Az európai események fényében – Madarak a dobozban: Barcelona kritika
2018-ban debütált a Netflixre Sandra Bullock főszereplésével a Madarak a dobozban című posztapokaliptikus túlélőfilm, amely Josh Malerman amerikai író és producer azonos című regényének adaptációja. A történet egy új szemszögből mutatta be az emberiség sorsát egy láthatatlan nem evilági entitás támadása után. Idén pedig megkaptuk a spin-offot, amely bemutatja az egész világra kiterjedő katasztrófa egy európai kis szeletét, méghozzá Barcelonában. Vajon új szintre emeli a Madarak a dobozban: Barcelona a jól ismert történetet?
A Madarak a dobozban: Barcelona az előző film világméretű katasztrófáját az európai események fényében mutatja be. Az alaptörténet szerint egy napon a sajtó és a média tömeges öngyilkosságokról számol be világszerte. Az emberek egyik pillanatról a másikra vetnek véget saját életüknek. A szörnyű történések hátterében pedig egy addig ismeretlen és teljességgel láthatatlan entitás áll, amely az egyének nyitott szemén keresztül fertőzi meg azok elméjét és kergeti őket a szuiciditásba. A világ másik oldalán Sebastián (Mario Casas) és kislánya Anna (Alejandra Howard) próbálják túlélni a borzalmakat. Az egykor virágzó Barcelona most üres és szürke a halál árnyékától. Túlélők egy maroknyi csoportja próbálja átvészelni a pusztuló környezetben, Sebastián pedig sokkal sötétebb titkot rejt magában, mint amit megmutat környezetének.
A 2018-as előző film ugyan nem jutott el olyan széles nézőközönséghez, mint a hasonló tematikájú és azonos évben megjelent Hang nélkül, viszont elmondható, hogy remek klónjai egymásnak. A zombis-élőhalottas agyonra rágott téma után abszolút felüdülés volt egy olyan film, amely a világ efajta pusztulását egy másik szemszögből mutatja be. Ha az embernek a túléléshez olyan alapvető érzékekről kell lemondania, mint a látás, vagy épp a kommunikáció, az önmagában rendkívül nagy feszültséget generál.
Az új ellenség kiteljesedése
A Hang nélkül rendkívül korlátozott mozgásterű világát a Madarak a dobozban egy új szintre emelte. Az ember legalapvetőbb érzéke a látás, ami alapvetően szükséges a túléléshez, ám ha pont ez az, ami a halálunkat rejti, akkor a helyzet szó szerint kilátástalan. Sandra Bullock karaktere a 2018-as filmben hatalmas akaraterőről és találékonyságról tett tanúbizonyságot, kétség kívül helye van a legerősebb női karakterek sorában. A történet egyedi és feszültséggel teli.
A 2023-as spin-offtól tehát alapvető elvárás az, hogy sikerül-e új szintre emelnie az alapsztorit. Relatív, hogy mennyire szükséges látni az előző alkotást az idei mű megértéséhez. Azt mondanám, hogy igen is, meg nem is. A Madarak a dobozban 5 évvel ezelőtti verziója hivatott az alapszituációt bemutatni, ami nélkül a barcelonai események kissé ködösek lehetnek. Minimális betekintést ugyan itt is kapunk, de nem túl részletekbe menően. A teljesség érzéséhez mindenképp javallott az első film megtekintése, mert így a néző könnyebben navigálhat a sztoriban.
Ha ez megvan, akkor már jogosan merül fel a kérdés, hogy az új résznek sikerül-e egyúttal új mélységet adni a látottaknak. Saját meglátásom, az, hogy a készítők ezzel tisztában voltak, és a munkájuk derült fényt vetett az egész produkcióra. Lassan már megszokjuk, hogy egy folytatás, vagy egy spin-off az esetek zömében szimpla újraforgatása az alapötletnek, minimális, vagy esetenként nulla hozzáadott értékkel. Esetünkben ez szerencsére nem így van, mert Sebastián története a „másik oldalt” hivatott górcső alá venni.
Hogy ez mit is jelent valójában? A Madarak a dobozban világát nem egyszerűen csak a túlélők és a zsákmányállatok alkotják. Vannak olyan személyek akikre a különös entitás ereje teljesen másképp hat, mint a nagy többségre. Ők a látók, akik nem a halált, hanem a megváltást látják a lényekben. Túlélő embertársaik ellen tanúsított erőszakos viselkedésük teszi őket a legveszélyesebb ellenféllé ebben a világban. Sebastián karaktere épp ezt a tábort erősíti. És pont ez az a motívum a filmben, ami új dimenziót ad a történéseknek. A látók ténykedései adják az alapszituáció új megközelítésének módját és ezt a tényt kifejezetten üde élmény volt látni
A madarak egy új szintre szállnak
A fenti megállapítás fényében elmondható, hogy Sebastián képviseli az ellenoldalt, és annak minden motivációját. Mindenképp piros pont a filmnek az, hogy a spin-off kifejezetten a „fertőzöttek” egy olyan csoportjára fókuszál, akiket bár láttunk azelőtt, mégsem kaptak kellő mélységet. Sebastián által láthatjuk, hogy hatnak rájuk pontosan a lények. Beleláthatunk az elméjükbe, megérthetjük a motivációikat. Számomra ez volt az, amire azt tudom mondani, hogy szerencsére az új környezet képes volt újat is mutatni.
Az alkotók nem érték be szimplán annyival, hogy átrepítik az alapsztorit egy másik nagyvárosba. Fontos volt, hogy tovább is vigyék azt, ami mindenképp a sikerük listájára írható. Másik kérdés az, hogy az alapkonfliktust kiváltó entitások kapnak egy mélyebb megközelítést a filmben. Erre viszont a válasz már jobbára nemleges. Sajnálatos módon még mindig nem tudjuk honnan jöttek, mi a céljuk, kik ők valójában. Homályos vallási sejtetés köré burkolt magyarázatot ugyan kapunk a karakterektől, de ez se nem releváns, se nem összeköthető ezekkel a lényekkel. Csupán az emberi elme képzelgésének adnak hangot és okosabbak nem leszünk tőlük.
A történetet tehát új megközelítésben nézhetjük. No, de a látottakat is? Valószínűleg nem is volt a célok között, de technikailag sok újdonságot nem tartalmaz a film. Barcelona jobbára csak névadója az alkotásnak, és hatalmas turistautakat nem is tesz a film (amit jól is tesz, mert mit akarunk nézegetni egy apokalipszis sújtotta nagyvároson?). A nyugalmat pár felkavaró öngyilkossági esettel kavarja fel, és az események sebessége sem túl gyors, vagy túl lassú. A mozdulatok követhetők és értelmezhetők. A jelenetekben tanúsított színészi játék is az elvárt szinten működik, nem lehengerlő, de élettelennek sem mondható.
A folytatás szelének szárnyán
A végkifejlet, habár kissé komor köntösben is, de egy reménnyel teli jövőt tár a néző elé. A fentiekből leszűrhető, hogy még bőven vannak olyan szegmensek, amiket még nem dolgoztak fel. A legnagyobb űrt még mindig a lények és a hozzájuk társított kérdések hagyják. Tekintve, hogy a film nem folytatás, hanem párhuzamos eseményeket mutat be, így nekem nem kérdéses a létjogosultsága. A Madarak a dobozban: Barcelona akár még hiánypótló is lehet. A legtöbb világkatasztrófát bemutató történet megáll általában Amerikánál.
Én mindig eljátszadoztam a gondolattal, hogy vajon hogy folynak le az események a világ másik oldalán. Pont ezért gondolom ezt a spin-offot egy némileg jól kihasznált lehetőségnek. A látottakból pedig az jön le, hogy akár még tovább növekedhet a Bird Box univerzuma. Nem kizárt, hogy néhány éven belül láthatjuk a folytatást, hiszen a film vége nagyon erre hajaz. A potenciál ott van benne. A történetet még mindig lehet alakítani, csinosítani és kibővíteni, és ha a koncepcióból nem adnak alább, akkor ígéretesnek bizonyulhat az esetleges következő rész is.