Kritika

Film

Amikor a rendszer megesz, kiköp és az egész kezdődik elölről – Mickey 17 kritika

Pong Dzsunho megszállott filmes. Na nem abban az értelemben véve, mint néhány kollégája akik bizonyos körülményekhez ragaszkodnak a filmjeik forgatásai során, például csak minimális CGI-t használnak, ha tehetik, hanem inkább abból a szempontból nézve, hogy a rendező ugyanazon témára már a sokadik filmjét készíti el. Ez persze kicsit sem veszélytelen vállalkozás, mivel bármennyire is legyen a választott téma szerteágazó ezernyi pontból körül járható, fennáll a veszélye, hogy az alkotó belefut az önismétlésbe.

(tovább…)
Társasjáték

7 társasjáték a Monopoly helyett

Keresztapa, Spongyabob, Manchester United F.C.. Hogy mi ezekben a közös? Mindegyiknek van saját Monopoly kiadása. Mi sem mutatja jobban ennek a társasjátéknak a töretlen népszerűségét. Ebben a cikkben viszont más játékok is elő fognak kerülni. Méghozzá olyanok, amik valamilyen szempontból hasonlítanak a Monopoly-ra, de modernebb és érdekesebb játékok annál.

(tovább…)
Film

Toy Story x Annabelle – A majom kritika

Amerikában nem telhet el év Stephen King-adaptáció nélkül, amivel semmi bajunk nem lehet, elvégre ennél csak keserűbb dolgok történhetnek a nyugati-parti filmgyártásban. No persze, a töménytelen mennyiségű filmből, sorozatból, játékból, ami a regényeiből és novelláiból elkészült, jócskán született fércmű is – azért az éves horrorfelhozatalt mindenképp felpezsdítik, gazdagítják a veterán szerző agyszüleményei. A legújabb példa erre az 1980-as novellából inspirálódó A majom című horror, ami egyáltalán nem nevezhető fércműnek, de az olyan klasszikusok közé sem fog emelkedni, amikre évek távlatából gondolnak vissza a műfaj rajongói.

(tovább…)
Animáció, Disney+

A woke Pókember kalandjai – A barátságos és közkedvelt Pókember (2025) 1. évad ajánló

Batman és Superman mellett kevés olyan közkedvelt szuperhős létezik, mint Pókember. Talán éppen ezért rengeteg interakciója látott már napvilágot, legyen szó mozifilmekről, tévésorozatokról vagy éppen képregényekről. A filmvásznon eddig három különböző alkalommal mesélték el Peter Parker történetét: először Tobey Maguire alakításában, aki egyfajta Clark Kent-utánzatként keltette életre a karaktert – olyannyira emlékezetesen, hogy Sam Raimi trilógiája a mai napig mémek kimeríthetetlen forrása. Ezután következett Andrew Garfield, aki tökéletes Peter Parker volt, azonban a Sony az erőltetett univerzumépítésükkel sikeresen kiiktatta a második filmre Garfield Pókemberét. Végül a Sony és a Disney közös projektjeként megérkezett Tom Holland Pókembere, aki talán a legközelebb állt a tinédzser szuperhős karakteréhez, ám annyira a Bosszúállók árnyékában mozgott, hogy szinte teljesen megszűnt önállóan létezni.

tovább
Animáció, Netflix

A kis hableány és a szörnyvadász – Vaják: Szirének a mélyből kritika

Talán nincs még egy olyan hányattatott sorsú fantasy franchise, mint a Netflix Witcher-sorozata. A 2019-ben indult szériát a kezdetektől fogva azért kritizálták, mert a showrunner és a forgatókönyvírók nem a kellő tisztelettel nyúltak Andrzej Sapkowski írásaihoz, és sokszor a saját szájuk íze szerint írták át őket. Állítólag a legnagyobb kritikus a főszereplőt, Ríviai Geraltot játszó Henry Cavill volt, aki a harmadik évad után vállára kötötte a kardjait, és otthagyta a sorozatot.

(tovább…)
Film

Az Oscar fekete báránya – Emilia Perez kritika

Az idei Oscar-gálára közeledve a legtöbb filmes diskurzust egy francia direktor spanyol nyelvű musical-je generálta: Jacques Audiard rendezésének világpremierje a Cannes-i Filmfesztiválon kapott helyet, aminek a zsűri díját is megnyerte, illetve a legjobb női alakításért járó díjat a film négy szereplője (Karla Sofía Gascón, Selena Gomez, Adriana Paz, Zoe Saldana) megosztva kapta meg. A díjeső a filmet azóta sem kímélte, az Európai Filmdíjátadón öt elismerést sepert be (közöttük a legjobb európai film díját), a tíz Golden Globe jelöléséből pedig hármat sikerült győzelemre váltania. Tizenhárom Oscar-jelölésével (olyan kategóriákban, mint a legjobb film, legjobb női főszereplő, legjobb adaptált forgatókönyv, legjobb rendező; a legjobb eredeti dalért kétszer is jelölték) messze az idei legtöbb jelöléssel büszkélkedhet, mi több, immár az Emilia Perez lett minden idők legtöbb jelölését begyűjtő nem angol nyelvű filmje. Ennek ellenére mégsem beszélünk diadalmenetről, mert a film számos irányból kapott erős kritikákat, és több botrány is hozzátapadt az elmúlt hónapokban, így erősen kétségessé vált az Oscaron való sikere.

(tovább…)
Animáció

Billy és a pizzacicák kalandjai a dinókkal – Gyerekkorunk kedvenc meséi #10

Szakítva kicsit a korábbi hagyományokkal, ezúttal nem vasárnap, hanem szombaton jelentkezek a Gyerekkorunk kedvenc meséi cikksorozatommal. Egészen elképesztő az, hogy már ha jól számoltam a tizenegyedik embernél tartok, és még mindig akad olyan mese, aki senkinél sem szerepelt. Kolev Ádám pedig még erre is rálicitált, mert olyan mesékről írt, amik tényleg egyetlen tagunknál sem találhattok meg. Mindennek tetejében még én is kedvet kaptam pár kedvencéhez, amikről tőle hallottam először. Nincs más hátra, mint elutazni Kolev gyerekkorába, hátha olyan dolgokkal találkozunk, amik számunkra is ismerősek lehetnek.

(tovább…)
Netflix, Sorozat

A kígyó végzete – Cobra Kai záróévad kritika

Már több cikk kapcsán is foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy mikor érdemes egy adott szériát befejezni. Hiszen akármennyire is jó egy adott sorozat és bármennyire is szeretjük egyszer el fog jönni az a pillanat, amikor érdemben már nem igazán lehet mit kezdeni az adott sorozattal. Hasonló a helyzet a Cobrai Kai című sorozattal is, ami ugyebár a Karate kölyök szériának egyfajta folytatása. Ugyan a Cobra Kai-nak meglehetősen hányattatott útja volt, hiszen először YouTube saját gyártású sorozatként indult, majd két évad után majdnem kaszálták, de ekkor ugye átvette a Netflix, viszont maguk jogok meg a Sony-nál vannak. Végül pedig most így a hatodik évaddal úgy döntöttek, hogy lezárják ezt a sorozatot. Habár idén nyáron jön majd egy újabb Karate kölyök film, ami elvileg már a Cobra Kai eseményei után fog játszódni.

(tovább…)
Animáció

Állati odüsszeia – Áradás kritika

Aki hosszabb ideje figyelemmel követi a két legrangosabb amerikai filmes díjátadót, a Golden Globe-ot és az Oscart, azt tudhatja, hogy melyik az a kategória, ahol szinte minden évben borítékolható az eredmény: az egészestés animációs filmeké. Talán az akadémiai tagok és újságírók elfogultságával lehet magyarázni (vagy azzal, hogy sokan arra sem veszik a fáradságot, hogy megnézzék az összes jelöltet, és az alapján szavaznak, hogy a gyerekeiknek melyik film tetszett a legjobban), de a Disney és a Pixar aktuális nagyágyúi gyakorlatilag helyzeti előnyből indulnak, míg más stúdióknak, különösen a külföldieknek esélyük sincs a győzelemre.

(tovább…)
Film

Se nem bátor, se nem új – Amerika kapitány: Szép új világ

Amerika kapitány (vagy Steve Rogers?) az MCU húzóneve, Pókember után és Vasember mellett a Marvel legismertebb és legnépszerűbb képregénykaraktere. A filmes univerzumban művésznevén az első bosszúálló, a Bosszúállók szellemi vezetője, a szuperhősökből verbuválódott csapat lelkiismerete. Mint évtizedes popkulturális jelenség, és mint a Chris Evans által évtizedig megformált karakter is megkerülhetetlen. Hozzá fűződtek a filmes univerzum legerősebb és legfontosabb (hiszen falkavezérként önálló kalandjai is kihatással voltak az egész falkára) felvonásai.

(tovább…)