Szicília: tengerpart, palazzók, napsütés, arancini, amfiteátrumok, maffia, Keresztapa. A Fehér Lótusz második évada Dél-Olaszország festői tájaira invitál meg minket, illetve vagyonos vendégeit, akik történetét ismét egy héten keresztül követhetjük végig a sorozat címét adó szállodában és azon is túl. Mike White szériájának első évada eredetileg minisorozatnak készült, de már az évad vége előtt bejelentésre került, hogy immáron antológiaként folytatódni fog, új helyszínen, új szereplőkkel. Így jutottunk el Hawaii-ról Szicíliába, és így lett a Fehér Lótusz egy szálloda-franchise.

A Fehér Lótusz társadalomkritikus fekete komédia és szatíra, és célkeresztjében a luxushotelek jellegzetes közönsége van. Ezen illusztris vendégkör általános jellemzője, hogy mocskosul gazdagok, lubickolnak a dollárkötegekben, és ennélfogva akár évközben is megengedhetetnek maguknak egy kis pancsolást az olasz riviérán. Az első évad a maga gúnyos és keserédes módján mesélt gazdagságról és szegénységről, a szállodák bizarr világáról, ahol fogcsikorgatva kénytelenek hajbókolni az alkalmazottak a felső tízezer képviselői előtt. Úgy, hogy utóbbiak ráadásul a paradicsomi körülmények között sem nyerik el a lelki békéjüket, vagy egymást, vagy az alkalmazottakat terrorizálják. A több szálon futó történet végül mindenhol csak a kizsákmányoltak számára ér szomorú véget.

Mike White nem akarta még egyszer eladni ugyanazt a receptet. A második évad eltávolodik az eredeti koncepciótól, és az örökös osztályharc mezsgyéjéről új vizekre evez. A szicíliai Fehér Lótusz szálloda inkább szolgál háttérelemként, ami egy keretet ad a hét részes történetnek. Kiszabadul a izoláltságból és igyekszik birtokba venni a szicíliai miliőt. Magyarán: a szálloda „szállodasága”, a vendégek és alkalmazottak viszonya, a vagyoni különbségek nem kapnak szerepet, illetve, ha kapnak, akkor is másféle módon. A felütés nem változott: az első jelenetben rögtön szembesülünk azzal, hogy a hotel egy vendége életét vesztette, sőt, ezúttal több hullát is kitermel magából a szállodai vakáció. Arra, hogy ki, miért, és milyen módon vesztette életét, ezúttal is az utolsó etapban derül fény, de úgy magával visz a cselekmény sodrása, hogy szinte el is felejted, mi vár az út végén. A Fehér Lótusz egyébként sem a bűnügyi szál miatt az egyik legszórakoztatóbb sorozat az utóbbi évek streaminges választékában.

Ezúttal is három fő szálon halad történet: visszatér a kissé flúgos Tanya (Jennifer Coolidge), ezúttal már Hawaii-on megismert férjével, Greggel (Jon Gries), és szeleburdi asszisztensével, Portia-val (Haley Lu Richardson). Megismerkedünk a szicíliai gyökerekkel rendelkező, olasz-amerikai di Grasso család három férfitagjával, a kissé otrombán viselkedő nagypapával, Berttel (F. Murray Abraham), a szexmániás Dominiccel (Michael Imperioli) és a fiával, a szubmisszív Albie-val (Adam DiMarco). Ők a közös családi kikapcsolódás mellett azzal a fennkölt céllal érkeztek, hogy felfedezzék őseik földjét. Végezetül itt van két fiatal házaspár, akik a két férfin keresztül ismerik egymást, akik egykor kollégiumi szobatársak voltak: Ethan (Will Sharpe) és Harper (Aubrey Plaza), valamint Cameron (Theo James) és Daphne (Meghann Fahy). A „helyi erők” is erősen befolyásolják a történet csapásirányát, mint, a szállodaigazgató, Valentina (Sabrina Impacciatore) és két örömlány, Lucia (Simona Tabasco) és Mia (Beatrice Grannó).

Ahogy az első évadban is történt, a különböző történetszálak olykor érintkeznek egymással, és bizonyos mértékben befolyásolják egymás alakulását. Mike White az első évad sikerén felbúzdulva jobban elengedhette a gyeplőt: a paradicsomi jelző sokkal jobban illik az egyaránt építészetileg és természetileg fenséges Szicíliára, mint az első évad Hawaii szigetére. Hozzátéve persze, hogy a mára már csak halványuló emlékké apadó koronavírus-járvány végett sem lehetett volna egy ilyen helyszínen forgatni. Csak úgy harapni lehet a hamisítatlan itáliai atmoszférát az Etna lábánál és a palermói éjszakák közepette, amiért az első évad emlékezetes score-jáért felelős Cristobal Tapia De Veer is megtette a magáét. A zeneszerző a HBO másik, ugyancsak második évaddal jelentkező remekművéhez, a Labrynthnak köszönhető Eufóriához hasonlóan megalkotott egy semmihez sem fogható, egyedi hangzásvilágot, aminek egzotikus dallamait pluszban sikerült mediterránra hangszerelnie.

A Fehér Lótuszt azonban nem a külsőségek teszik igazán értékessé, hanem amilyen jól megírt karakterei és karakterívei vannak. White sorozata már-már egy tanulmány emberi kapcsolatokról, az emberi szexualitásról, a nemi szerepekről, a lényünk legmélyebb bugyraiból felmorajló, ősi ösztönökről, amelyek irányítanak minket. A sorozat író-rendezője elmondása szerint, míg az első évad a pénz és a hatalom köré szerveződött, addig a második a szex és az intimitás, a hűtlenség és féltékenység kérdéskörét járta körbe, tehát olyan témákat érint, amik egy átlagember számára is megélhetőek. A második évad még az elődjénél is kajánabbul és epésebben mutatja meg az ember csupasz valóját – egyszóval, sokkal személyesebb. Azzal együtt, hogy továbbra egy fekete komédia, és sorjáznak benne a jobbnál jobb helyzetkomikumokra épülő momentumok.

Az ember nem tudja, hogy sírjon, vagy nevessen a történéseket látva – ez egy kiváló szatíra ismérve. Szereplői rémisztően valódinak hatnak, ami nagyban köszönhető a nagyon életszagú párbeszédeknek, és annak, hogy egyikük jelleme sem fekete, vagy fehér. Hozzá kell tegyem, ehhez egy gondosan megválogatott szereplőgárda elengedhetetlen, Jennifer Coolidge, a komédia nagyasszonyaként már készítheti is a polcát a következő Emmyjének, mert jó eséllyel indul, hogy még egyszer elnyerje ugyanazt az elismerést ugyanannak a szerepnek a megformálásáért. Tanya a megismertnél is „tanyább”, egyszerűen minden pillanata arany.

A Fehér Lótuszban gyakorlatilag minden működik, az operatőrtől elkezdve a zeneszerzőn át a színészekig mindenki a szívét-lelkét beletette a projektbe, és ez az odafigyelés átjön a sorozat minden képkockáján. Mike White-nak sikerült megújítani a saját kis világát, sőt, el is mélyítette azt – az évad okosabb, komplexebb és több karaktert is mozgat, mint az elődje. Szerencsére a HBO-nál nem vártak sokat, és be is jelentették a harmadik évad érkezését, ami a tervek szerint Ázsiába költözik át, és a keleti spiritualitás, valamint a halál témája köré fog szerveződni. Ami biztos, hogy A Fehér Lótusz 2022 egyik legjobbja.