Bár már elmúlt a Mikulás, mi mégis inkább most jelentjük be a meglepetésünk. A filmek és a sorozatok piaca a Netflix és a különböző on-demand szolgáltatók megjelenésével egyre inkább kezd szerteágazni és ezáltal átláthatatlanná válni. A könyvek és a jobbnál jobb játékok is kisebb megszakításokkal áradnak ránk, hogy a képregény megjelenésekről ne is beszéljünk. Ahhoz, hogy ezt a hihetetlen mennyiségű tartalmat lefedjük és elétek tárjuk, sajnos kevesen vagyunk.
Nincs könnyű dolgom ha A mindenség elméletéről kell írnom. Egyrészt azért, mert már korábban írtunk az Oscar-díjas filmről, másrészt pedig azért, mert ha Hawkingról szeretnék értekezni, akkor minimum fél év múlva kellene nekilátnom ehhez az íráshoz. Rendkívül érdekes és hihetetlen nagy zseni volt a professzor, ezért kb. már 9. osztálytól kezdve rajongok érte. Mit szólnátok ahhoz, ha gyorsan átfutnánk a filmen és gondolatébresztőnek írnék pár dolgot, amiket akár a kommentekben meg is beszélhetnénk? 
Immáron 4. éve, hogy úgy döntöttünk egy liveblog formájában közvetítjük az idei Oscar gálát. Óriási öröm, hogy ezúttal is van magyar vonatkozása, hiszen egy ország izgul Enyedi Ildikó fantasztikus szerelmi történetéért, amiről már itt is írtunk. Nagyjából vannak sejtéseink, hogy hogyan fognak alakulni a helyezések, de a múlt évi baki után már nem merünk messzemenő jóslatokba bocsátkozni. Egy dologban azonban mégis biztos vagyok, hogy a Coco nyeri a legjobb animációs filmért járó szobrocskát. A víz érintése és a Három óriásplakát Ebbing határában fog nagyon komolyan egymásnak feszülni. Előbbi a tabukat döntögető témája és del Toro film iránti vonzalma miatt, utóbbi pedig szomorú aktualitása miatt. Szurkoljatok velünk a magyar jelöltnek, és bízzunk abban, hogy az Oscar nekünk kedvez és a magyaroknak a 90. gála nem fog másról szólni, mint testről és lélekről. Hajnali 2-3 között várunk titeket!
Sajnos a Tűnj el! valamiért kimaradt a múlt évemből, így mivel 4 Oscarra is jelölték, gondoltam itt az idő, hogy végre megnézzem. Arra emlékszem, hogy múlt tavasszal kb. az Széttörvével egy szinten emlegették. Nagyjából sejtettem, hogy miről szól a film, de túl sok információ nem volt a birtokomban, így még inkább érdeklődve indítottam el Jordan Peele első alkotását.
Folytatjuk év végi összefoglalónkat, mert bizony mindannyiunknak voltak kedvenceink. Ezúttal újabb 5 szerzőnk gyűjtötte össze kedvenceit, hogy bebizonyítsa azt, miszerint bár filmek terén kicsit szegényebb évet zártunk, mégis akadtak kihagyhatatlan alkotások. Év végi összefoglalónk második része következik.
(tovább…)
Eltelt egy újabb év, és bátran kijelenthetjük, hogy eszméletlen filmeket és sorozatokat kaptunk. Én személy szerint az érzelmek olyan széles skáláját éltem át, amire nincsen megfelelő szó. Azt hozzátenném, hogy rengeteg klasszikust pótoltam, ami még inkább tetőzte ezt, és felejthetetlenné tette a 2017-es évet. Na, de lássuk, hogy mik voltak az idei kedvenceink!
(tovább…)
Kábé szeptember végén röppent fel a hír, hogy az angol BBC One minisorozatot készít országuk történelmének egy jelentős eseményéből, méghozzá a lőpor-összeesküvés néven elhíresült akcióról. Persze azonnal felkaptam a fejem, mivel ehhez az eseményhez köthető a sokak által ismert Guy Fawkes, akiről a V, mint vérbosszú főszereplőjének, V-nek, valamint az Anonymus hackercsoportnak az álarca ugorhat be. Egy ideig jegeltem a megnézést, aztán a HBO behozta felirattal kis hazánkba, és egy percig sem haboztam, hogy befaljam a részeket, mivel a HBO GO-n már nézhető is a Kit Harington nevével fémjelzett sorozat.
Amikor először láttam a Hét nővér előzetesét, kíváncsi voltam, hogy mit hoz ki a rendez a történetből. Elvégre az egygyerekes családmodell nem új keletű, hiszen Kínában tudtommal jelenleg is érvényben van. Persze itt nem veszik el a szülőktől a csemetéjüket, hanem jóval több támogatást kapnak. Az viszont nagyon érdekelt, hogy egy ilyen világban mégis hogyan boldogulnak a magukat Karen Settmannek nevező hetes ikrek.
Lám, lám, lám! Kiket látnak szemeim? Kik azok, kik ellátogatnak egy agressziótól bűzlő világ kapujába? Mindegy is, hisz a tudásvágy hajt, legalábbis remélem. Légy üdvözölve kedves olvasó, narrátorotok ezen apró utazás során szerény személyem, Ö. Könnyen lehet, hogy már ez is sok mindent elárulhat rólam, de ez nem fontos. Csapjunk is bele a lecsóba. A hatvanas években még javában tartott a hidegháború, az USA és a Szovjetunió konstans versengése jellemezte az akkori időket. Ekkor az egyetemek különböző aktivista mozgalmak alapjául szolgáltak, hiszen átlag feletti tudást közvetítettek, amit egy hétköznapi ember csak alapos kutatómunkával szerezhetett meg. Ezekből a kezdeményezésekből egyedülálló stílusú alkotók és költők kerültek ki. Milyen véletlen, hogy ekkor fektették le a ma ismert sci-fi és fantasy stílus alapköveit is. Rendkívül sok író körülbelül ugyanennyi különböző univerzumot alkotott meg, hogy azokon keresztül feltehetőleg releváns mondanivalót, érzéseket közöljön az olvasókkal. Erre a legalkalmasabb eszköz az utópia és a disztópia, hisz fel tudnak nagyítani egy érzést, problémát, gondolatmenetet egy magasabb szintre, hogy így jobban átláthatóbb legyen.
Talán egy éve bukkant fel az interneten a Thor: Ragnarök logója, ami annak az információnak köszönhetően, hogy az új-zélandi Taika Waititi rendezi a filmet, nem kicsit lepte meg a képregényfilmek rajongóit. Akkor ugyanis még lövésünk se volt, hogy Waititi komolyan gondolja ezt a 80-as évekre hajazó dolgot, vagy csak ugrat minket. Azt mindannyian tudjuk, hogy a Marvel égisze alatt készülő filmek nem gyakran (bár az utóbbi időkben egyre inkább) tudnak újat mutatni. Anno az Amerika Kapitány: A tél katonája volt az, ami kapott egy kémfilmes hátszelet, majd ezt követte a Galaxis őrzői első és második része. Vajon a Ragnarök is követi ezt a sort, vagy inkább beáll a többi szuperhősös alkotás közé?
