2021 tavaszán a Fumax kiadó jóvoltából végre magyarul is olvasható a már-már legendásnak számító  Mark Millar 2013 és 2017 között tíz részben megjelent képregényszériája, a Jupiter hagyatéka (Jupiter’s Legacy) a Watchmen-től kezdve a The Boys-ig rengeteg képregény foglalkozott már azzal, hogy hogyan élnék az életüket a szuperhősök a világunkban. És Millartól sem idegen szuperhős műfaj, hiszen az ő nevéhez köthető minden idők egyik legjobban megirt és egyben legsikeresebb képregénye a Polgárháború. (Kis túlzással ide lehetne sorolni még a Ha/Ver-t is.) Tehát a téma, mellyel elsősorban Millar képregénye foglalkozik nem új keletű.  A kérdés az, hogy tud-e újat mutatni a képregény rajongók számára Mark Millar és Frank Quitelly alkotása? Ezt a kérdést próbálom megválaszolni az írásomban. A kritika spoilereket tartalmaz a Jupiter hagyatéka képregényből.

A Fumax által kiadott könyv két kötetből, négy-négy fejezetre bontva a történet izgalmas fordulatokkal teli cselekményt ígér, bár ezek néhol ismerősnek hathatnak az olvasó számára. Mindezt persze ellensúlyozzák Millar dialógusai és Quitelly rajzai. Az első fejezetben, 1932-ben vesszük fel a cselekmény fonalát, amikor is Sheldon Sampson, – 1929-es válság miatt csődbe ment iparmágnás – egy belső hang parancsára elindul megkeresni egy szigetet – ami valójában nem is sziget, mint később kiderül – a testvérével, Walterrel és barátaikkal. Ezt követően a cselekmény ugrik egy nagyot, 2013-ban vagyunk a gazdasági problémákkal küzdő Obama korszak amerikájában. Megtudjuk, hogy Sheldon és társai szupererőre tettek szert a szigeten. Évtizedekkel később egy szuperhősök alkotta csoport (Igazság Uniója) élén őrzi a békét. Megismerkedünk Sheldon (Utópia) és Grace (Igazság Úrnő) gyermekeivel Brandonnal és Chloeval, valamint a többi szuperhős gyermekével. Megtudjuk, hogy Chloe önpusztítással küzd a szülői akarat ellen, Brandon pedig folyamatosan szégyent hoz a szüleire. Továbbá Chloe az egyik szupergonosz fiával is közeléi kapcsolatba kerül, aminek az eredmény egy szerelemgyerek lesz. Természetesen mindez a szülőkből – Sheldonból és Graceből – heves érzelmeket vált ki. A generációs különbségeken túl Millar zseniálisan ábrázolja a már-már sheakespeari királydrámákat idéző valóságot, azt hogy hogyan távolodnak el egymástól a családtagok, ahogyan felemészti a hírnév a család mindennapi életét. Továbbá, hogy mindezek hatására hogyan válnak egyre jobban a média rabjává Brandonék, tehát kvázi két lábon járó hirdető felületté.

Az igazi fordulópont a történetben Walter (Agyhullám) és Sheldon vitája, amely alapvetően abból adódik, hogy az előbbi szerint  az Igazság Uniónak aktívabban részt kellene vennie az ország irányításában. Sheldon ezzel szemben azt az álláspontot képviseli, hogy az ország irányítását hozzáértő embereknek kell, hogy végezzék, nem pedig szuperhősöknek Ez az a pillanat, amikor Walter (egyébként a legjobb egysorosokat neki és Tűzrókának köszönhetjük) úgy érzi, kötelessége, hogy közbeavatkozzon, és senkinek nem hagyja – Sheldont is beleértve –, hogy az útjába álljon. Csak az a probléma, hogy nem elég erős ahhoz, hogy legyőzze a legerősebb szuperhőst, a testvérét Sheldont.

Így kénytelen felhasználni Brandont és a végtelen egóját Utópia megöléséhez. Ennek a tisztogatásnak lesz egyébként áldozata Grace  és majdnem Chloe is.

A második kötetben kilenc évvel járunk a sorsfordító események után.  Brandon és Walter egy totalitárius államot hozott létre az USA helyén. Válságban az ország, a szegénység az egekben szóval a problémákat nagyszerűen sikerült orvosolniuk…ráadásul az Amerikában történtek kihatással voltak a világ többi részére. A szuperek vagy behódoltak, vagy bujkálni kényszerültek, esetleg börtönbe zárták őket (Szupermax). Chloe és Hutch Ausztráliában bújkál a fiúkkal, Jason-nel. A helyzet persze nem tartható sokáig,és az elkerülhetetlen bekövetkezik, rájuk találnak. Ennek hatására Chloe és Hutch egy „szupergonoszokból” álló csapatot kezd el szervezni. Céljuk a Brandon vezette rezsim megbuktatása. A harc számukra reménytelen még úgy is, hogy Hutch édesapja George – a legendás Tűzróka a 32-es csapat tagja – is csatlakozik. Azonban egy váratlan fordulat hatására sikerül kiszabadítaniuk a foglyokat a Szupermaxból és megbuktatni Brandon terror államát.

Millar, többször kifejtette, hogy a művével tiszteleg a képregény vagy képregények aranykora, a római mitológia és King Kong előtt, miközben egyszerre tesz fel társadalmi és politikai kérdéseket, valamint elmélkedik a család mibenlétéről. Véleményem szerint ez a kijelentése igaz a képregényre. Kiválóan ábrázolja, hogy a média, a technikai újítások rossz kezekben milyen visszafordíthatatlan károkat képesek tenni a társadalomban. Ugyanakkor Millar képregénye akkor működik a legjobban, amikor a családi problémákat és a generációk közötti különbségeket ábrázolja. A Jupiter Hagyatéka le se tagadhatná, hogy egy 21. századi képregény, hiszen bármennyire is megnyerő Utópia stílusa és modora a valódi főhős, Chloe. Ő és a társai képesek csak arra, hogy a régi értékrendet megőrizve, de mégis alkalmazkodva az újvilághoz nemcsak, hogy túléljenek, de szerves részévé is váljanak ennek a világnak.  

Persze Millar munkája semmit sem Frank Quitelly rajzai nélkül. Quitelly a tőle megszokott színvonalat hozza, határozottan megjelenik a művész kézjegye az arcokon (kicsi arc, szúrós szemek). Tökéletesen kivehetők, leolvashatók az arcokról az érzelmek. A kézjegye akkor a legkivehetőbb, ha mozgásba lendülnek a karakterei. Tehetsége akkor a legkivehetőbb, ha mozgásba lendülnek a karakterei. A legjobban eltalált karakterrajz talán Utópiáé, mintha egyenesen Jupiter jelent volna meg a képregény lapjain, kis túlzással csak a villámok hiányoztak a kezéből. És az se von le semmit a munkájából, hogy a lehető legklasszikusabb panelezést alkalmazza. Pont ezért lett annyira különleges a képregény.

Összességében elmondható, hogy Millar újfent ügyesen nyúl a társadalmat érintő kérdésekhez, ugyan mindez nem jelenik meg olyan markánsan, mint a Watchmen vagy a The Boys esetében, de így is nagyon hatásos. A folytatásokat illetően alig várom, a következő kötet megjelenését magyarul. Érdekes narratívát vezet fel  akár ez akár  a  szintén tízrészes Jupiter’s Circle amely az  ötvenes-hatvanas években játszódó eseményeket tárgyaló spin-off sorozat. Bátran ajánlom mindenkinek a Jupiter Hagyatékát, hiszen egy nagyon érdekes történetről beszélünk,mely egy nem mindennapi kikapcsolódást ígér az olvasó számára.

Hatalmas köszönet a Fumaxnak, amiért elolvashattam általuk ezt a remekművet. Ha kedvet kaptál Chloe kalandjaihoz, akkor a Fumax webshopjában meg tudod vásárolni az első két kötetet.