A ceruzával gyilkoló egyszemélyes hadsereg negyedszerre is visszatér a mozikba, a John Wick: 4. felvonás képében. De vajon van-e még lendület, frissesség és újdonság a Keanu Reeves nevével fémjelzett akciódömpingben?

A ceruzával gyilkoló egyszemélyes hadsereg negyedszerre is visszatér a mozikba, a John Wick: 4. felvonás képében. De vajon van-e még lendület, frissesség és újdonság a Keanu Reeves nevével fémjelzett akciódömpingben?
A magyar történelem bővelkedik olyan dicső vagy éppen szégyenteljes eseményekben, melyekért a legkreatívabb hollywoodi forgatókönyvírók ölre mennének. Ezek közül is az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszaka mind a mai napig fontos identitásképző erővel bír. Nagy alakjai, mint Petőfi, Kossuth, Görgei, Bem vagy Széchenyi örökre beírták nevüket a nemzet történelmébe. Az eseményeket a hazai filmesek is igyekeztek megörökíteni, ki több, ki kevesebb sikerrel. A Kritizátor töritudorai meghívott vendégükkel, Hermann Róbert történésszel magyar történelmi mozgóképes alkotásokat vizsgálnak. A március 15-ei ünnepkör filmjei mellett nem mennek el a közelmúltban kedélyeket borzoló Aranybulla mellett sem.
Kevés értékesebb létezik a világon egy igaz és jó barátságnál. Ám amikor mindez véget ér, sebek szakadnak fel és hatalmas űr marad a lelkekben. Martin McDonagh rendezése, A sziget szellemei (The Banshees of Inisherin) egy olyan fájdalmas témát dolgoz fel, ami minden ember életében, legalább egyszer bekövetkezik.
A héten végre a magyar mozikban is bemutatkozik az ír származású rendező, Martin McDonagh legújabb rendezése, A sziget szellemei (The Banshees of Inisherin). Ennek apropóján az alábbi cikkben szedtük össze számotokra, mi is teszi annyira különlegessé Írország filmművészetét, és hogyan jelenik meg bennük a sajátos kulturális örökség.
„…Ha még egy percig hallgatnom kellett volna, akkor epét hánytam volna ettől a szirupos, cukormázas tömény giccstől, ettől az operett hulladék förtelemtől, ami az emberek legalantasabb igényeit szolgálja ki…Ez a maga megalomán ízlésficama…Ez évtizedekre veti vissza ezt az országot kulturálisan.” – fejti ki véleményét Alföldi Róbert karaktere Zámbó Jimmy muzsikájáról. Azonban az RTL+ sorozata, A Király még azoknak is nyugodt szívvel ajánlható, akik hasonló véleményen vannak a néhai énekesről.
Lehet-e sikerrel sorozattá adaptálni a The Last of Us-játékok poszt-apokaliptikus western történetét? Miként válik hús-vér valósággá egy virtuális térben játszódó kegyetlen utazás? Az HBO legújabb szuperprodukciója vajon tényleg megmutatja a fényt a sötétségben?
A teutoburgi csatában Róma megsemmisítő vereséget szenvedett a germánoktól. Látszólag. Romulus népe azonban csak az alkalomra vár, hogy megbosszulja legiói elvesztését. Armenius és társainak kalandjai folytatódnak a Barbárok második évadában, ám a Netflix (sajnos) nem maradt hűtlen az őt körülvevő negatív előítéletekhez.
A legújabb Kritikus Töriben tovább folytatjuk a történelmi jellegű alkotások – filmek, sorozatok, videójátékok – hitelességének bemutatását. Tényleg léteztek falfirkák az ókori Rómában? Miként harcoltak a legionáriusok a barbárok ellen? Méltó ellenfélre találtak a japán szamurájok a mongol hódítók képében? Tényleg felhúzták a skót harcosok a szoknyájukat az angolok előtt? És vajon mit ér Matt Damon félsisakrostélya egy igazi lovagi tornán? Ahogy a régi korok vitézei, úgy mi sem futamodunk meg a kérdések elől. A Kritizátor töritudorai válaszolnak! Az adás YouTube és Spotify linkjét a tovább után megtaláljátok.
A történelem a legjobb forgatókönyvíró és a filmesek előszeretettel merítenek a múlt eseményeiből. De mennyire tekinthető hitelesnek, amit a filmvásznon láthatunk? Tényleg annyit gombáztak a vikingek? Valóban annyira ki voltak pattintva a spártai katonák, mint a 300 című filmben? Ryan közlegény több rágót fogyasztott, mint muníciót? A Kritizátor töritudorai megadják a választ!
Mi is szemléltetné jobban a ’80-as évek kibeszéletlenségét, mint A besúgó című magyar HBO-sorozat sikere. A szériát ugyanakkor rengeteg támadás érte a szabadon kezelt történelmi hitelesség miatt és sokak szerint az alkotók inkább napjaink légkörét csomagolták át a Kádár rendszer végnapjaiba. Mocskos időket élnénk még mindig?