A mostani képregények igen vegyes képet mutatnak, de igazán unni egyiket sem lehetett. Néha igazából ízlés kérdése a dolog, ami egynek bejön, másiknak nem fog, és fordítva. Mi történik, ha a jövőt elcseszik a múltban? Vagy ha egy hétköznapi srác mágikus sisakra bukkan? És ha pár háziasszony rossz útra lép? 

Ant – Man #4

Scott Lang Miamiba költözik, hogy része legyen a lánya életének, ami olyan jól sül el, hogy el is rabolják a csajszit. A szúpérhősködés helyett Ant-Man egy biztonsági céget indít (munkatársa az a bizonyos Grizzly, aki medve jelmezben általában a bűnözők táborát erősítette) és igyekszik helyrehozni az elfuserált életét, de persze semmi sem működik jól az elrablás miatt. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekrabló nem más, mint Darren Cross (aki a mozikban futott filmben is szerepelt, ha jól emlékszem) fia, Augustine Cross. Hogy ne legyek spoileres, nem árulom el az indítékát. Fene vigye el! Nem is lényeges. Az Ant-Man egy rettentő vagány képregény sorozat, ha valaki szerette a Superior Foes of Spider-Man füzetet, ezt is imádni fogja. A sztori nem eget rengető, de ez egyáltalán nem hátrány, sőt előny! Az Ant-Man képregény ereje ugyanis a hangulatában van, az pedig csillagos ötös. Ezt a kritikát kicsit későn írom, szóval pontosan nem tudom mi lesz a sorozattal, hogy a Marvel nemsokára újraindítja a képregényes univerzumát, remélem megmarad és vele együtt az alkotógárda is. Kár lenne elveszteni ezt a jó szórakozást.

Batman Beyond #1-3

A fene se gondolta volna, hogy ez ekkora szórakozás lesz! Tényleg nem fűztem a jövőbeli Batman kalandjaihoz nagy reményeket, de tévedtem. Na, nem váltja meg a világot azért, de ennek ellenére kellemes olvasmány. Azt tudjuk, hogy a DC The New 52: Futures End eseménye alatt Terry McGinnis, aki eredetileg Batman volt a jövőben, visszagályázta magát a múltba, hogy a Brother Eye néven futó Skynet hasonmást megakadályozza abban, hogy minden létező latex-gatyást cyborggá alakítson. Mindeközben Terry feldobta a bakancsot, és Tim Drake (Robin) vette át a helyét, majd a sztori végén visszakerült a jövőbe. (Annak aki elvesztette a fonalat: mindjárt a végére érünk). Szóval minden happy lenne, ha a jövőben nem derülne ki, hogy valami rettentően elcsesződött, mert elég nagy a káosz, és Brother Eye még mindig tevékenykedik. Ez a Batman Beyond felütése, és jól működik, ahogy Tim Drake is jól működik Batmanként. Az első három szám alapján ez egy kellemes sci-fi/poszt apokaliptikus jellegű szórakozás lesz.

Daredevil #14-18

Mivel a Marvel univerzuma jelenleg ki van fordítva, mint az állatpreparátornál a húsvéti nyúl, ezért valahol a Daredevil folytatása is kétséges lenne, ha az lenne. Bár annak ellenére, hogy nem emlékszem milyen címeket ígért a kiadó az univerzum rebootnak nem nevezhető újraindítása utánra, biztos vagyok benne, hogy lesz Daredevil cím, már csak a második szezonjával (nem is tudom mikor) érkező sorozat okán is. De ajánlom is nekik, mert a képregény már nagyon hosszú ideje hozza a konstans minőséget. A helyzet a következő: Matt Murdock lépett egy Civil War jellegű Pókembert és felfedte a kilétét a nyilvánosság előtt. Aztán, hogy megvédje ellenségeitől legjobb barátját, megjátszották Foggy halálát és jelenlegi csajával, Kristennel leléptek San Franciscoba, ahol Matt tovább űzi az ipart, mint ügyvéd és ügyeletes igazságosztó. Ja,és önéletrajzi könyvet ír! Nem is nagyon lövök le poént a sztoriból, megjelenik az Owl lánya (ki a fene tudta, hogy van), és Matt szuperhős kiléte is sok fejtörést okoz, pontosabban az, hogy nem titok már. A tizennyolcadik résszel le is zárják a sztorit (remélhetőleg egy időre csak) és kapunk régi ellenséget, nagy csatát, összességében egy kellemes és színvonalas sztorit. A Daredevil régóta nem okozott csalódást, nagyon ajánlom mindenkinek.

Doctor Fate #1-3

Tessék! Egy elszalasztott lehetőség. A Doctor Fate nagyon érezteti a potenciált, legalábbis azt, hogy valahol ott van benne, de aztán csak egy kipukkadt lufi lesz. A sztori, hogy a mágikus sisak egy fiatal sráchoz kerül, aki egy cseppet sem vágyik az egész hercehurcára, meg a misztikus egyiptomi szövegekre, meg a beszélő zombikutyákra és még misztikusabb fekete macskára, de hát nincs mit tenni, ő a leszármazott, a kiválasztott meg a fene se tudja mi. Aztán jön is a baj csőstül, kapunk egy-két poént, egy-két (képregényes keretek közt) pörgős akciót, de aztán ez rettentő kevés a boldogsághoz. Pedig szerintem a rajzok is nagyon mentek a stílushoz, de valahogy mégis félrecsúszik, hiányzik belőle valami plusz. Nem is értem, miért, nekem a karakter is tök szimpatikus. Még egy kis esélyt adok neki a kasza előtt, azért remélhetőleg tudnak javítani a történet minőségén. Mintha csak egy kevés hiányozna.

The Kitchen #1-8

Vegyes érzéseim vannak ezzel a nyolc részes Vertigo képregénnyel kapcsolatban. Az alap ötlet nagyon jó volt. New York állandó maffia gyülekező helyén (Pokol konyhája) lecsuknak pár rossz arcú alakot, így a bizniszt már csak a lendület hajtja. A maffiózók feleségei, három nő marad csak a férjeik hagyatékával, és úgy döntenek, hogy amíg a teremtés koronái a börtön kosztot eszik, valakinek be kell gyűjteni a védelmi pénzt helyettük. Ez lenne a sztori alap kiindulása, ami tök jó ötlet. A kivitelezés már más kérdés. Nehéz rosszat mondani a The Kitchenre, mert összességében véve nem egy rossz sztori. A rajzok se nem kiemelkedőek, se nem rosszak. Véleményem szerint az egész egy tisztes iparos munka, egy hajszállal talán fölötte. Persze hozzá kell tennem, hogy nekem nem stílusom a maffia sztorik, ez pedig az. Ha kicsit feszesebbre vágták volna a történetet, kicsit mélyebbek lettek volna a karakterek (és nem lett volna annyi hirtelen és légből kapott személyiség változás) akkor egy kellemes esti olvasmány lehetett volna. Na így sem volt rossz, de nem vagyok biztos benne, hogy pár hét múlva emlékezni fogok rá. Akinek bejött a Donnie Brasco vagy a Maffiózók, az tehet vele egy próbát.