Hatalmas meglepetés volt számomra ez a sztori, a lehető legjobb értelemben. Nem sűrűn akad a kezembe kisregény, valahogy mindig a próza mostohagyerekeként tekintettem a műfajra, de egy jó sci-fit bármikor szívesen elfogyasztok, ide vele. Martha Wells művei régóta a kívánságlistámon szerepeltek, a szerzőt elég nehéz megkerülni, ha kortárs SFF irodalomról van szó. Ráadásul idehaza a Fumax gondozásában jelent meg, nálam ez jelent egyfajta minőségi kategóriát, így csak idő kérdése volt, hogy beszerezzem. Az Öldöklő-naplók sorozata bezsebelte többek között a Hugo-, a Locus- és a Nebula-díjat is, nem is egyszer. És ha egészen őszinte akarok lenni, már a könyv felénél világos volt, hogy meg is érdemelte.
(tovább…)Az Egy nehéz nap utópiában Matthew Baker amerikai író második novelláskötete, az első, amely magyar fordításban is megjelent. A kötet itthon egy évvel követte az amerikai debütálást, 2021 második felében jelent meg az Agave kiadó gondozásában. Lángoló bölénnyel, apokaliptikus borítóval, tizenhárom hosszabb-rövidebb novellával. A kiadó és a fordítók dicséretére váljon, hogy majdnem minden novellának más fordítója volt, mégis sikerült Baker stílusát egységesen átültetniük magyar nyelvre.
Baker kisprózája science-fiction besorolást kapott, holott a fikció lényegesen erősebb benne, mint a tudományos vonal. A szerzőt sokkal jobban foglalkoztatja az, hogy az átlagos amerikai emberek hogy fognak élni, viselkedni adott esetekben, mintsem az, hogy változik a tudomány a jövőben és ennek mi lesz a hatása az emberiségre, civilizációra, túlélésre. Baker határozottan fikció, viszont sokkal kevésbé science. De ezzel nincs is semmi gond.
(tovább…)Rengeteg könyv, film, sorozat, rádiójáték – és még sorolhatnám a végtelenségig a lehetőségeket, mert biztos van olyan, amiről még csak nem is hallottam – foglalkozott már a jövő témájával. Mindenkit érdekel, mi lesz velünk 10, 20, 50, vagy akár 100 év múlva. Hova jut a technológia? Hogy alakulnak a ma létező szervezetek sorsa? Ki marad meg, és ki veszik bele a történelembe? És persze a legfontosabb: ennyi ember hogy fér el a Földön, lesz-e Föld még egyáltalán, és a Holdra is ki tudunk-e költözni. Dömötör László, ha nem is biztos válaszokat, de egy alternatív jövőképet ad A Hold hősei című könyvében. Bár az egész történetet a Vöröskereszt, mint segélyszervezet tölti ki, mégis egy kalandos, könnyed sci-fi művet vehetnek kézbe az érdeklődők.
(tovább…)Általában egy alkotó törekedni szokott arra, hogy valami olyan újszerű vagy éppenséggel különleges dolgot mutasson a közönségnek, ami szándékai szerint kiemeli vagy legalábbis megkülönbözteti majd őt a többi társa közül. Persze az ennek az érdekében használt eszközök és módszerek sok esetben nem érik el az alkotó által kívánt hatást és inkább érdektelenségbe fullad vagy adott esetben akár még ellenszenvet is kiválthat a közönségben. Viszont vannak olyan esetek, amikor egy-egy ilyen újítási szándék annyira bejön, hogy akár önálló műfajjá, hova tovább akár kultúrtörténeti mérföldkővé is válhat. Lásd például a Gyűrűk ura esete. Valami ilyesmi szándék vezérelhette a Kirakós című alkotás létrejöttét is, ami egy határozottan érdekes módszerrel kíván interakcióba lépni az esetleges közönségével.
(tovább…)A Molly Southbourne ezer halála után kézbe vettük a folytatást, hogy kiderüljön miként alakul a vércseppekből gyilkos hasonmásokat létrehozó lány története. Tade Thompson eredeti ötlete egy izgalmas, könnyed regényt termelt ki magából, de a második résznek be kell bizonyítania, hogy a sztori megéri a további, nem túl vaskos kötetet is.
(tovább…)Sepsi László Termőtestek című regénye 2021 végén jelent meg a Jelenkor gondozásában. Túlzás nélkül mondhatom, hogy azok, akik ismerik Sepsi munkásságát, vagy egy kicsit is igyekeznek lépést tartani a hazai fantasztikus irodalommal, már nagyon várták az új könyvet. A Termőtesteket regény kategóriában jelölték a 2022-es Zsoldos Péter-díjra.
(tovább…)Sara A. Mueller debütáló regényét nevezhetjük nagyon sok mindennek, de szokványosnak éppenséggel nem. Már a megjelenése előtt felkeltette az érdeklődésem, (ebben mondjuk nem kis szerepe volt a mutatós borítónak is), rögtön le is csaptam rá. Mueller neve számomra eddig ismeretlen volt, a szerző a spekulatív fikció területén alkot, a The Bone Orchard az első megjelent regénye, de merem remélni, hogy messze nem az utolsó.
(tovább…)A hét elején startolt az új Batman, az HBO Max műsorán. Mi pedig ez alkalomból megnéztük, hogy érdemes-e elolvasni a film előzményregényét. Ad akkora élményt, mint a film? Levisz minket mégjobban a sötét lovag lelkébe, vagy csak egy olcsó reklám? Egy olyan erős mitológiával rendelkező karakternek, mint a Batman ildomos egy ütős, új alapokra helyezett univerzumot adni. Matt Reeves alkotása előtti időszak pedig okot adhat egy ütős regény összehozásához.
(tovább…)Afázia – nyelvi zavar, mely a már kialakult beszédképességeket érinti. Idegen eredetű szó, amivel az emberek érintettség hiányában, vagy bölcsészdiploma nélkül, alapvető esetben nem találkoznak. Csodaszép, méregzöld borító, sárgán szedett cím, ígéret, hogy a vaskos könyvtest az egyik legjobb magyar űroperát fogja tartalmazni. Mindez bőven elég volt ahhoz, hogy az egzotikumra vágyó, vagy reménykedő sci-fi olvasó felkapja a fejét és virtuális, vagy valós kosarába nyomban behelyezze az Afázia kötetét. Én is így jártam, még 2021 nyarán, amikor a regény megjelent az Agave kiadó szárnyai alatt.
(tovább…)Mindannyiunknak van kedvenc szerzője, aki bármit is írjon, azt azonnal olvasni akarjuk, számoljuk a napokat az új könyv megjelenéséig, mikor végre elmerülhetünk az ismerős stílus és jól megválasztott szavak alkotta történetben. Kicsit olyan ez, mint megérkezni egy számunkra otthonos helyre. Azonban ez kétoldalú dolog: a várakozás sokszor olyan elvárásokat szül, amelyek néha nem teljesülnek, máskor pedig a vágyott könyv túlszárnyalja minden előzetes elképzelésünket. Nálam ebben az esetben az utóbbi történt, V.E. Schwab ismét teljesen magával ragadott.
(tovább…)