Az Újhold Ian McDonald Luna-trilógiájának első kötete. A trilógia maga valószínűleg a 2010-es évek egyik legizgalmasabb színfoltja a sci-fi palettáján. Idén végre a harmadik, befejező rész is megjelent magyarul a Gabo kiadó gondozásában. Ezen apropóból nekiugrottunk az első két résznek is, hogy végre teljes képet kapjunk a brit író sikeres sorozatáról.

Aki olvasott már Ian McDonald-tól tudja, hogy az író neve a borító gerincén önmagában garancia egy nem szokványos regényre. McDonald különleges nyelvezetet használ, történetei pedig bővelkednek az egzotikus elemekben, ami az angolszász hagyományok uralta spekulatív zsánerben mindenképpen üde színfolt. Az író gyakran és szívesen nyúl különböző nemzetek és nemzetiségek kultúrájához, nem meglepő tehát, hogy a Lunákban is számos különböző hagyományból érkező szereplőt vonultat fel.

Mi az alapszituáció?

A regényt a 22. század első éveire helyezi az író, a cselekmény az első kötetben teljes egészében a Holdon játszódik. Az emberiség figyelme a magasan keringő szomszédos égitest felé fordul, mint első világ, melyet legkönnyebben gyarmatosíthatnak az űrben. A 2050-es évek környékén a nyersanyag-, és energiaéhség kielégítésére törekedő nagyvállalatok és országok megvetik a lábukat a Holdon és igyekeznek minden erőforrását kihasználva kiszolgálni a Föld igényeit. McDonald ügyesen illeszti bele regényét egy nagyon is valós problémába. A Földön jelenleg is igen nagy a kereslet a különböző ritkaföldfémek iránt, így nem meglepő, hogy néha hallani a holdbéli bányászatról, mint lehetséges fejlesztési irány. Az űrből történő nyersanyagszerzés egy olyan pont lehet, ahol az űrkutatásba invesztált milliárdok egy nap megtérülhetnek.

Ami számunkra még csak álom, Ian McDonald regényében valóság. A Hold felszínén és belsejében hatalmas nagyvállalatok tevékenykednek, ki-ki igyekszik a saját hagyományaira és erősségeire támaszkodva leginkább kiaknázni a Hold nyújtotta lehetőségeket. Jelenleg is tudjuk, hogy nagy mennyiségű, potenciális nyersanyag nyugszik a Hold felszínén, a napszél fútta regolit rétegekben és alattuk. Napjainkban a kitermelésük még vagy nem megoldott, vagy nem nyereséges. Minden nyersanyag közül az egyik legértékesebb, a hélium-3 izotóp, amely a fúziós erőművek egy lehetséges üzemagyaga, ami olcsó és hatékony energiatermelést tenne lehetővé.

McDonald világában a Hold felszínére érkező vállalkozók ezeket a természeti kincseket termelik ki. A regényben a Hold felfedezése és gyarmatosítása, egyfajta második aranylázként mutatkozik be. Azonban a fókusz ennél sokkal mélyebben zajló történéseken van.

A Hold nem lehet egy újabb Föld

Az egyre sikeresebb bányászatnak köszönhetően erőforrások áramlanak a Földre és kalandor szellemű fiatalok ezreit csábítja a még szűz Hold, gazdagságot és hírnevet ígérve. Azonban aki egyszer a Holdra jön, örökre megváltozik. Maga mögött hagyja a Földet, és ha az ottmaradottakkal beszél érzi, a 2,5 másodperces késést a kommunikációban, ami csak tovább mélyíti az égitestek közti űrt. A távolság lehetőséget ad a holdi emberek számára, hogy túllépjenek a Föld hibáin, saját szokásokat, saját törvényeket, saját világot hozzanak létre.

A Holdnak nemcsak saját tradíciói vannak, de saját gazdasága is. McDonald túlnyúl a tudományos alapokon nyugvó sci-fin és regényén keresztül bemutatja a kapitalizmus egy lehetséges jövőbeli változatát is. A Holdon és ezáltal a kimeríthetetlennek tűnő gazdagságon családi vállalatok szűk köre, az Öt Sárkány uralkodik. A családi vállalatirányítás rugalmatlannak tűnő, belterjes, pletykáktól átszőtt céges világa az ármány és cselszövés melegágyává teszi a holdi világot. Minden centire pontosan fel van osztva, ki van mérve, szerződésekhez kötött és szabályozott, aki pedig nem tartja magát a holdi megállapodásokhoz, véres árat fizet a bíróságon.

Aki égve tartja a lámpákat a Földön

Az Újhold-ban a Corta család szemszögén keresztül ismerkedhetünk meg a Hold szépséges és kegyetlen világával. A dinasztia alapítója és matriarchája, Adriana Corta nem az elsők közt érkezett, de az első volt, aki megtalálta a hélium-3 kitermelés leggazdaságosabb módját, letéve ezzel a családi vállalkozás, a Corta Hélio alapjait. A regény kezdetekor a vállalat a Hélium-3 piac monopóliumának köszönhetően hihetetlenül gazdag, a család pedig befolyásos és egyre magasabbra lépdel a Hold politikai világában.

Adriana gyermekei, Rafa, Lucas, Ariel, Carlinhos és Wagner mindannyian a családért, a családdal dolgoznak a maguk módján. A Corta név spanyolul annyit tesz: vágni. Beszélő a család neve, hisz mindent meg kell tenniük a túlélésért, és stabil helyzetük megtartásáért. Adriana a porból építette és emelte ki a dinasztia alapjait, ám szüntelen támadások alatt áll. A Corták a regény kezdetekor az Öt Sárkány legfiatalabb tagjai. Riválisaik az ausztrál gyökerekkel rendelkező Mackenzie-k, akik a ritkaföldfém-bányászatból szereztek hatalmas profitot. A sárkányok tagja még a Kínától függetlenedni akaró Szun család, akik az információs technológiát irányítják a Holdon. A Sárkányok tagjai még az orosz származású Voroncovok, akik a közlekedést monopolizálják. Illetve a ghánai származású Aszamoák, akik a holdi élelmezést és a genetika révén az öröklődést irányítják biotechnológiai eszközökkel.

Minden jól körül írt és specifikus az Újhold-ban. Egy család egy egészen különleges dologhoz ért, ezért kénytelen törékeny szövetségek hálójában lavírozni, hogy sikeresen fennmaradjon és tovább örökíthesse a dinasztiáját. De a szövetségek pókselyem vékonyságú útvesztője tele van veszélyes csapdákkal. Adriana világa, a Corták családi biztonsága recseg és ropog. Szembe kell nézniük a vállalat öröklésének kérdésével, dönteniük kell saját életükről, szerelmeikről, gyermekeikről, és mindeközben egy hatalmas, az egész Holdra kiterjedő mesteri összeesküvés felé sodródnak.

A Luna NEM a Trónok Harca az Űrben

Az Újhold szerencsétlenségére 2015-ben jelent meg, amikor már a fél világ GoT-lázban égett, így hamar a holdbéli Trónok Harcának kezdték nevezni. De nem az. Sokkal jobb ennél. A hasonlóság alapja lehet a családokra és dinasztikus ellentétekre fókuszáló cselekmény, a világépítésben megjelenő miszticizmus, valamint a naturalista leírások, de a Luna-trilógia több pontban is lényegesen különbözik a Trónok Harcától.

• Először is ízig-vérig sci-fi. McDonald tökéletesen felépíti a regény tudományos hátterét és angolos eleganciával végig tartja is a kereteket.
• Másodszor, a cselekmény egyáltalán nem olyan szövevényes, mint a GoT, a karakterekről sem kapunk annyira kidolgozott és árnyalt képet.
• Harmadjára, és ez az abszolút érvem, hogy miért ne hasonlítsuk össze a kettőt: McDonald stílusa lényegesen különbözik Martinétól. Más nyelvezettel dolgozik, mint Martin, és ezt Tamás Gábor fordító kitűnően átültette a magyar fordításba is.

Ha elolvastad az Újhold-at, ne fogd vissza magad, mert a második és harmadik kötet már lefordítva is megjelent. Ha tetszett a bemelegítő rész, de két Luna közt tartanál egy kis pihenőt,

• és érdekel, hogy lehet még a Földön kívül élni, érdemes belepillantani Andy Weir-től A marsi-ba.
• Ha tetszett a közgazdasági vonal és kíváncsi vagy egyéb alternatív gazdasági berendezkedésekre is, ajánlom Kim Stanley Robinson-tól a New York 2140-t.
• De ha inkább a jogi struktúra mozgatott meg, akkor Brandon Hackett Eldobható testek című könyvét javaslom, ahol szintén bolygókon átívelő jogrendszert ismerhetsz meg.

Jó olvasást!