A DC sorozatos tervének következő nagy lépése a Legends of Tomorrow, ami összeverbuválja az Arrow és a Flash „futottak még” kategóriájú hőseit és gonosztevőit. Több mint egy éve lehetett tudni, hogy ez a sorozat bizony érkezik, s a nyár folyamán azt is megtudtuk, hogy mikor. A Flash első évada már csak az időutazás miatt is biztató jel volt, s most, hogy túl vagyunk az első két epizódon… Hát vegyesek az érzelmeim. Az időutazás elég kényes eszköz, és ha épp nem a Doctor Who féle time-loop-os módszert választják az könnyen vezethet katasztrófához hosszú távon. No, de pattanjunk be abba az időgépbe és vegyük szemügyre mi is a gond és mi az, ami jó.

2015-ben járunk. Ez volt az év, mikor a Flash első évada végetért, s szállította sztorija csúcspontjait. A Flash sztorija nem volt agyonbonyolítva. Persze út közben nyakatekertnek tűnhetett, de a vége felé csak-csak kibontakozott minden, s így egy követhető sztorit kaptunk nagyon szépen adagolva. Október elején jött el a pillanat, mikor a Flash második és az Arrow negyedik évada elindult, s ezen két sorozat egy bizonyos ponton találkozott. Addig a pontig Barry Allen és Oliver Queen többnyire nem is saját főgonoszukkal voltak elfoglalva, hanem a Legends of Tomorrow felvezetésével. A közös epizódpárossal se lehetett ez másként.

A Legends története itt kezdődik: Vandal Savage (Casper Crump), a több ezer éves ember a poklot akarja rászabadítani a világra. Nagy hadvezérek mellett – például Dzsingisz kán – harcolt, és ha egyéb dolga nem akadt, akkor levadászta magának Hawkmant (Falk Hentschel) és Hawkgirlt (Ciara Renée). Utóbbi kettő újra és újra a világra jön, csak azért, hogy Savage újra és újra levadászhassa őket. Miért? Mert szerelem (meg persze Savage ettől halhatatlan)! A CW amúgy is híres a szappanos megoldásairól, nem is lepett meg itt sem, de… Azért Hawkman, Hawkgirl, meg Vandal Savage sztoriját ennyire nem kellett volna átírni miatta. Oké, tegyük fel, hogy ez nem probléma, mert a CW-hez képest visszafogott a románc.

El is jutottunk a főszereplőgárdához, akik egyébként jobbak, mint korábbi megnyilvánulásaikban mutatkoztak. A Legends of Tommorow-t az első két rész alapján mindenképp ez viszi a hátán, még ha néhány karakter nem is túlzottan jó. Rip Hunter (Arthur Darvill) – a változatosság kedvéért – családi problémák miatt pikkel Savage-re (meg a nyitójelenetben elmondottak miatt), s ezt az ügyefogyott csapatot verbuválta össze, mint az emberiség utolsó reménye. Itt van az említett Hawkman és Hawkgirl, de megkapjuk ATOM-ot (Brandon Routh), Captain Coldot (Wentworth Miller), Heat Wave-t (Dominic Purcell), Firestormot (Victor Garber és Franz Drameh), valamint White Canary-t (Caity Lotz).

Szóval: nagyjából okés szereplők, hasonlóan okés kémiával és rengeteg családi motivációval. A zene és néhány ötletes megoldás szintén kiemelendő (pl. Martin Stein esete 1975-ben). És akkor itt az időutazás: a Flashben ez a formula működik, de jelen esetben egyre jobban kilóg az a bizonyos lóláb. A változások megoldása hasonló, mint a Vissza a jövőbe című filmben, ám a kivitelezés hagy kívánni valót maga után. Bár érdemes hozzátenni, hogy a Flash-ben is elég kérdéses, hogy időutazás esetén miért egyesül egyszer Flash a korábbi önmagával, máskor miért nem.

Összességében a Legends of Tomorrow szórakoztató! Tudom, ez meglepő a fent olvasottak alapján. Rengeteg problémával küszködik, s ezt a főgonosz személye sem segíti. Ezek ellenére is el lehet vele lenni, de ezeket a hibákat érdemes észben tartani. Hogy mit tartogat a jövő?! Reméljük, hogy innentől kezdve részről részre jobb lesz ez a kaland, mert valljuk be: elég szomorú lenne, ha nem így történne, ha már ennyit promózták ezt a sorozatot, valamint két félévadot beáldoztak érte.