Chuck Palahniuk neve a legtöbbek számára a Harcosok klubja miatt lehet ismerős, mely azon kívül, hogy remek könyv, mára már kultikussá vált film is készült belőle David Fincher rendezésében, Edward Norton és Brad Pitt főszereplésével. Azóta sokan előszeretettel emlegetik a könyv egyik híres idézetét, a harci klub egyes (és kettes) számú szabályait, de hogy bármit idézgessenek a Beautiful Youból, azt erősen kétlem. Ha nem készült volna el A szürke ötven árnyalata film, azt mondanám, hogy valószínűleg filmet sem fognak forgatni a könyvből. Az azonban biztos, hogy Fincher nem tart igényt a rendezésre.

Chuck Palahniuk legújabb könyve a Beautiful You címet viseli, mellyel görbe tükröt kíván állítani A szürke ötven árnyalata, Alkonyat és Facebook nemzedéknek, ami részben sikerül is, de a történetet olyan irányba viszi el, amitől az egész társadalomkritika nem lesz több egy színes, véletlenszerű hülyeséghalmaz egyetlen eleménél. Lehet, hogy sokan nem számítanak ilyen szavakra Chuck Palahniuk esetében, hogy “hülyeséghalmaz”, de elolvasva a Beautiful Yout, egyértelművé válik a szó jelentése.

Chuck Palahniuk A szürke ötven árnyalatának sikerét meglovagolva kezdi el regényét, konkrétan paródia tárgyává téve a fönti regényt: a szürke, teljesen átlagos Penny Harrigant elcsábítja a multimilliárdos C. Linus Maxwell, aki szexuális játékainak teszi ki a nőt. Idáig nincs is semmi gond azzal, hogy itt nem szado-mazoról van szó és hogy Maxwell egyetlen célja, hogy Pennynek minél erősebb orgazmust okozzon, erősen kritizálja A szürke hímsoviniszta megközelítését. Ám ez a könyv végére ugyanolyan szexizmusba csap át: hiába vannak benne erős nők, hiába nő a főszereplő, hiába mondja mindenki, hogy ő az egyetlen, aki legyőzheti Maxwellt, ha mégsem ő győzi le (hanem egy véletlen baleset). A regény eleje azt veti föl, hogy a nők is ugyanolyan fontosak, mint a férfiak, de a végére ez átfordul: a nők nem tudják megmenteni a férfiak által tönkretett világot, sőt, a Maxwell által készített gyönyörkeltő eszköz illúzióiba menekülnek a világ elől, ahelyett, hogy bármit tennének. Tehát: Penny, ahelyett, hogy megmentené társait, csak annyiban jobb Maxwellnél, hogy nem a pénzért tesz mindent.

A hülyeséghalmaz pedig még csak most indul be. A társadalomkritika továbbra is jelen van, talán túl egyértelműen (mindenki ugyanazért a vámpíros regényért van oda, ugyanazt a boybandet szeretik stb.), de mindezt elnyomja az, hogy mindez egy nagyszabású összeesküvésnek a része, mely a divatot és a rajongási hullámokat elképesztő sci-fi halandzsával magyarázza. Mindeközben pedig egyre másra történnek a sokkolni vágyó baromságok, Palahniuk nyilván úgy gondolta, A szürke ötven árnyalata és a Trónok harca után már kevés dolog képes megbotránkoztatni az olvasókat, ezért beleadott apait, anyait: rakétaként repülő műpéniszek roncsolják szét egyesek hímvesszőjét, himalájai barlangban élő szexboszorkány (akinek ősz fanszőrzete a földet súrolja) tanítja meg Pennynek az orgazmus rejtelmeit, hogy legyőzhesse Maxwellt, az Oscar-díj átadón a nyertes színésznő a szoborral elégíti ki magát és végül, de nem utolsó sorban, Penny a puncijával sikoltva vezeti vissza Maxwellre a felgyülemlő szexuális energiát. (Na jó, én is belátom, hogy ez a fölsorolás azért eléggé fölkelti az érdeklődést…)

Lehet most azt gondolni, hogy egyszerűen csak prűd vagyok. Ez nem igaz, odáig kifejezetten éveztem a könyvet, amíg Maxwell Pennyn tesztelte szexuális segédeszközeit, minden egyes alkalommal eljuttatva őt a csúcsra. Amikor azonban a regény teljesen logikátlan és egyenesen hülye fordulatokat vett (pusztán azért, hogy minél jobban megbotránkoztasson), kezdtem megutálni. Az egész regénnyel az volt az érzésem, hogy olyan, mint egy óvodás, aki megtanulta az első csúnya szavát s egyre másra azt hajtogatja.

A vége pedig egyenesen dühítő volt, nem írom le, hogy mi történt (pedig szívesen idéznék), hátha elolvassa valaki a könyvet, de legyen elég annyi, hogy pocsék helyre érkezik a remekül indított történet. Nem azt mondom, hogy rossz volna a Beautiful You. Az eleje kifejezetten tetszett, a közepén is találhatók jó ötletek, s bár a vége egy abszolút baromság, ajánlom elolvasásra, hisz kevés más regényben található ennyi abszurd hülyeség: Palahniuk valószínűleg mindent belerakott, ami csak eszébe jutott. Ez egyben pozitívuma is a regénynek, másrészt pedig negatívuma, hisz ez az oka a szörnyen zavaró csapongásnak.

Az biztos, hogy a Beautiful You nem egy Harcosok klubja. Ha meg filmet csinálnak belőle, van egy jó tanácsom a  készítőknek: ne kövessék el A szürke ötven árnyalatának hibáját, legyen az, aminek lennie kell – pornó.