Az A brutalista a közelgő 97. Oscar-díj egyik legnagyobb esélyesének számít a maga 10 jelölésével. Ezért, és természetesen a magyar vonatkozások miatt is érdemes picit elmerülnünk a film impozáns világában.

Történetünk főhőse a zsidó származású magyar építész, Tóth László. A feleségétől erőszakkal elválasztott László a koncentrációs táborból való szabadulása után az Egyesült Államokba emigrál egy jobb élet reményében. A film alapvetően az ő viszontagságairól szól, de természetesen a 215 perces játékidőbe sok más téma felvetése is belefér.

Ennek megfelelően az A brutalista témáit tekintve egy igazán gazdag film. Az előző bekezdésből adódóan a központi témája a beilleszkedés lehetősége a tengerentúlon, de ezen felül a művészi hozzáállás és autonómia, a különböző társadalmi ellentétek és a függőség kérdései is terítékre kerülnek. Így mindenki könnyen találhat számára érdekes részt.

Másfelől a több mint 200 perc során mindenkinek lesznek kevésbé érdekes szakaszok is. Brady Corbet rendező is nyilván érezte ezt, ebből adódik a szokatlan módon a filmbe beépített 15 perces szünet. Ez a gesztus a közönség szempontjából kifejezetten kellemesnek és barátinak mondható. Viszont a film ezzel együtt sem lesz mindenki számára könnyen befogadható.

Elsősorban azért, mert a film a tekintélyes hosszát sajnos nem tudja jól kihasználni. A grandiózus történelmi témák tiszteletre méltóak, de igazán érdekes mondanivaló sajnos nem tartozik hozzájuk. Nehéz Európából jött zsidóként beilleszkedni az amerikai társadalomba? Igen, az. Eddig is sejtettük. Az amerikai álom a valóságban nem létezik? Mintha már ez is előkerült volna jópár filmben.

A színészekre viszont nem lehet semmilyen panasz. A főszereplőt alakító Adrien Brody minden jelenetében teljesen hiteles. Hasonló jókat lehet elmondani a feleségét alakító Felicity Jones színészi teljesítményéről is. A legmaradandóbb figura talán mégis Guy Pearce karizmatikus üzletembere. A tipikus kapitalista üzleti nagyágyú, aki a piaci folyamatokon méri minden értékét. Ilyenformán természetesen az embert is csak egy terméknek látja a sok közül. Sajnos viszont bármilyen jók legyenek is a színészek, ők sem képesek végig egyenletesen fenntartani a figyelmet.

A film utolsó és bizonyos szempontból legérdekesebb szereplője pedig maga a László által készített épület. Kevés ennyire építészet-centrikus filmmel lehet találkozni, mint az A brutalista. Vizualitás tekintetében is talán azok a legerősebb részek, mikor ezen épület belső tereit járja be a kamera.

Az A Brutalista mindenképpen egy jó film. Ambíciója, a mögötte lévő munka maximálisan becsülendő. Ilyen szempontból minél több ilyen készül, annál jobb. Viszont ahhoz, hogy igazán matadandó alkotás legyen, egy kicsivel több érdekes tartalomra lett volna szükség.