Még a cikk legelején színt vallok: elkötelezett DC rajongó vagyok és be kell ismernem töredelmesen, hogy az alapmű fényében igazán türelmetlenül vártam az Igazság Ligájának eme kiegészített variánsát. Biztos vagyok benne a direktor némely elpuskázott munkái okán (ezen kívül a Warner eddigi teljesítménye alapján), hogy lesz olyan, aki letudja a filmet egy legyintéssel. Azonban a rendezői vágás mindezek ellenére megér egy misét. Habár talán több is ez, mint egyszerű toldás, szervesebbé, kifejezőbbé, koherensebbé alakításról van inkább szó. Az alkotás természetesen csak, ahogyan a maestro fogalmazott, „Snyderverse” részét képezheti. Az utólag befűzött, jól sikerült pluszok sokat dobtak az összképen, de továbbra is a Joss Whedon által jegyzett 2017-es kiadás a hivatalos. Ezekkel a rőzsedalokkal lelkünkben tekintsük hát meg, milyen is lett ez a 4 órás monstrum! Mindezt természetesen spoilermentesen.
(tovább…)Legutóbbi alkalommal, azt hiszem, ott hagytuk abba, hogy kicsit latolgattuk közösen, mi lehet az oka tapintható világunkban a szuperhősök teljes hiányának, illetve elgondolkodtunk, vajon jobb hely volna-e planétánk, ha köztünk élnének, esetleg az ár, amelyet fizetnünk kellene, nem egészen lenne arányban a kapott értékekkel. A soron következő darab egy érdekes kakukktojás, ugyanis itt megfordul a sorrend, az előző cikkem második szegmenségben érintőlegesen említett Kis Dög (Hit-Girl) kap főszerepet, míg Dave Lizewski ezúttal pusztán asszisztál a történesek sűrűjében. Amennyiben velem vagytok és készen álltok egy második fejesre, a szó realisztikus, továbbá pejoratív, videójátékokból ismert jelentésében, akkor ne tétovázzunk. Jelenlegi kulcsfiguránkhoz hasonlóan a vetődés pillanatában határozzuk el, hogyan tovább!
(tovább…)Vélhetően sokatok számára ismerős lehet az írásom apropóját adó kiadvány szójátékba burkolt megnevezése, ha máshonnan nem is, hát az azonos című, adaptációként készült mozifilmekből bizonyosan. A jogokat ugyanis már azelőtt megvásárolták, hogy a képregény első száma, eredeti formájában ténylegesen megjelent volna nyomtatásban. Ennek okán legyintve mondhatnátok, hogy jól ismeritek a sztorit, hiszen minden ott volt a vásznon, de ezzel igencsak távolra kerülnétek a tényleges tényektől. Cikkemben szeretnék többek között rámutatni a markáns tartalmi többletre, amely a papír alapú forma esetében fennáll. Továbbá veletek együtt egy habkönnyű elemzésbe bocsátkozni, némi kedvcsinálással egyetemben, amennyiben partnereim vagytok benne. Lássuk!
(tovább…)