A Coen tesók filmjeinek láttán mindenkiben más valami marad meg. Sokan szeretik az idióta karaktereket, mások inkább a véres jeleneteket preferálják, míg egy harmadik csoport a vicces részeket részesíti előnyben. Ez az összeállítás vegyíti mindezt és jelenetek sorol fel, szubjektív köntösben és természetesen spoileresen.
Napra pontosan egy éve ért véget minden idők egyik legsikeresebb, leghypeoltabb sorozata. Viszont, amikor elhagytuk Westeros földjét, úgy tűnt, hogy sokan finoman szólva elégedetlenek a befejezéssel. Mai napig, ha megkérdezünk valakit, aki látta a finálét, dühösen, csalódottan nyilatkozik róla. Mi miatt lehet ez? (Nem is kérdés, hogy spoileres-e a cikk.)
Joel és Ethan Coen az elmúlt több mint három évtizedben egy hatalmas rajongói tábort építettek ki maguk köré filmjeikkel. Szatirikus hangvételükkel, véres jeleneteikkel, csavaros történeteikkel, emlékezetes figuráikkal szinte bizonyos, hogy filmtörténelmet írtak. Utóbbi jellemzőt most egy lista formájában felsorolásra került, természetesen szubjektív szellemiségben. Nemcsak a saját forgatókönyvekből való karakterek közül történt a válogatás, ugyanolyan eséllyel indultak a könyvadaptációk, illetve a remake-ek szereplői is.
Száz éve mutatták be azt a filmet, aminek a megtekintésére legtöbbször kizárólag a filmszakos hallgatókat kötelezik. Ennek persze többek között az az indoklása, hogy egy megkerülhetetlen klasszikus, amely nagy hatással volt későbbi alkotókra és természetesen magára a filmművészetre. Valóban sok mindent köszönhetünk ennek a német némafilmnek, amely eredetileg a Das Cabinet des Caligari címet kapta?
A showrunnerek fontossága elengedhetetlen egy széria esetén. Ők tartják egyben az egész stábot, tőlük jönnek a koncepciók, vázolják fel az évadok történéseit és leginkább az ő stílusuk köszön vissza a látottakból. Röviden minden az ő kezük alatt fut össze. Most három olyan ember lett kiemelve, akik nélkül a mai televíziózás hiányos lenne, és úgy éreznénk, hogy valami kimaradt az életünkből.
Új cikksorozatunkban a nagy kultusznak örvendő filmeket vesszük górcső alá. Havonta egy-egy bejegyzés fog megjelenni egy vagy sokak által kedvelt filmről, vagy pedig egy ismeretlen gyöngyszemről, amit abban az esetben örömmel ajánlunk az olvasók figyelmébe. Vélemény-ellenvélemény egyaránt olvasható, több publikálótól természetesen. A lényeg az, hogy többféle perspektívából szemléljük a különféle alkotásokat. Előtte azonban nézzük végig kinek mit jelent a kultfilm és mit mondana annak.
Hamarosan ismét visszatérünk a Coen testvérek által eredetileg kreált, Noah Hawley kezei alatt pedig mesteri szintre emelt univerzumba. Ennek apropóján pedig össze lettek szedve a sorozat legjobb, legemlékezetesebb figurái. A felsorolás természetesen szubjektív, és spoileres.
A Netflix mostanra már minden mozgóképes médiumba belekóstolt sikeresen. Ez alól a dokumentum sorozatok világa sem kivétel, elég, ha csak a Making a Murderer-re gondolunk. Nemrég egy olyan történetet kaptunk, ami tovább erősíti az ezt nem hiszem el, hogy a valóságban megtörtént dolgok táborát. Ez a Tiger King: Murder, Mayhem and Madness.
1973-ban napvilágot látott egy olyan mozi, amire jobbára csak az tudott felkészülni, aki korábban marihuánára ébredt, LSD ebédelt, ezt egy kis heroinnal öblítette le, az estét pedig meszkalinnal fejezte be. Ez nem más, mint Alejandro Jodorowsky halhatatlan klasszikusa, A szent hegy.
A Legjobb Jelenetek, a Gyalog Galopp és a Brian élete után a hat Python ismét összeült utolsó filmjük kedvéért. A várt osztatlan siker azonban elmaradt, és a mai napig nagyon megosztja a nézőket és a kritikusokat egyaránt, hogy mi is Az élet értelme.
