok és különféle szerszámok hevernek mindenhol. Ez még sötétebbé és komorabbá teszi a világot. A zene is remekül beleillik a történetbe, de van 2-3 dal, amik kiemelkednek a többi közül. A zene mellett még a háttérzajok azok, amik javítanak a történeten, az apró zörejek és kattanások. 

A pozitívumok ellenére beszélnünk kell a negatívumokról is. A karakterek és a látvány mellett mégis volt bennem egy kis hiányérzet, és ez a film rövidsége: 79 perc. Egy átlag film kb. 90 perces. Ennyi idő alatt fel lehet vázolni egy történetet és meg lehet azt tölteni karakterekkel, de én nem tudtam magam teljesen beleélni a film világába. Éppen kezdtem volna belemelegedni, amikor vége lett. Sokkal jobban ki lehetett volna bontani a cselekményt. Tény, hogy jó, de a játékidő teljesen a film rovására megy. Egyszer nézhető. Bájos és remek látványvilágú film, ami műfajától eltekintve nem éppen gyerekeknek való.