Szerző: Filmespracli

Film

Bűn és bűnhődés belga módra – In Bruges kritika

Martin McDonagh ír drámaíró debütáló munkájának nincs magyar címe, bármit mondanak a különféle filmes oldalak. Jól is tették a fordítók, hogy nem adtak neki, mert az eredeti, meglehetősen semmitmondó, In Bruges hallattán egyáltalán nem tudunk számítani arra a különös, a film során végig remekül működő ötvözetre, ami magába foglalja a fekete humor teljes armadáját és a bűnbánat legmélyebb bugyrait. Nézzük meg, mitől robbant nagyot ez a film 2008-ban.

(tovább…)
Film

Skóciában minden rossz! – Trainspotting kritika

Irvine Welsh ’93-as, kultikus regényét szinte mindenki megfilmesíthetetlennek bélyegezte. Undorítónak, konvenciósértőnek, brutálisnak és legfőképp töménynek ítélték az olvasók, egy olyan lázálomnak, amitől a fekete humor sem áll nagyon messze. A megjelenés után három évvel Danny Boyle (Gettómilliomos, 127 óra) forgatott belőle filmet, ami az évek alatt a kultfilmek Pantheonjának egyik legfontosabb oszlopává nőtte ki magát.

(tovább…)
Animáció

Halloween karácsonykor

Nagyon sokan gondolják Tim Burton filmjének, de az ápolatlan, fekete hajú különcnek csupán az ötletét adaptálták egy olyan stop-motion technikával előadott történetté, amelyben zombik, boszorkányok, vérfarkasok, csontvázak és egyéb rémséges lények találkoznak a Mikulással, de leginkább a karácsonyi szokásokkal. Ebből adódóan hetven percben elevenedik meg előttünk az egyik legegyedibb megközelítés, ami ennek az ünnepnek a mitológiájával foglalkozik. Ez a Karácsonyi lidércnyomás, eredeti címén The Nightmare Before Christmas.

(tovább…)
Egyéb, Film

Godard, a romboló

90. életévét töltötte be nemrég Jean-Luc Godard, akinél aligha van érdekesebb gondolkodású és hajú ember a filmtörténelemben. A gondolkodó jelzőt nyugodtan használhatjuk a párizsi születésű, svájci állampolgár esetében, munkái szinte kivétel nélkül tartalmaznak valamilyen felvetést, amin sokáig lehet csámcsogni. Sajátos, elsőre furának és értelmetlennek tűnő logikája alapján készíti a filmjeit, emiatt egyáltalán nem csodálkozhatunk, hogy egy színi előadás során egy random SS-feliratot és egy tigrist láthatunk. Mielőtt részletesebben szemügyre vennénk négy filmjét, fussuk át Godard életét röviden.

,, Azt ugye azért Ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe, vége?!”

,,Hát persze! Csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.”

(tovább…)
Sorozat

A véres, havas, amerikai tabló

Negyedik etapjának végéhez ért Noah Hawley remekbeszabott, kultikus rangra emelt szériája. A Fargo az elmúlt évek alatt többször bebizonyította, hogy képes felülmúlni a Coen tesók által rendezett elődjét. Mindezt úgy tette, hogy nem lett a végeredmény remake, sem folytatás, hanem egyfajta szellemi örökös, ami remekül vegyítette a hirtelen történő halálokat, a kisstílűséget, a markáns, fekete humort, a csavaros történeteket és természetesen a vérrel átitatott hómezőket. Nézzük meg, hogyan sikerült a showrunnernek 2020-ban mindezeket megvalósítania.

(tovább…)
Sorozat

Antihősök a sorozatok világából 1. rész

Számtalan műfajú, témájú szériába futhatunk bele manapság, és ha kellő figyelemmel válogatunk, zseniális darabokra akadhatunk. Mi is kell egy jó sorozathoz? Nagy vonalakban: érdekes történet, jól megírt párbeszédek, maradandó konfliktusok. Utóbbihoz pedig olyan emlékezetes karakterek is kellenek, akik finoman szólva nincsenek teljesen tisztában a morális értékrenddel. Manapaság nehéz olyan szériát találni, melyben ne lenne legalább egy olyan figura, akinek a céljai, indítékai érthetők, az eszközei viszont kellően megkérdőjelezhetők lennének. Az ő „tiszteletükre” lett összeállítva most ez a lista, rangsorolva. Mindössze annyi kritérium volt a válogatás során, hogy csakis élőszereplős sorozatok szerepelhetnek a listán (bocsi BoJack Horseman és Rick Sanchez), illetve egy sorozatot kizárólag egy szereplő képviselhetett. Az írás természetesen spoileres!

(tovább…)