Az idei év sem érhet úgy véget, hogy nem mutatkozott be egy új Call of Duty rész a nagy közönség előtt. Most a Treyarch kapta kézhez a nagy múltú franchise stafétabotját. A fejlesztőcsapat a szérián belül a Black Ops alcímet viselő sorozatával vált meghatározóvá. A legújabb felvonás ezt az univerzumot bővíti tovább egy hatodik résszel. Fontos megemlíteni, hogy ez az első olyan rész a játék széria történetében, ami megjelenés napján elérhető az Xbox Game Pass Ultimate előfizetés keretein belül PC-re és Xbox konzolokra jelenállás szerint átszámítva havi ötezer-négyszázkilencven forint fejében. Most mindenki elmondhat egy imát a Phil Spencer mini oltára előtt. A formális információ átadás után viszont nézzük miként sikerült a játék kampány módja.
Minden idők egyik legjobb pszichológiai horror játékának ráncfelvarrása megérkezett két év várakozás után. A Konami és Bloober Team közös koprodukciója már elérte az első nagyobb mérföldkövet eladásokban, hiszen átlépte az egy millió eladott példány számot, így a széria legjobban fogyó része lett. A kritikai visszhang sem maradt el, ami hosszútávon megtámogathatja az eladások növekedését. Lássuk milyen játék rejlik a megérdemelt siker mögött.
(tovább…)A Diablo IV megjelenésekor sok problémám volt a játékkal és nem hittem benne, hogy a mostani Blizzardban lesz elég szerénység, hogy helyrehozza őket. Nézzük röviden, mit ért el ebből a Vessel of Hatred.
(tovább…)Most, hogy véget ért a nyár, lementek a nyaralások, a gyerekek újra az iskolapadban ülnek és beköszöntött a sz…eles, esős, hideg idő, emberek sokasága sírja vissza a napsütötte évszakot, ki ezért, ki azért. De annak menthetetlenül reszeltek idénre, lehet várni megint jó kilenc hónapot. De szerencsére van nekünk olyan hobbink, aminek segítségével bármi is lehetséges, így akár képzeletben és hangulatban vissza is repülhetünk a nyárba, vagy az örök nyárral kecsegtető pontjainak a világnak. Naná, hogy videojátékokról van szó! Kiváltképp azokról, amik valami formában nyárias helyszínnel, vagy témával rendelkeznek. Ha nektek is hiányzik a nyár, maradjatok velünk, mert az alábbi toplistában olyan játékokat hozunk nektek, amikkel újra átélhetitek.
(tovább…)Régóta vita tárgya, hogy vajon melyik a jobb a könyv vagy pedig a film. Szerintem speciel ez mindig esetfüggő. Azonban újabban egyre inkább előtérbe került a sorozat és a videojáték is. Ezek a formátumok ugyanis lehetővé teszik egy jóval terjedelmesebb alkotás adaptálását is. Ráadásul a videojátékok esetében még ott van az interaktivitás is, amit így könyv formájában szinte lehetetlen visszaadni. Emiatt ha valamelyik videojátékból készül is könyv az általában valamilyen kiegészítőként szokott funkcionálni az adott videojátékhoz lásd például a Gears of War esetében is. Éppen ezért is számít különlegesnek az Alien: Isolation avagy magyar címén Izoláció, ami szinte egy az egyben a leirata a játék cselekményének.
(tovább…)A 80-as és 90-es évek, illetve a 2000-es ével eleje a stratégiajátékok aranykora volt, minden stúdió a maga kimagasló minőségű szériájának egy újabb darabját hegesztette. Olyan korszakalkotó művek születtek meg ekkortájt, mint a Command & Conquerek, a Warcraft és a Starcraft vagy a modern RTS-ek egyik alapműve az Age of Empires első két része. Míg a Blizzard a Warcrafttal és a Starcrafttal a fantasy és a sci-fi világában kalandozott, addig a Microsoft az Age of Empires darabokkal a világtörténelem korszakiba (ókor és középkor) repítette el a játékosokat. 2002 azonban egy vízválasztó volt év volt a valós idejű stratégiák életében, ugyanis a Blizzard ekkor hozta el a Warcraft széria harmadik részét, ami alapjaiban reformálta meg a műfajt és helyezte azt új alapokra. A Microsoft szintén ekkor gondolta azt, hogy ideje egy kicsit felrázni az Age of sorozatukat, így ők is egy merészet gondoltak és egy spin-off rész kíséretében az addigi történelmi korszakokon nyugvó sorozatukat bevezették a mitológiák és istenek világába: az Age of Mythology képében.
(tovább…)A Still Wakes the Deep egy belső nézetes pszichológiai túlélőhorror játék, ami a The Chinese Room angol fejlesztőcsapat alkotása, és a Secret Mode adta ki. A fejlesztő brigádot már korábbról ismerhetjük, hiszen nem most kóstoltak bele az iparba. Nekik köszönhetjük a méltán híres Frictional Games Amnesia horrorjátékának vadhajtását a A Machine for Pig-et, de nem állnak tőlük távol a mérsékeltebb játékélményt nyújtó címek sem.
Gondolhatunk itt olyan címekre, mint például az Everybody’s Gone to the Rapture, amibe egy angol kis falut kell felfedeznünk, és kideríteni hova tűnhettek nyomtalanul a helyi lakosok. Ennek ellenére szkeptikusan álltam megjelenés előtt ehhez a produktumhoz. Ugyanis a fejlesztők előző játékai nem kaptak a játékosok részéről magas értékeléseket, illetve a kritikusok sem voltak elájulva tőlük. A most bemutatni kívánt játékukat olyan klasszikusok ihlették, mint John Carpenter A dolog című filmje vagy Alex Garlandtól az Expedíció.
(tovább…)Van pár olyan örökzöld téma a popkultúrában, amihez az alkotók újra és újra nyugodtan visszanyúlhatnak, mert az emberek, korosztálytól és médiumtól függetlenül kajálni fogják. Ilyen például az apokalipszis/kataklizmikus esemény, a zombik, és a vámpírok. Meglepő módon, a jelenlegi cikk alanya, a Vampyr utóbbi témakörhöz nyúl hozzá. Videojátékok között is volt már pár emlékezetes alkotás a témában, de a Life is Strange-et is jegyző Dontnod (manapság Don’t Nod) valami újat kívánt hozni a régi bejáratott témába és habár szerintem nem sikerült mindent maradéktalanul megvalósítaniuk, az biztos, hogy az elmúlt évek mezőnyével összevetve kifejezetten egyedi alkotást tettek le az asztalra.
(tovább…)Ha már úgyis lemaradtam arról, hogy azért szidjam a játékot, mert nincs benne rendes térkép, jó lesz szétboncolni, hogy mi az, ami miatt a Starfield mint játékuniverzum alulmarad a többi naggyal szemben, spoilerekkel.
(tovább…)A Far Cry a Ubisoft egyik legrégebben futó, jelenleg is folyamatosan aktív sorozata. És habár voltak hullámzások a széria sikerében, de messze nem osztotta meg soha annyira a közönséget, mint a kiadó más címei alatt futó játékai és nagyjából sikerült stabilan hoznia ugyanazt a relatív vállalható szintet. A magam részéről én már az első rész óta nagyon szeretem a Far Cry játékokat és habár soha nem ragadott magával annyira, mint mondjuk a szintén Ubisoftos Assassin’s Creed, de mindig szívesen ültem le elé. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy a negyedik résznél már megjelentek a repedések a szérián, az ötödik epizód pedig már egyértelműen mutatta a Ubisoft formula kifáradásának jeleit, amit már annyi helyen, annyiszor tárgyalt mindenki. Éppen ezért esett nekem ki a Far Cry hatodik része, amit csak most, két és fél év után vettem elő. Na de igazam volt-e vajon, hogy nem rohantam azonnal végigjátszani?
(tovább…)