John Wick nevét a világában mindenki ismeri és hajdanán még féltek is Tőle. Hisz Ő volt az az ember, kinek gúnyneve a Rémkirály, profi a profik közt, kíméletlen vadász, aki a kitűzött célt bármi áron eléri. Lényegtelen, hogy mennyi emberéletbe kerül az akció. Természetesen sohasem hibázik. Most a saját élete a tét, a vadászból lett üldözött vadnak megoldást kell találnia, hogy a globális méreteket öltött hajtóvadászat elől megmeneküljön.
A sötétségben gyakran olyan dolgok bújnak meg, melyeket még a legrosszabb rémálmunkban sem láthattunk. Ezek az erők szüntelenül munkálkodnak azon, hogy az emberiséget kínokba taszítsák, örökös szenvedést hozva magukkal, ahonnan nincs kiút. London utcái most sötétségbe borulnak, a pokol szolgái elevenednek meg az éjszakában, ám még ezekben a végzetes időben is akadnak olyanok, akik a segítségünkre siethetnek.
A középkori történetek mind telis-tele vannak csodákkal, érdekességekkel és megannyi misztikummal. Mesék és legendák születtek ezekben az időkben csodálatos lényekről, pusztító bestiákról, varázslókról és boszorkányokról, valamint jó ügyért harcoló lovagokról, vagy zsarnok királyokról. Fiatalkorunkat igen erősen meghatározták az ilyen és ehhez hasonló történetek, beleértve nemcsak a nyugati rajzfilmek nézőtáborát, hanem az animék rajongóit egyaránt. Bár a távolság hatalmas, mégis érdekes megnézni, hogy a távol-keleti Japán animációs műtermeit miként ihlette meg a középkori Európa világa.
Édes a bosszú! 40 esztendővel ezelőtt Laurie Strode életének legborzalmasabb éjszakáját élte túl, amikor Michael Myers, a kíméletlen és minden érzelemtől mentes sorozatgyilkos üldözőbe vette, hogy végezzen vele. Ám a horror még ennyi év múltán sem tűnt el Haddonfield életéből, hisz Michael visszatér, hogy gyilkos hajlamait ismét kiélhesse a kis városka lakóin. Laurie azonban nem maradt tétlen az évek során.
Hisztek a szellemekben? Benéztek esténként az ágy alá, hogy vajon mi rejtőzhet ott? Kicsiként meséltetek egymásnak rémtörténeteket, melyekről azt hittétek, hogy egyszer valóra válnak? Megnyugtatok mindenkit, nem célom most a frászt hozni mindenkire, csupán a kis nosztalgiaérzésünket szeretném előbányászni a süllyesztőből. 
A hozzám hasonló korosztályú, sőt még az idősebbek is tisztán emlékeznek gyermekkorunk hősére, aki számos kalandot átvészelve, furfangjával és éles eszének segítségével verekszi át magát a megpróbáltatásokon, hogy segítse a bajba jutottakat. Ő nem más, mint Csizmás Kandúr. Micsoda? Egy macska lábbelivel? Bizony, hogy Ő az! Ám hősünk története sokkal régebbre nyúlik vissza, mint ahogyan azt gondolnánk.
Mind tudjuk, hogy nagyon nehéz megítélni, hogy mi vár majd ránk a távoli jövőben. Eljön majd a várva várt utópia? Vagy sötét disztópiába hanyatlik a társadalom a saját butaságai miatt? Mennyi rá az esély, hogy azok a dolgok, amelyeket a föld népességének javára állítottunk elő egy napon majd ellenünk fognak támadni? Ezekkel a kérdésekkel is szembe állhatunk, ha a jövőbe próbálunk betekintést nyerni. A Blue Gender című animesorozat a maga korában nem volt rest állást foglalni az akkori helyzetekről.
Ha az ember számára fontos dolgokat erővel elveszik tőle, erős késztetést érez, hogy ezt az adósságát lerója a hitelezőinek. A bosszú létjogosultsága mindig megosztó lesz az emberek szemében, kérdés, hogy képesek vagyunk-e átérezni az elárult embertársunk valódi érzéseit. Alexandre Dumas francia író regénye, a Monte Cristo grófja 1846-ban jelent meg és ezalatt a 172 év alatt rengeteg feldolgozást kapott. 2005-ben Mahiro Maeda rendező animés formát adott a műnek, hogy a modern kori generációval is megismertethesse ezt a komplex történetet.
Ha életrajzi filmről van szó, akkor igen sok kivételes darabot sorolhatunk fel, melyek híven tükrözik alanyuk életét és munkásságát. Az utóbbi 7 évben láthattuk, ahogyan egy dadogós király visszanyeri méltóságát a népe előtt (A király beszéde, 2010), végigkísérhettük, hogyan robbantja fel Jordan Belfort a tőzsde világát (A Wall Street farkasa, 2013) és lekövethettük a nyugati parti rap-kultúra fenegyerekeinek felemelkedését (Egyenesen Comptonból, 2015). A sporttörténelem jeles képviselői hivatottak bemutatni azt a megannyi vért és verítéket, melyet rááldoztak karrierük beteljesedéséhez. Tonya Harding amerikai műkorcsolyázó élete viszont korántsem tündérmese.
Számos mozifilm mellett sok sorozat és rajzfilm szól arról, hogyan fog alakulni az emberiség jövője, ezeket a sci-fi rajongók már kívülről fújják. Animék terén rengeteg olyan művet találhatunk a 2000-es évek elejéről, amelyek merőben egyedi módon filozofálnak a jövőnkről, ilyen például az Appleseed (2004), a Blue Gender (1999) vagy a Ghost in the Shell: Stand Alone Complex (2002). A technikai fejlődést maradéktalanul bemutatják ezek a művek, de a társadalom expozíciója már háttérbe szorul. Többek között ezt a rést hivatott befoltozni a Csajkommandó címet viselő sorozat is.
