Adam Sandler és a tökfejek
Létezik két, rendszeresen visszatérő ötlet a filmes világban. Az egyik, hogy különböző jeles napok közeledtével az emberek ünnepi hangulatát próbálják tematikus filmekkel kiszolgálni; a másik pedig, hogy több ismert arcot gyűjtenek össze egy épphogy elfogadható színvonalú vígjátékhoz abban reménykedve, hogy majd a nevek önmagukban eladják a végterméket. A Netflix is ezzel a szándékkal tette közzé a napokban új filmjét, az Adam Sandler főszereplésével készült Hubie Halloween-t.
A történet főszereplője, Hubie Salem városának legkevésbé népszerű sráca. A többi lakó rendszeresen gúnyolódik rajta és durva tréfákat űz vele, pedig (gondolom, ezen rengetegen meg fognak majd lepődni) ő egy nagyon jószívű és jóravaló srác, és természetesen senki más nem védheti meg Halloween alkalmával szeretett városát, csak ő. Védelemre pedig nagy szükség van, hiszen a közeli elmegyógyintézetből valaki megszökött, és a városba költöző új szomszéd is kifejezetten gyanús. Az egész cselekmény tulajdonképpen abban merül ki, hogy Hubie meglehetősen ötletszerűen mászkál ide-oda a fenti figurákhoz kapcsolódó ügyekben nyomozva, és néha érdektelen, néha pedig kifejezetten rosszul megírt karakterekkel találkozik, majd mikor már végképp kiürül a lejárt humorbonbonokkal teletömött töklámpás, elnyeri méltó jutalmát.
A karakterekkel kapcsolatban persze meg kell jegyezni, hogy Sandler mellett is sok ismerős arccal találkozhatnak a vígjátékok lelkes rajongói. A teljesség igénye nélkül Julie Bowen, Kevin James, Ray Liotta és Steve Buscemi is megjelenik, ami sokak számára lehet a film pozitívuma. Azoknak viszont, akik a puszta megjelenésen kívül valami más teljesítményt is várnának, alighanem csalódniuk kell majd. Az igazi színészi teljesítmény hiánya Sandler esetében a leginkább fájó, aki ezúttal inkább idegesítő, mint szerethető balfék, ez pedig igen nagy probléma egy olyan filmben, ami az ő jelenlétére szeretne építeni. Másfelől pedig azért is szomorú, mert nemrég láthattuk, hogy tudna ő színészkedni, ha akarna. Most valószínűleg az akarat is hiányzott ehhez.
Sandler alakítása sajnos pont illeszkedik az egész filmbe. Szinte bántóan érezni, hogy alig tettek az egészbe kreatív energiát, csak összehozták a neveket, tessék-lássék írtak pár poént, és már indulhatott is a forgatás. Persze azt felesleges lenne elvárni, hogy minden filmnek nagy ambíció legyenek, pláne hogy mindenképpen akarjon nekünk valami meglepőt mondani, teljes mértékben van helye az olyan történeteknek is, amik simán csak szórakoztatni akarnak. De Hubie kalandján még a szórakoztatás őszinte vágya sem érződik, a minőségi produkcióra való törekvés meg pláne nem, egyszerűen össze akartak hozni egy filmet Sandler főszereplésével októberre, más törekvés itt aligha volt.
A fentiek ellenére összességében azért nem lehet igazán haragudni sem a Hubie Halloween-re. Nem arról van szó, hogy nézhetetlenül rossz lenne, sőt biztosan lesznek, akiket minden jellegtelensége ellenére is szórakoztatni fog. A humoráról sem lehet azt mondani, hogy kifejezetten ízléstelen, a készítők a poénokkal is csak ritkán lőnek nagyon mellé. A film forgatókönyvéhez méltóan erőltetett hasonlattal élve, ha a Hubie készítőit vizsgázó diákokhoz hasonlítanánk, azt mondhatnánk, hogy ők kettesre pályáztak, és ez pont sikerült is nekik.
Végeredményben tehát a Hubie Halloween nem egy mozgóképes katasztrófa, a fanatikus Sandler rajongók vagy az igazán elvetemült vígjáték-fogyasztók számára akár kellemes perceket is okozhat. Emlékezni viszont a következő Halloween alkalmával már ők sem fognak rá, mindenki más pedig jobban jár, ha mondjuk inkább tökfaragással tölti az időt a Netflix új vígjátéka helyett.