A BLM már a japán történelmet is átírja? – Yasuke évadkritika
Fekete számuráj az ősi Japánban? A Black Lives Matter mozgalom már a távol-keleti történelmet sem kíméli? Kritikánkban szamurájkarddal esünk neki a Netflix saját gyártású anime sorozatának, a Yasukénak.
Az utóbbi években Hollywoodra és a sorozatgyártásra egyaránt erőteljes hatást gyakorolt a fekete filmesek egyenjogúságért való törekvése. Erre találhatunk szembeötlő példákat a Trója-sorozat fekete Achilleuszának képében, a Bridgerton család afrikai származású arisztokráciájában, vagy a készülő Boleyn Anna történet szintén fekete címszereplőjében. Számos esetet láthattunk tehát, amikor az afrikai származásúak előtérbe helyezése erőltetett és ugyanannyira észszerűtlen, mint a régi hollywoodi biblia-adaptációk hófehér bőrű szereplői. De mi a helyzet a Yasuke című anime sorozattal, melynek főhőse egy sötétbőrű egykori szamuráj a XVI. századi feudális Japánban? A nem túl bonyolult történet szerint Yasuke egy mágikus erejű kislányt védelmez, miközben feltárul könyörtelen, tragédiákkal és ármánnyal tarkított múltja.
Nos, az alkotók ebben a tekintetben a történelmi valóságból merítettek. Yasukéban ugyanis egy létező történelmi személyt tisztelhetünk, aki valóban Afrikából került a szigetországba és vált az ország híres kardforgatójává. Ettől persze még ugyanolyan túlzás lenne a Yasukét történelmileg pontos produkciónak tekinteni, mint Zack Snyder izommoziját, a 300-at. Persze egyik produkció sem állítja magáról, hogy történelmileg pontos ábrázolást kívánna a nézők elé tárni, de a Netflix legújabb animéjének esetében a megvalósítás minden képzeletet felülmúl. A történetben keverednek a japán mitológia, a modern fantasy és sci-fiction elemei, robotok csatáznak a tradicionális fegyverzetet viselő szamurájokkal. Az ábrázolás szemkápráztató, elborult, véres, sokszor már igen-igen perverz és beteg, ugyanakkor az animációk igényesek és szépen kivitelezettek. A karakterek drámája szintén érzékletes, de néha a túlzásba vitt fantasy elemek hiteltelenné teszik hőseink vívódását.
A sorozat, ha nem is szájbarágósan, de azért igyekszik kiaknázni a BLM mozgalom nyomán kialakult politikai hangulatot, és előtérbe helyezi Yasuke különcségét, különbözőségét ebben az elképzelt japán múltban. Yasuke valódi mássága azonban nem a bőrszínében rejlik, hanem azokban a kvalitásokban, amik miatt szamurájjá, majd oltalmazó kísérővé válik. A fekete közösség ezáltal egy többrétegű hőssel gazdagodik, aki emberi esendősége mellett emelkedik mitikus nagyságokba. Ezt jól egyensúlyozza az általa vigyázott kislány ártatlan jelleme és a természetfeletti képességekből adódó kellemetlenségek és hibák.
Érdemes megfigyelni, miként jeleníti meg a sorozat a keresztény egyházat. A Yasukéban szereplő katolikus pap egyértelműen egy sötét és gonosz karakter, mely azonban itt nem a nyugati baloldali politizálásból fakadó egyházellenességet testesíti meg. A japán társadalom a XVI. és XVII. században gyanakvással tekintet a nyugatról érkezett hittérítőkre, akikben egy új veszélyes eszme hirdetőit látták. A Yasuke ezzel szemben az ősi, spirituális igazságok mellett teszi le a voksát, a kinyilatkoztatott keresztény tanokkal szemben.
A Yasuke minden anime rajongó számára tartalmas feltöltődést kínál hat, egyenként félórás epizóddal, bár a rengeteg vér és erőszakos jelenet miatt egyértelműen csak felnőtteknek ajánlható. Ha autentikus élményt szeretnétek, akkor mindenképpen japán nyelven tekintsétek meg, rendkívül sokat tesz hozzá a látottakhoz. Akik pedig a fekete szamuráj karaktere miatt fortyognának, azok olvassanak utána az eredeti Yasuke életének és tetteinek! Néha a történelem írja a legfurább forgatókönyveket.