Cápákról szóló film annyi van Hollywoodban, mint égen a csillag. A cápa, mint a teremtés egy igen csodálatos példánya, remek alapanyag a horror- és katasztrófafilmeknek, hiszen ez a ragadozó állat kivívta az emberek félelmét. A legnagyobb baj mégis az, hogy a filmek nagy többsége inkább szánalmas, mintsem izgalmas és látványos. Mai filmünk még arra is méltatlan, hogy katasztrófafilmnek nevezzük, bár ami benne van, tényleg kész katasztrófa.
Valami nem javul az évek múlásával sem, illetve pont annyira lesz elviselhető, hogy az még ne lépje át a filmnézők ingerküszöbét. 2014-ben, két évvel a megjelenése után írtunk az ABC’s of Death című botrányos WTF áradatról. Ezt a tendenciát követve elővettük az ugyancsak két évvel később megjelent második részt, és úgy voltunk vele, ha már az ötlet alkotói nem átalkodtak kiadni egy folytatást a kezük közül, úgy a Kritizátor csapata sem hagyja ezt szó nélkül.
Több mint két éve került mozikba a John Wick, amely a maga nemében igencsak felborzolta a kedélyeket. A visszavonult, kegyetlen bérgyilkos egyetlen barátja egy kiskutya volt, amelyet néhai feleségétől kapott. A hőn szeretett asszony elvesztése után ez a kis életke jelentette számára mindent, ám brutális módon ezt is elvették tőle. Bosszúra szomjazva John kinyírta ellenlábasait, most pedig akarva-akaratlanul visszatér a mozivászonra, hogy folytassa a tisztogatást a maga sajátos módján.
Oldalunk eddig is sokat foglalkozott a Ghibli Stúdió műveivel. A legutóbbi mű a When Marnie Was There volt, ahol a főszereplő megtapasztalta az igazi barátság erejét, még ha ez az erő nem is fizikai síkon jött létre. 2016-ban azonban a Ghibli Stúdió egy francia-japán koprodukcióval örvendeztette meg rajongótáborát, melynek történetesen magyar vonatkozása is van. A vörös teknős története és mondanivalója szépen követi a hagyományos Ghibli vonalat.
Egyszer minden történetnek vége, és ezt a tényt még a Kaptár franchise sem kerülhette el. Alice nevével 2002-ben találkozhattunk először, azóta eltelt egy jelentéktelen 15 év. Az indulás óta 2-3 évente kaptunk az arcunkba a Paul W.S. Anderson-féle zombi invázióból, utólagosan megspékelve egy-két erősebb szörnnyel. 2017-ben azonban kiderül, sikerült-e méltóképp lezárni az Umbrella Corp. által előidézett apokaliptikus állapotot.
Érdekes gondolat összevonni a horror műfajt a szuperhős filmek műfajával. Nem is lenne rossz ötlet, főleg, ha a megoldás kreatív kezekbe kerülne, így képes lenne a hős fogalmát új alapokra, brutálisabb, feszültebb és megrázóbb környezetbe helyezni. A feladat viszont embert próbáló, mert figyelni kell, nehogy átlépjenek egy határt. Sajnos ebbe a hibába nagyon könnyen be lehet esni.
A 2017-es év első Szemetesládája ezúttal a tenger gyümölcseinek teríti meg az asztalt, sajnos nem túl ízléses módon. A harmadkategóriásnak sem nagyon nevezhető falatok jó eséllyel megfekszik az ember (vagy inkább néző) gyomrát, ezért ez az alkotás bőven rászolgált arra, hogy újrahasznosítsuk. Nézzük, mit rejt számunkra a Gyilkos cápa vs. óriáspolip (Mega Shark vs. Giant Octopus, 2009).
Nincs azzal baj, ha a horror világába belevisznek az alkotók valami újat, valami egészen merészet, ám ebben az esetben joggal lehetnek elvárásaink, még ha totálisan furcsának tűnik is az ötlet. De amit mai alanyunk nyújt, az enyhén szólva is máglyára való. Ideje megetetni a jó öreg szemetesládánkat, csak nehogy cukorbeteg legyen a végén. Jöjjön hát a The Gingerdead Man! (2005)
Létezhet-e olyan véletlen, hogy a sors olyasvalakit sodor elénk, aki kívülről ugyan teljesen más, belülről azonban ugyanolyan érzékeny és törékeny, segítségre szoruló lelket őrizget, mint mi? Na és hogy a neve is teljesen ugyanaz legyen? Aligha gyakori az ilyen eset, de ha megtörténik, biztosak lehetünk, hogy nem a véletlen műve. Eheti anime-ajánlónk tárgya a Nana (2006-2007).
Bővül a Marvel Studios repertoárja, és szépen lassan minden legfontosabb szuperhős megjelenik majd a filmvásznon. Májusban az Amerika Kapitány: Polgárháború című művet láthattuk a mozikban, és még idén novemberben a stúdió megajándékozza rajongóit egy alkotással, mely szintén a rebootok kategóriájába sorolandó. De megfelel-e a szóban forgó film az elé tűzött nagy elvárásoknak? Nézzük, mit nyújt számunkra a Doctor Strange!
