A hátra az új előre – A Köztársaság Fénykora regények Második fázis kritika
Mostanában egyre inkább divattá kezd válni, hogy bizonyos franchise-okat úgy folytatnak, hogy valójában visszamennek benne az időben és a közönség egy afféle előzmény per eredet történetet kap, ami jobb esetben akár önállóan is képes megállni a saját lábán. Ez történt a Trónok Harca esetében. A Harry Potter-nél is. Illetve az Éhezők viadala és a Gyűrűk ura esetében is. Habár igaz a végeredmény elég változó minőséget mutat. Ugyanakkor ott van a Star Wars, ami olyan szempontból különleges, hogy ott ezt a fajta kvázi folytatást már korábban is meglépték és számos olyan alkotás született, ami jóval a főcselekmény előtt játszódik. Méghozzá attól szinte teljesen függetlenül. Elég csak a népszerű KOTOR szériára gondolni. Azonban nem régiben a Disney is úgy döntött, hogy csinál egy ilyen múltbéli cselekményszálat per önálló szériát, amit aztán elkereszteltek Köztársaság fénykorára. Ennek a szériának az első fázisáról már korábban cikkeztünk. Most pedig itt van ennek a szériának a második fázisa, ami még visszább megy az időben. Igaz nem feltétlenül annyira és úgy ahogyan azt sokan szerették volna.
Maga ez a bizonyos második fázis összesen négy kötetet foglal magába, Tessa Gratton-Justina Ireland: A megvétesztés leple, Zoraida Cordova-Konvergencia, Lydia Kang-Kataklizma és Cavan Scott-A bosszú útja. Valamint a Jedha ostroma című hangjáték, aminek szintén van egy afféle regényesátirata. Illetve néhány hozzátartozó képregény meg 2 afféle kisregény, amik sajnos idehaza nem jelentek meg. Maga a történet pedig olyan 200 évvel az első fázis eseményei előtt játszódik.
Ugyan sokakban felmerült, hogy mégis mi szükség volt erre a fázisra? Miért kellett látszólag teljesen indokolatlan módon megint visszafelé menni és egy kvázi eredet történetet adni az első fázisnak, amikor akár simán folytathatták is volna? Ha pedig már mindenáron visszafelé megyünk akkor miért így és miért ezekre a dolgokra kell kitérni? Valakik szerint ez egy afféle időhúzás volt a Disney részéről, hogy valahogy össze tudják kapcsolni ezt az egészet a közelgő Acolyte sorozattal, ami elvileg ennek az egész Köztársaság Fénykora érának a záródarabja lesz. Habár azt még egyelőre nem tudni, hogy maga ez az Acolyte sorozat pontosan hány évados lesz.
Bevallom valahol nekem is megvoltak ezzel a szériával, mármint ezzel a második fázissal kapcsolatos félelmeim. Azonban így végig olvasva mindazt, ami számomra elérhető volt, vagyis magát a kvázi 5 könyvet azt kell mondjam, hogy összességében véve egy egész érdekes és egyedi történet kerekedett ki belőle. Viszont így a középső szekció, amit az egyszerűség kedvéért nevezzünk most inkább csak úgy, hogy a fehér könyvek valóban sokszor elég feleslegesnek és indokolatlanul túlnyújtottnak érződnek. Noha ezzel együtt sem állítom, hogy olyan kifejezetten rosszak lennének. Legalábbis én speciel olvastam már ezeknél rosszabb Star Wars-os könyvet.
Egyébként maga a széria nyitánya, vagyis a Megtévesztés útja című könyv tényleg elég érdekes és izgalmas alaphelyzetbe helyezi az egész cselekményt. Ráadásul maga a könyv cselekménye is tele van váratlan fordulatokkal. Sőt, a kvázi utolsó rész a Bosszú útja még egy olyan csavart is bedob a végére, ami így tényleg hat és egy meglehetősen érdekes keretbe foglalja az egész szériát, ami bár valahol összekapcsolja az első fázis dolgaival. Viszont az alkotók bőven hagynak annyi elváratlan szálat, ami akár további lehetséges alkotásokhoz is vezethet.
Ugyan a történetbe annyira nagyon nem mentem bele és őszintén szólva nem is nagyon szeretnék. Egyfelől mert elég nehéz lenne jelentősebb spoilerek nélkül érdemben beszélni róla. Másfelől pedig, mert az egyes könyvek cselekményei eléggé kiszámíthatóak és szinte semmivel sem adnak többet, mint amik a könyvek hátulján lévő ismertetőkben vannak. A Jedha ostroma pedig konkrétan már a címével elmeséli az egész történetét. Röviden összefoglalva viszont annyi történik, hogy adott egy bizonyos Nyitott Kéz Útja nevű titkos szektaszerű szervezet, akik mindenféle kétes dolgot művelnek. Többek között a híres Eiram-Eronoh ikerbolygók közötti háborúban is benne van a kezük. Illetve kapunk némi háttér magyarázatot az első fázisban lévő jedi ölő szörnyekről is. Habár véleményem szerint rövid úton ki fog majd derülni az is, hogy valamilyen formában a sitheknek is közük van hozzá.
Ám akkor most térjünk rá a karakterekre. Szerintem és ezt újfent kihangsúlyozom, hogy szerintem ez a széria, vagyis hát fázis kapta az egész Star Wars egyik legjellegtelenebb karakter felhozatalát. Persze van benne egy két érdekes figura, mint például a Ro unokatestvérek, akik természetesen az egész Köztársaság Fénykora széria ultimate főgonoszának Marchion Ro-nak a felmenői. Meg amúgy az itteni kvázi főgonosz karaktere is úgy ahogy emlékezetes. Viszont az összes többi karakter szinte semmilyen vagy teljesen sablonos figurák. Pedig egyébként lenne két érdekes szál a Jedik vonalán. Csak az egyiket noha érthető okokból, de szerintem túlságosan hamar lezárták. A másikkal meg olyan látványosan nem kezdtek semmit, hogy effektív hiányérzete van miatta az embernek.
VISZONT, ami itt is és újabban elég sok másik főként mostanában íródott Star Wars-os alkotás esetében is egy elég nagy visszatérő problémám, amit minden egyes alkalommal szóvá is fogok tenni az az, hogy mennyire le vannak degradálva a jedik. Mind képességeikben. Mind mentalitásukban. Mind bármilyen szinten. Ez pedig különösen akkor feltűnő, hogyha valaki párhuzamosan olvas Disney előtti könyveket. Mert oké, értem én, hogy a jedik a békeőrei és alapvetően nem erőszakoskodnak. Na de könyörgöm már, amikor körbeveszi őket néhány rossz arc, méghozzá egyértelműen azzal a szándékkal, hogy megöljön maguk körül mindenkit, akkor ne okozzon már nekik maradandó lelki traumát az, hogy meg kell őket ölniük. Komolyan megnéznék pár ilyen High Republikos karaktert, hogy mit csinálna, hogyha összekerülne egy sith-tel.
Valamint a másik szintén elég súlyos probléma, hogy ez az egész Köztársaság Fénykora széria annyira szétbarmolja mindazt, amit technológia fejlettség vagy kiterjedség terén a Star Wars világáról tudni lehetett. Persze ez főként inkább csak azoknak lesz majd feltűnő, akik olvastak már bármilyen egy az SW korábbi korszakában játszódó könyvet per képregényt. Vagy legalább játszottak már a Knights of the Old Republic nevű videojátékkal.
VÉGSZÓ
Összességében véve ez az egész Köztársaság Fénykora széria minden hibájával és hiányosságával együtt továbbra is érdekes és van benne potenciál. Kíváncsi vagyok, hogy végül mit hoznak majd ki belőle. Azonban mivel menet közben kiderült, hogy a Star Wars-os könyveket eddig idehaza forgalmazó Szukits kiadó a jövőben, vagy legalábbis a cikkírás pillanatában, a továbbiakban nem fog több Star Wars-os könyvet kiadni és a meglévők árusítását is beszünteti, így kétségessé vált, hogy a magyar közönség valaha is megfogja-e tudni, hogy miként ért véget a Köztársaság Fénykora.