Három évezreddel járunk az Ender vezette mindent eldöntő csata után. Az emberiség időközben kirajzott és kolóniákat hozott létre a felfedezett, lakható bolygókon. Idegen értelmes lényekkel az új időszámítás szerint 1866-ban kerültek kapcsolatba, amikor telepesek leszálltak a Lusitaniának elnevezett bolygón. A földetérést követő ötödik napon jöttek rá, hogy a porquinhok, azaz a malackák nem is állatok. A keresztény kolónia létszámát korlátozták a bolygón, és egy kutatócsoportot hoztak létre, akik tanulmányozták a malackák társadalmát. Azonban a be nem avatkozás politikája igencsak megnehezítette a tudósok életét.
Dave Eggers hosszú ideje foglalkozik emberi jogi válságokkal, és nonprofit könyvsorozat formájában is próbálja felhívni az olvasók figyelmét a veszélyekre, interjúkon keresztül. A Kör is ezt hivatott továbbvinni, egy könnyedebb és szórakoztatóbb formában, közvetlenül a célközönségnek címezve.
A történet főszereplője Mae, a huszonéves lány, aki a felsőfokú tanulmányait befejezve kénytelen visszatérni szülővárosába, ahol egy közműcégnél kap állást. A szürke kisváros és az unalmas munka kettétöri álmait, mígnem egy napon, volt koleszos szobatársnője, Annie segítségével állást nem kap a Körnél, a menő, fiatalos, feltörekvő technológiai cégnél. Már az első napon látja, hogy a lehetőségek tárháza kimeríthetetlen és álmait meg is valósíthatja, ha a jövőjét a céghez köti.
Orson Scott Card egy briliáns elme, aki egy egyszerű történetből is hatalmas alkotást tudott létrehozni. A XX. század egyik legjobb katonai sci-fijéről van szó, ami nem más, mint az Ender’s Game – magyarul a Végjáték. A mai napig az egyik legjobb alkotás a műfajban, ami írójának a tehetségét tükrözi, hiszen annak ellenére, hogy először 1985-ben jelent meg a regény, egy pillanatig sem érződik rajta, hogy elavult, „poros” lenne.
1967-ben a horrornak egy új válfaja született meg, amit Ira Levinnek köszönhetünk. Addig a filmekben és a könyvekben is a horror egyet jelentett a szörnyekkel, azonban Levin gondolt egyet és a feje tetejére állította a műfajt. A hatás pedig nem maradt el.
Levin szakított a hagyományokkal, és szereplőit nem egy istenháta mögötti kastélyba helyezte el, hanem a belvárosba, egy régi, neves bérházba. Az izgalmakat pedig nem szörnyekkel és szellemekkel kreálta, hanem kedves, vén szomszédokkal.
Mostanság nincs olyan hét, hogy ne futnánk bele online bankrablási hírekbe. A való világban élő háló kalózai azonban nem csak a bankokat szemelték ki, hanem a cégeket, magánembereket, azaz mindenkit, akinek számítógépe vagy éppen online profilja van. A technika gyors fejlődését nem tudja követni a biztonságtechnika, a törvényhozásról pedig ne is beszéljünk.
Rengeteg film született a témában, azonban csak kevés érte el azt a színvonalat, amit a hozzáértők ne néztek volna iszonyodva. A Mr. Robot talán az egyik legjobb mozgóképre átültetett történet (sorozat), ami a leghitelesebb betekintést enged a hackerek világába. A mostani bejegyzés témája egy olyan könyv, mely izgalmas és hű technikai leírások segítségével mutatja be a hackerek mindennapjait. Vágjunk is bele!
Olvasnivalót választani nem mindig könnyű. A szűk magyar piac ellenére a kiadók igyekeznek az olvasók kedvében járni és elhozni nekik a friss külföldi megjelenéseket, valamint bemutatni a hazai szerzőket. Mindezek mellett még arra is figyelmet fordítanak, hogy a régi, magyarul még meg nem jelent kiadásoknak is helyet szorítsanak. Ez mind szép és jó, de honnan tudjuk, hogy a nagy kínálatból melyik az, ami nekünk is tetszene?
Egyre nagyobb divat a borítón feltüntetni, hogy az adott könyv vagy az írója milyen díjakat nyert, esetleg bestseller volt valamelyik média vagy könyvesbolt listáján. Az elmúlt időszakot megnézve azonban ezek a reklámfogások egyre jobban tévútra vezetik az olvasókat.
A moly.hu könyves közösségi oldalon, páran az év elején gondoltak egyet, és útjára indítottak egy kezdeményezést, hogy megkönnyítsék a választást a sci-fi és fantasy iránt érdeklődők számára. Augusztusra pedig megszületett az eredmény.
Bombaként robbant a hír, amikor a Fumax kiadó bejelentette, hogy kiadják Neal Stephenson: Seveneves – A hét Éva című regényét. A sci-fi rajongók tűkön ülve várták a megjelenést, hogy kezükbe vehessék a féltéglányi kötetet, ami több mint 800 oldalon igazi hard sci-fit ígért. Az első pár hétbe, akarva-akaratlan is mindenfelé erről a könyvről olvashattunk lelkes kritikákat. Aki még bizonytalankodott, annak sem kellett sok, hogy beszippantsa a nagy lelkesedés és belevágjon ebbe a posztapokaliptikus kalandba. Már az első mondat megadja az alaphangulatot, ami így hangzik: „A Hold mindenféle előjel és látható ok nélkül robbant fel.” De nézzünk egy kicsit mélyére a dolgoknak.
Az 1942-es Casablanca és az 1958-as Szédülés után újabb világrengető címmel jelentkezünk, ami nem más, mint a Ne bántsátok a feketerigót!. A film 1962-ben készült, és több Oscar-díjat is nyert. Most azonban nem a filmről lesz szó, hanem az alapját adó könyvről, melyet az amerikai könyvtárosok a XX. század legjobb regényének választottak. Harper Lee 1960-ban írta meg a Ne bántsátok a feketerigót! (To Kill a Mockingbird) című regényét, melyért 1961-ben széppróza kategóriában Pulitzer-díjat kapott. Témája napjainkban is aktuális, amit jól szemléltet a molyos tetszési index is, hiszen 94%-on áll, majdnem 800 értékelés alapján.
A sci-fi a kockák (b)irodalma. Persze, ha egy látványos és mozgalmas mozi készül belőle, akkor más a helyzet. De mi van akkor, ha a zsánert egy író nem arra használja fel, hogy az űrben bolyongó és harcoló űrhajókat mutat be, vagy a robotok világába kalauzol el bennünket? Mi van akkor, ha napjainkba helyezi a történetet és az olvasó elé tárja társadalmunk gyengeségeit? Mindannyian jól tudjuk, hogy fogyasztói társadalomban élünk, aminek az egyetlen mozgatórugója a sorozatgyártás-vásárlás-elavulás szentháromsága. De mi történik akkor, ha ez az érzékeny egyensúly felborul?
Történetünk egy észak-dakotai farmon kezdődik, valamikor napjainkban. Tom Lasker és családja egy fura tárgyat vesz észre a földjükön, amire ásás közben bukkannak. Ahogy egyre mélyebbre ásnak, lassan egy futurisztikus jacht körvonala rajzolódik ki. A szomszédok segítségével sikerül a teljes hajót kiszabadítaniuk a föld fogságából és kiemelni a gödörből. Lassan híre megy, hogy mit talált a Lasker család és egyre több helybéli látogat el a farmra, hogy láthassa a furcsa hajót.
Stephen King mielőtt sikeres író lett, ő is a fiókmélybe szánta regényeit. Később ezek az írások átdolgozva, Richard Bachman álnéven láttak napvilágot. A mai napig hét ilyen regény jelent meg, lényegesen átdolgozva.
A Hosszú Menetelés 1979 óta várta, hogy magyarul is megjelenhessen, és tavaly az Európa Kiadó vállalta e nemes kihívást. Hogy miért kellett 36 évet várni a magyar megjelenésre? Nagyon egyszerű a válasz: Az éhezők viadala trilógia. Ez volt az a felkapott sorozat, melynek a népszerűségi hullámát meglovagolva el lehetett adni A Hosszú Menetelést. Mégis mi a közös a trilógiában és King eme rég elfeledett regényében? A disztópikus környezet és az értelmetlen halál. De nézzünk kicsit jobban a mélyére.