Az első rész sikerét látva Vaughan és Staples számára nem volt kérdés, hogy folytatniuk kell a történetet. És ez ám az igazi kihívás, hisz hogyan übereled azt a munkát, amely annyira elborult, hogy azt már tanítani lehetne/kellene? Az alkotópáros előtt két út állt. Az első lehetőség, hogy meglovagolják az első rész sikerét és többé-kevésbé lemásolják annak minden mozzanatát. Annyi különbséggel, hogy mindenből többet kapunk. Több akció, több vér, rengeteg szereplő stb. A másik lehetőség a képregényes univerzum bővítése, mégpedig úgy, hogy az érzelmekkel, érzésekkel játszanak az alkotók. Tehát egyfajta hangulatváltás következik be. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy a Sagára melyik jellemző a kettő közül.
(tovább…)Legutóbbi alkalommal, azt hiszem, ott hagytuk abba, hogy kicsit latolgattuk közösen, mi lehet az oka tapintható világunkban a szuperhősök teljes hiányának, illetve elgondolkodtunk, vajon jobb hely volna-e planétánk, ha köztünk élnének, esetleg az ár, amelyet fizetnünk kellene, nem egészen lenne arányban a kapott értékekkel. A soron következő darab egy érdekes kakukktojás, ugyanis itt megfordul a sorrend, az előző cikkem második szegmenségben érintőlegesen említett Kis Dög (Hit-Girl) kap főszerepet, míg Dave Lizewski ezúttal pusztán asszisztál a történesek sűrűjében. Amennyiben velem vagytok és készen álltok egy második fejesre, a szó realisztikus, továbbá pejoratív, videójátékokból ismert jelentésében, akkor ne tétovázzunk. Jelenlegi kulcsfiguránkhoz hasonlóan a vetődés pillanatában határozzuk el, hogyan tovább!
(tovább…)A Saga jóval több, mint a címben ígért egyszerű történet. A fantasy és sci-fi elemeket bravúrosan vegyítő űropera ennél sokkal, de sokkal zseniálisabb, kiszámíthatatlanabb és polgárpukkasztóbb. Mindezt talán az Agymenők című sitcomban elhangzott kultikus mondat példázza a legjobban: „Nincs túl sok képregény, aminek a borítóján egy szárnyas nő csecsemőt szoptat”. A Brian K. Vaughan (Y, az utolsó férfi, Ex Machina, Runaways) által írt és Fiona Staples (North 40, Archie, Mystery Society) által rajzolt képregényben egy intergalaktikus háborúban két ellentétes oldalon harcoló katona egymásba szeret, a szerelmükből pedig egy kislány születik. Ahogy halad előre a cselekmény, megismerjük életük első időszakát, feltárul előttünk egy mesés, új birodalom, amely még a képregények világában is eredetinek számít.
(tovább…)A Batman képregények nyolcvan éves fennállása alatt már megannyi képregény alkotónak nyílt lehetősége arra, hogy újra gondolja vagy éppenséggel kifacsarja a sötét lovag ezerszer hallott legendáját. Mégis a denevérember hosszú pályafutása alatt maximum egy tucatnyinak sikerült az a bravúr, melyben nem csak újra gondolták Gotham álarcos bosszúállóját, hanem egy olyan oldalát mutatták meg az olvasónak, ahol a jó és a rossz közti határvonal talán sosem létezett. Sean Murphy 2017-ben megjelent – tavaly óta pedig a Fumax kiadónak hála végre magyarul is olvasható -, nyolcrészes Batman: Fehér Lovag címre keresztelt minisorozata pontosan ez a fajta történet, azonban Murphy elbeszélésében eme elgondolás még csak annak a bizonyos jéghegynek a csúcsa.
(tovább…)Ha ikonikus női szuperhőst kellene említeni, fogadni mernék, hogy bárki top 5-ös listájának első helyén a Csodanő szerepelne. Persze ennek nyomós oka lehet a filmek népszerűsége, de a harcos amazon máig töretlen népszerűsége jóval mélyebben gyökerezik ennél. Valahol a feminista mozgalmak hajnalának elején, valahol ott, ahol a képregényeket durva cenzúra mozgalmak viharai tépázták.
(tovább…)Vélhetően sokatok számára ismerős lehet az írásom apropóját adó kiadvány szójátékba burkolt megnevezése, ha máshonnan nem is, hát az azonos című, adaptációként készült mozifilmekből bizonyosan. A jogokat ugyanis már azelőtt megvásárolták, hogy a képregény első száma, eredeti formájában ténylegesen megjelent volna nyomtatásban. Ennek okán legyintve mondhatnátok, hogy jól ismeritek a sztorit, hiszen minden ott volt a vásznon, de ezzel igencsak távolra kerülnétek a tényleges tényektől. Cikkemben szeretnék többek között rámutatni a markáns tartalmi többletre, amely a papír alapú forma esetében fennáll. Továbbá veletek együtt egy habkönnyű elemzésbe bocsátkozni, némi kedvcsinálással egyetemben, amennyiben partnereim vagytok benne. Lássuk!
(tovább…)Tovább folytatódik kalandos utunk az Orgyilkos osztály legújabb számában, ami immár az ötödik. Marcus ezúttal ‘átadta’ a stafétát Sayanak, hogy ő legyen a történet főszereplője. A nagy kérdés csak az, hogy a jakuza lány fenn tudja-e tartani annyira az olvasó érdeklődését, ahogy azt korábban nihilista pasija tette. Az előző kötet eszeveszett gyilkolása után nagyon nehéz lesz megugrania a lécet az újnak.
(tovább…)Mielőtt még túl brutálisnak veszitek a címet, és billentyűzetet ragadva vad kommentelésbe kezdtek, engedjétek meg, hogy felvázoljam az alapszituációt. Múlt héten ugyanis már bevezettelek titeket Marcus Lopez Arguello közel sem mindennapi életébe. Főhősünk ugyanis a világ egyetlen bér- és orgyilkosokat képző iskolájában, a Haláltanok Királyi Iskolájában tengeti mindennapjait. Maradjunk annyiban, hogy ebben a suliban rohadt óvatosnak kell lenned, mert sose tudhatod, hogy ki és hogyan támad rád.
(tovább…)Pusztán a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy még szeptember végén a kezembe akadt Rick Remender Orgyilkos osztályának első hat számát tartalmazó kiadványa. Mivel korábban már láttam a sztori sorozatadaptációjának pilotját, gondoltam szerencsét próbálok vele, hátha a képregény jobban sikerült, mint a korábban látott epizód. Kellemesebb csalódás nem is érhetett volna!
Remender erőszakkal és drogokkal tarkított története azonnal berántott. Ezúttal ennek a pár nap múlva öt állomásossá növő kalandnak az első két számáról fogok nektek mesélni. A kritika spoilereket tartalmaz az Orgyilkos osztály Reagan-nemzedék és Kölykök a fekete lyukból című képregényekből.
(tovább…)Tavaly év elején éppen a Heti Dörgés Villám Gézával ment a Comedy Centralon, amikor egy érdekes képregényt mutattak. Azonnal ott ragadtam a tévé előtt, mivel mindig is imádtam a Magyar Népmeséket, és kíváncsi voltam arra, hogy vajon mi is lehet ez a képregény. Ekkor találkoztam először Az Utolsó Előtti Huszár című magyar képregénnyel. Amikor pedig felfigyeltem arra, hogy hamarosan megjelenik a kiadvány, azonnal írtam a comic oldalának, hogyan szerezhetnék egy saját példányt. Ők pedig voltak olyan jó fejek, hogy az üzenetváltás után nem sokkal kézbe vehettem a Fekete Mentések első kalandját.
(tovább…)