A Netflix repertoárja telis-tele van távol-keleti gyöngyszemekkel. Hazai berkekben ezidáig a koreai doramák nyertek jobban teret, és a rajongók tábora egyre csak nő. Az utóbbi időben azonban a platform a japán film és sorozatpiacból is kezdi felzárkóztatni magát, már ami az élőszereplős produkciókat illeti. Idén februárban érkezett a szolgáltató háza tájára Az utolsó nindzsaklán japán-amerikai koprodukcióban készült sorozat, amely talán igen nehézkesen indul. Vajon a befejezés is csak csalódást tartogat?
(tovább…)Louisiana vérfertőzéssel teli mocsarai, Kalifornia fehérgalléros bűnszervezetei és Arkansas demenciával árnyalt személyes tragédiái után Alaszka állam került sorra, hogy ezúttal is a múltjukkal és jelenükkel egyaránt viaskodó emberek kálváriájának krónikájáról meséljen, az első három évadot eredetileg jegyző Nic Pizzolatto háttérbe vonulásával. Az írás minimális spoilert tartalmaz!
Év elején sokan összegyűjtenek mindenféle listákat arról, mire lehet számítani az élet különböző területein. Természetesen társasjáték tematikában sem maradhat ki az év eleji seregszemle. Jöjjön tehát 7 játék, ami miatt emlékezetes lehet 2024. A lista minden eleme legjobb tudásunk szerint meg fog jelenni 2024-ben magyar nyelven. Viszont némelyiknek nincs még magyar címe, így egységesen angol címmel utalok majd rájuk.
Számomra mindig öröm, ha egy újabb fantasy vagy sci-fi alkotás kerül moziba vagy a tévé képernyőkre. Így volt ez elmúlt pár évben a Dűnével, a Sandmannel, a Sárkányok házával és tavaly a Dungeons & Dragons: Betyárbecsülettel is, hogy csak pár kedvencet említsek. A Disneynél viszont úgy döntöttek, hogy a jelenleg tizennégy éves film után sorozatot készítenek Rick Riordan regényéből, A villámtolvajból hogy ezzel is gazdagítsák a fantasztikus művek adaptációinak sorát. A kérdés az, hogy vajon hogy sikerült a sorozat, ami a félvérek és a görög mitológia világába nyújt betekintést.
Több mint négy év várakozás után végre itt a Hazbin Hotel első évada. Még anno 2019 októberében debütált a pilot epizód Vivziepop YouTube csatornáján ami akkoriban egy hatalmas áttörés volt a YouTube-ot illetően. Az egyedi témájával, színes világával már az első naptól hatalmas elérése volt az epizódnak, és bizonyította, hogy igen is van igény felnőtteknek szóló tartalomra a platformon. A hatalmas igényre mi lenne jobb bizonyíték, mint a közel százmilliós megtekintés amit az évek alatt generált? Talán csak az, hogy jelenleg a Prime Video egyik legnézettebb sorozata, még Magyarországon is. Vajon az A24 gondozásában és az eltelt évek alatt mennyit volt képes fejlődni Vivienne Medrano és teljesíti-e egy igazi OG rajongó elvárásait a Hazbin Hotel?
Az ifjúsági avagy más néven young adult alkotások az egyik legnépszerűbb műfajok közé tartoznak. Ennek pedig alapvetően két oka van. Egyfelől a nosztalgia, mivel állítólag ez a legszebb időszak az ember életében, tele lehetőségekkel és vágyakkal, amik általában még nincsenek megrontva a valóság mocskával. Másfelől pedig azoknak, akiknek esetleg nem feltétlenül volt ez egy olyan boldog időszak és/vagy éppenséggel a jelenlegi élethelyzetükkel sem elégedettek, ez egyfajta menekülési útvonal a valóság elől. Egy afféle vágyálom, amin keresztül olyan helyzeteket élhetnek meg, amire a valóságban soha vagy nem feltétlenül úgy volt lehetőségük, ahogyan azt szerették volna. Részben emiatt van az, hogy a legtöbb ilyen jellegű alkotás mindig valamilyen másik dolog köré épül például valamilyen zenés-táncos-éneklős-színjátszós dolog, akárcsak pl a High School Musical. Vagy valamilyen sportág köré, mint a jelenlegi cikkünk alanya is, a Kollár Betti féle Kosársuli című könyv.
A tavaly októberben megjelent Alan Wake 2 hurrikánként söpörte el a játékosvilágot, bizonyítékául adva, hogy érdemes volt tizenhárom évet várni a folytatásra, melyről korábban itt a Kritizátornál is írtunk. Ezzel egy időben ugyanakkor úgy gondoltam, hogy érdemes lehet írni egy kis visszatekintő bemutatót az első részről is és mi lenne alkalmasabb erre, mint a 2021-ben, a második részt megalapozóul megjelent Remaster verzió, melyben a Remedy ismét megmutatta mindenkinek, hogy mire is képesek.
Jorgosz Lanthimosz (emellett a magyar átírás mellett tettem le a voksom, pedig találkoztam vagy négyféle verzióval) korunk egyik legizgalmasabb szerzői filmese, akinek élénk, jellegzetes kézjegyei miatt művei olyan mértékben össze nem téveszthetőek, mint Wes Anderson vagy Lars von Trier remekei. A Szegény párák ugyan adaptáció, és ezúttal a görög rendező a forgatókönyvből nem vette ki a részét, de mégis, már az első három perc alatt széles mosollyal dőlhettem hátra a moziszékben – visszatértem Lanthimosz világába, ami furcsább, harsányabb és szatirikusabb, mint valaha.
Az ambiciózus, de meglehetősen vegyes fogadtatású negyedik évad után Noah Hawley újfent bebizonyította, hogy sok Coen epigonnal ellentétben ő valóban érti és magas szinten beszéli a testvérek filmes nyelvét. Erre szebb bizonyítékot (az előző három szezon zsenialitása mellett) nem is találhatnánk a Fargo ötödik etapjánál.
Az ember úgy van bekötve, hogy mindig is érdekelte az ismeretlen, a világban rejlő lehetőségek és a „mi lenne ha” latolgatása. Kis költői túlzással ez mozgatja a világunkat, így persze a szórakoztatóipart is. Az Apple saját gyártású sorozata, a For All Mankind pedig duplán is kipipálja ezt és bizsergeti a szerencsés néző ez irányú kényszereit. Ugyanis az alternatív történelmi találgatások mellett még azt is megpróbálja nekünk elképzelni, hogy mit rejtegethet, ami talán a legérdekesebb a fajunk számára: a bolygónkon túl. A nemrég befejeződött negyedik évad pedig igazán fején üti a szeget.