A bezártság az elmúlt évek alapján senkinek sem ismeretlen. A koronavírussal együtt, az egész Föld lakossága megtanulta milyen karanténban élni. Legyen az szerencsésebb esetben a létező összes hely bezárása miatt, vagy azért mert elkapta a betegséget. De mi van akkor, ha nem csak rövidebb időre, hanem örök életedre bezárnak egy felszín alá süllyesztett silóba, ahonnan nincs kiút? Ez az alapfelállása Hugh Howey A siló című regényfolyamának, amit az AppleTV+-nál karoltak fel.
A férfiak számára mindig nagy élmény, ha valami olyan alkotással van dolguk, ami valahogy kapcsolódik a történelem egy kisebb vagy nagyobb szeletéhez. Nem véletlen, hogy a Kritikus Töri podcastünk is már a negyedik adásánál tart. A Murena-ra többek között azért is csaptam le, mert Vas megyei lakosként a római történelem is közel áll hozzám. Nem véletlen tehát jelen kritika sem, elvégre azon a helyen, ahol élek korábban jelen történetünk leszármazottai is járhattak.
Szinte napra pontosan egy évvel az előző szezon után, már vissza is tért az Amazonra a The Legend of Vox Machina szedett-vedett csapata. Ezért a tavalyi évad után nagy örömmel és még nagyobb kíváncsisággal kezdtem bele a legújabb évadba. Az első etap ugyanis olyan magasra tette a lécet, hogy erősen kételkedtem abban hogy sikerül-e ezt a készítőknek megugrania. Aki esetleg kételkedne, annak már az elején elmondom, hogy a Vox Machina legújabb kalandja sem okozott csalódást. És akkor még enyhén fogalmaztam. A kritika nagyon minimális spoilert tartalmaz a második évadból.
Nem kisebb fába vágtam a fejszémet, minthogy egy olyan sokunk által ismert és kedvelt író életéről és munkásságáról értekezzek, mint J. R. R. Tolkien. A Professzor ugyanis 1892. január 3-án, vagyis 131 éve született. Valószínűleg kevés ember létezik a Földön, aki ne hallott volna róla, vagy az általa teremtett Középföldéről. Mégis ki volt ez a férfi, aki ilyen nagy hatással bírt a fantasztikum világára? Hogyan jutott el oda, hogy megalkossa A Gyűrűk Urát és mindehhez miből merített inspirációt?
A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is összeszedtük, hogy miket szerettünk az előző esztendőben. Ezúttal magunkra öltöttük a ‘gonoszok’ szerepét és heten gyűjtöttük össze, hogy melyik képregények, videojátékok, könyvek, filmek és sorozatok álltak közel hozzánk. Az illusztris listán vannak egyezések, de üde színfoltok is.
A virtuális jövő érthető módon nagyon régóta érdekli az embereket. Bármennyire is furcsa, de már 1968-ban is létezett egy erre a célra létrehozott eszköz. Mert ugyan ki ne szeretne egy, a valódival megegyező világban lenni egy ideig? Ezt a témát karolta fel és fűszerezte meg a Sprawl-trilógiával ismertté vált William Gibson, a 2014-ben megjelent A periféria című könyvével. Az Amazonnál pedig úgy döntöttek, hogy bár Gibson műveit nehéz képernyőre vinni, de ők mégis megbírkóznak ezzel a lehetetlennek tűnő feladattal. A cikk minimális spoilert tartalmaz. Csak saját felelősségedre olvasd el! Azzal mindenképp jobban jársz ha előbb megnézed a sorozatot és után térsz vissza a cikkhez.
Tegye fel a kezét, aki nem szkeptikusan, kitörő lelkesedéssel és a Trónok harca csúfos vége után is őszintén várta a Sárkányok házát! Valószínűleg elég kevesen vannak, akik az ‘anyasorozat’ után tényleg minden korábbitól eltekintve vágtak bele George R. R. Martin Tűz és vér című könyvének adaptációjába. Az HBO azonban merész volt és úgy gondolták, hogy nem hagyják veszni az egykori aranytojást tojó sárkányukat. És milyen jól tették! A kritika a lehető legkevesebb spoilert tartalmazza. Szóval ha nem vagy csak pár részt láttál a sorozatból is nyugodtan elolvashatod.
Még most is élénken emlékszem arra, amikor egy hideg januári napon elosztottuk egymás között, hogy ki miről fog írni. Amikor említettem, hogy mennyire szépnek tartom Ana de Armast, megtudtam hogy idén jön egy film, aminek ő lesz a főszereplője. Így a Blonde egyszerre hozzám került. Az előzetest látva egy roppant érdekes filmre számtottam, azonban pár napja megtudtam, hogy a sokak által Marilyn Monroe-ként ismert Norma Jeane életének eléggé nyomasztó, valódi oldalát láthatjuk majd.
Eddigi körülbelül hatszor fordult elő, hogy olvasóink kerestek fel minket, hogy ajáljanak nekünk valamit. Többek között felhívásunkra kaptunk megkeresést két magyar írótól, akiknek könyveiről már itt és itt írtunk egy kritikát. De szintén hasonló eset volt, amikor A fegyvertelen katona kapcsán megkeresett minket a Magyar Hetednapi Adventista Egyház főtitkára, Csizmadia Róbert, akivel egy interjú keretében beszélgettünk a film főszereplőjéről, Desmond Doss-ról. A múlt hónap elején egy újabb üzenetet kaptunk Fehér Balázstól, aki egy nem is olyan régen megjelent képregényt ajánlott a figyelmünkbe.
A Tolkien fanok, és a professzor világát Peter Jackson filmjeiből ismerők is felkapták a fejüket, amikor kiderült hogy az Amazon sorozatot készít Középfölde Másodkorából. Ez két okból is érdekes. Egyrészt azért, mert A Gyűrűk Ura, a Hobbit és a függelékek jogait vásárolta meg Jeff Bezos cége, tehát az adaptált A szilmarilokat nem. A másik pedig az, hogy maga Tolkien se részletezte ezt az időszakot. Szóval a készítők kaptak is alapanyagot meg nem is. De innen igazán szép nyerni. A kérdés az, hogy sikerül-e nekik.
