Hamarosan bemutatják Wes Anderson stop-motion technikával készült új filmjét, a Kutyák szigetét. Azonban nem ez az első eset, hogy az egyedi stílusáról híres rendező kitérőt tett az animáció világába. 2009-ben már készített egy bábfilmes feldolgozást Roald Dahl egyik klasszikus gyerekkönyvéből. Vajon kiállta az idő próbáját A fantasztikus Róka úr, vagy a 3D-s rajzfilmek korában már nincs helye az ilyen régi technikával készült alkotásoknak?
Alex Garland neve talán nem cseng olyan ismerősen, mint más rendezőké. De ha megemlítjük, hogy olyan filmek forgatókönyvén dolgozott, mint a 28 nappal később és a Napfény, valamint ő rendezte az utóbbi évek egyik legjobb sci-fijét, az Ex Machinát, akkor rögtön más megvilágításba kerül. Így nem véletlen, hogy sokan felkapták a fejüket a hír hallatán, hogy Garland fogja adaptálni Jeff VanderMeer Déli Végek-trilógiájának első kötetét. Lássuk hát, hogy az Annihilation fel tudott-e nőni a rendező előző munkái és a regény által támasztott elvárásoknak!
Az amerikai bemutató után már a Netflixen is elérhetővé vált az Annihilation, mely Jeff VanderMeer díjnyertes Déli Végek-trilógiájának első kötetét dolgozza fel. A sorozat nyitánya egy katasztrófa sújtotta térségbe küldött expedíció történetét mutatja be, ahol a tudósok olyasmivel találkoznak, amire a legvadabb álmaikban sem gondoltak volna.
Látványos tűzpárbajok, feszült űrhajós üldözések, sci-fi és western különleges keveréke: sokunkat leginkább ezek ragadták meg, amikor fiatalkorunkban láttuk a Cowboy Bebopot. Azonban felnőtt fejjel újranézve teljesen más megvilágításba kerül a sorozat, és csak akkor érti meg az ember, hogy jelen írás tárgya miért is lett kultuszmű, és hogyan válhatott minden idők egyik legnagyobb hatású animéjévé.
Száztíz éve jelent meg a Nyugat első száma. Az 1908 és 1941 között futó folyóirat kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar irodalomban, olyan írók és költők pályafutását elindítva, mint Ady, Babits, Karinthy és Kosztolányi. De valószínűleg még ők sem gondolták volna, hogy 2017-ben egy képregény hasábjain zombik ellen fognak majd harcolni. Lássuk, hogy mit tud nyújtani Csepella Olivér három éven át tartó munkájának gyümölcse, a Nyugat+Zombik!
Ismét itt van a karácsony, a szeretet ünnepe. Ilyenkor igyekszünk nem a tévé vagy a számítógép előtt ülve tölteni ezt a pár napot, és próbálunk minél több időt tölteni a családtagjainkkal. Azonban előfordulhat, hogy az ember egy kiadós ebéd után mozdulni sem tud a kajakómától, és már unja a rokonok társaságát, de azért mégis hűek akarunk maradni az ünnep szellemiségéhez. Ilyenkor vetődik fel az egyszeri filmrajongóban az ötlet, hogy valami karácsonyi filmet kéne nézni. Szerencsére elég nagy a választék, az olyan konvencionális daraboktól kezdve, mint Az élet csodaszép és a Reszkessetek, betörők, az olyan kevésbé szokványos mozgóképekig, mint az Erőszakik vagy a Durr, durr és csók. Az alábbi összeállítás keretein belül a Kritizátor szerkesztőségének tagjai bemutatják, hogy szerintük mi az ideális karácsonyi film.
Két évvel ezelőtt megnézhettük, hogy milyen jövőt szán a Disney a Star Wars franchise-nak. Az ébredő Erő jött, látott, és győzött, de nem nyerte el mindenkinek a tetszését maradéktalanul. Vajon a most bemutatásra kerülő nyolcadik epizód kiköszörüli a csorbát, és végre kapunk egy olyan filmet, ami méltó a régi trilógiához? (A kritika spoilerektől mentes.)
A 2016-os év egyik nagy sorozatos meglepetése volt a Netflix új dobása, a Stranger Things. A hamar kultstátuszba lépett szériának egy évnyi várakozás után most megérkezett a folytatása. Lássuk, hogy a hawkinsi tinédzserek kalandjai képesek-e megugrani az első évad által támasztott elvárásokat!
Huszonöt évnyi várakozás után megérkezett, és véget is ért a Twin Peaks 3. évada. Kevés sorozat kapott akkora hírverést ebben az évben, mint David Lynch és Mark Frost kultikus szériájának folytatása. Vajon választ kaptunk az eddigi megválaszolatlan kérdésekre, vagy a készítők továbbra is hagyják, hogy a sötétben tapogatózzunk?
A pokoljárás mindig is hálás témának számított az irodalomban. Ha a főhős egyszer rálép a rögös útra, két lehetőség áll előtte: vagy túléli és jobb ember válik belőle, vagy elbukik, akár bele is hal a próbálkozásba. De mi történik akkor, ha a „hős” többé válásához az első lépés maga az öngyilkosság? Az elsőkönyves író, Pauer Emánuel regénye erre a kérdésre keresi a választ.
