James Gunn szereti az első látásra vesztesnek tűnő karaktereket. Nem véletlen, hogy a Galaxis népszerű Őrzői is egy szedett-vedett, elsőre teljesen diszfunkcionálisnak tűnő csapat. Ettől függetlenül azért csak összehoznak alkalmanként egy világmegmentést. Ezúttal pedig Gunn a formátummal is kicsit vesztésre ítéli csapatát, mikor akarva-akaratlanul a Star Wars Holiday special szellemét idézi meg.
Szinte már közhelyszámba megy leírni, de a Kritizátor felületén talán még nem volt olvasható: a társasjátékok világa napjainkban hatalmas fejlődésen megy keresztül. Rengeteg új, modern játék jelenik meg minden évben, ennek köszönhetően pedig egyre többen kapnak rá erre a remek hobbira. Ennek örömére az ünnepekre mi is összeállítunk nektek egy ajánlót a témában. Az alábbi játékokban mindössze annyi a közös, hogy mind könnyen elérhetőek magyar nyelven, egyiket sem különösebben nehéz megtanulni, és mindet jó szívvel tudjuk ajánlani.
Olykor-olykor mindenkinek kell egy szívet melengető mese, karácsony közeledtével pedig különösen. Ha pedig a 2009-es Kells titka társrendezője és a 2014-es A tenger dala animációs részlegén is dolgozó Nora Twomey jegyzi az alkotást, alighanem sok ínyenc animáció-fogyasztó kapja fel a fejét.
John Scalzi neve itthon elsősorban a Vének háborúja sorozat kapcsán lehet ismerős a sci-fi rajongóknak. Az ismert és elismert szerző ezúttal kicsit könnyedebb vizekre evezett, de sokkal nagyobb szörnyekkel. Az A kaidzsú állatvédő társaság című új könyvében ugyanis döbbenetes módon a kaidzsú nevű egzotikus állatok vannak a középpontban.
Hervé Le Tellier Anomália című, kritikai elismertségnek örvendő regénye kétségtelenül nem mindennapi olvasmány. Története első ránézésre izgalmas tudományos-fantasztikus nyomozást sejtet. Olvasás közben viszont kiderül, hogy Tellier könyve ennél nehezebben kategorizálható műfajilag. Ami viszont biztos, hogy rendkívül olvasmányos és elegáns fejezetei az élet legmélyebb kérdéseit érintik.
Májusban Az Északi című filmet csodálhatta meg a nagyérdemű, júliusban pedig rövidesen Thor újabb kalandja érkezik. De mindenképp említést érdemel a Vikingek sorozat új folytatása, a Vikingek: Valhalla is. Ebből is látható, a vikingek újra itt vannak, és majdnem ezer évvel aktív történelemformáló korszakuk után is hódítanak a popkultúrában. Épp itt az ideje tehát hogy hét érdekességet összeszedjünk róluk.
Nicolas Cage egyesek szemében igazi színészlegenda, mások szemében csapnivaló ripacs. De ezen felül Cage apa, akcióhős, Nagy Művész és igazi megmentő. Vagy egy karrierje végén lévő, kiégett pozőr, akire már senki nem kíváncsi néhány mémgyároson kívül? Az A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya ezekkel a kérdésekkel játszadozik, szerencsére igen szórakoztató módon.
A közelmúltban a multiverzum fogalma igen gyakorivá vált a mozivásznakon. A Marvel nemrég kezdte el eddigi univerzumának tágítását, elég csak Doctor Strange új kalandjára gondolni. Kicsivel a Marvel varázslója előtt az év egyik nagy meglepetését a Minden, mindenhol, mindenkor hozta, ami hasonló témát állított középpontjába. A multiverzális nyúl ürege természetesen igen mély, viszont minden bizonnyal van annyira érdekes, hogy hét gondolat erejéig szétnézzünk benne. Legalábbis ebben az univerzumban.
Robert Eggers egy olyan rendező, akinek a filmjeire figyelni kell. A The Lighthouse után ráadásul minden korábbinál nagyobb költségvetés állt a rendelkezésére, hogy igazán epikus és látványos viking történetet alkosson. A Valhalla rendezők számára fenntartott asztala pedig minden bizonnyal örömmel várta az új próbálkozást.
Sok olyan dolog van, amivel a filmek felett ítéletet mondó felszínesebb kritikusokat könnyű elvarázsolni. Ilyen például a fekete-fehér képi világ, az életrajzi ihletésű felnövéstörténet és az aranyos gyerekszereplő is. Kenneth Branagh eddigi legszemélyesebb filmjében, a Belfastban ez mind megtalálható, de tényleg igazán jó lesz ettől a film?
