Alakulóban van valami – Transformers: A fenevadak kora kritika
Ha van valami, ami a dinók mellett talán még képes megmozdítani a gyerekeket, akkor azok a robotok. Hiszen legyünk őszinték, a különböző kinézetű és funkciójú robotok tényleg érdekesek tudnak lenni. Méghozzá nem feltétlenül csak a gyerekek számára. Ezt felismerve a Hasbro nevű játékgyártó cég annak idején létrehozott egy saját különálló robotos világot, amit az utókor úgy ismer, mint a Transformers széria. Voltak belőle játékok, animációs filmek, majd 2007-től kezdődően nagyköltségvetésű mozifilmek is. Hogy ezeknek végül milyen lett a minősége az valahol persze vitatható, ám sikerességük és a popkultúrára tett hatásuk szinte megkérdőjelezhetetlen. Szóval a Hasbro és a mögötte lévő Paramount érthető módon nem szeretné elengedni ezt a szériát és újfent moziba küldték közismert robotjaikat.
Bevallom engem olyan különösebben nem érdekelt ez az alkotás és talán nem titok elárulni azt se, hogy ezzel nem voltam egyedül a szerkesztőségben. Pedig magát a meséket annak idején szerettem és igazából a korábbi filmekkel is úgy ahogy elvoltam. Végül aztán egy barátom kérésére csak megnéztünk ezt a filmet. Szóval emiatt került fel viszonylag ilyen későn az oldalra ez a cikk. Ám akkor most lássuk is, hogy milyen lett maga a Transformers: A fenevadak kora.
A történet ismét újra kívánja valamilyen szinten értelmezni a széria alapjait és figyelmenkívül hagyja szinte az összes eddigi Transformers filmet. Mondjuk ezt részben azzal is kompenzálja, hogy a cselekményt visszahelyezi a múltba, vagyis a 90-es évekbe. Itt ismerhetjük meg a hányattatott sorsú Noah Diaz-t (Anthony Ramos), valamint a munkájában mellőzött és kihasznált Elenát (Dominique Fishback), akik aztán egy véletlen egybeesés folytán belekerülnek az autobotok harcába, amit ezúttal nem az álcák ellen vívnak, hanem a világokat bekebelező Unicron-nal és csatlósaival.
Illetve itt jönnek be az előzetesekben látható új állatszerűrobotok, a Maximálok is, akiknek röviden annyi a szerepe, hogy készítettek valamiféle kulcsot, amivel összevissza lehet utazni az univerzumok között. Majd amikor Unicron eljött, hogy megszerezze ezt a szerkezetet, a Maximálok a Földre menekültek és azóta is ott rejtőznek. Azonban a titkuk lelepleződött és most ismét kénytelenek felvenni a harcot Unicronnal.
Természetesen a történet sosem volt a Transformers filmek erőssége és ez itt sincs másképp. Noha legalább nem annyira debil és cringe az egész, mint korábban. Viszont a széria összes eddigi hibája is visszaköszön. Például, hogy az emberi karakterek teljesen érdektelenek és szinte majdhogynem feleslegesek is. Vagy legalábbis eléggé erőltetett módon igyekeznek igazolni a létjogosultságukat.
Emellett maguk a karakterek sincsenek igazán kidolgozva. Eleve mintha látszólag sokkal kevesebb robot lenne, mint a korábbi részekben. Viszont, amik vannak azoknak legalább igyekeznek valamiféle személyiséget adni. Különösen Délibáb karaktere kap sok játékidőt, aki lehet hogy sokak számára egy szórakoztató figura, de engem bevallom leginkább idegesített. Nem mellesleg amennyire én emlékszem Délibáb karaktere a mesében egy teljesen más megjelenésű és természetű robot volt.
Ami pedig a film és ezúttal a széria újdonságának számító maximálokat illeti, nos bár összességében véve jólnéznek ki és a történetük is valamennyire érdekes én például a vezetőjüknek számító gorilla robotba nem tudom nem King Kong-ot belelátni. Habár nem tartom kizártnak, hogy valahol ez is volt cél. Merthogy egyébként az is nagyon látszik, hogy a Fenevadak kora elég sok másik alkotásból emel át dolgokat. Gondolok itt elsősorban a film végén látható dolgokra.
Ugyanakkor az sem titok, hogy a Hasbro és a Paramount feltehetően a Marvel mintájára szeretné létrehozni a saját filmes univerzumát. És a film egyik utolsó jelenetében erre van is egy elég egyértelmű utalás. Mondjuk poén gyanánt egy ideje már rebesgetnek egy esetleges Transformers Halálos iramban crossovert is, ami lehet hogy egyszer aztán tényleg meg is fog történni. Bár hogy abban mennyi köszönet lesz, az már egy más kérdés.
Viszont ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni, az a film pofátlan és felháborító WOKE vonala. Az még hagyján, hogy újfent jobb sorsra érdemes színesbőrű karaktereket kapunk, akiket valamilyen inkompetensnek tűnő fehér genyó tart elnyomásban. Na de amikor a film egy pontján benyögnek egy olyat, hogy igazából nincs is szükség arra, hogy intézményekben tanuljunk csak elég hogyha nyitott szemmel járunk a világban és odafigyelünk bizonyos dolgokra. Most őszintén, kíváncsi lennék rá, hogy az ilyen ideológiát vallók közül hányan feküdnének be egy olyan orvos alá, aki nem tanulta ki szakmát, hovatovább még végzettsége sincs. Csak mondjuk takarítóként évekig hallgatta a diákok beszélgetését egy orvosi egyetemen.
VÉGSZÓ
Összességében véve ez a Transformers film ugyanolyan, mint az eddigi összes többi. Egyszer persze meg lehet nézni, de igazából senki nem veszít vele semmit hogyha kihagyja.
