Az A brutalista a közelgő 97. Oscar-díj egyik legnagyobb esélyesének számít a maga 10 jelölésével. Ezért, és természetesen a magyar vonatkozások miatt is érdemes picit elmerülnünk a film impozáns világában.
Már nem lehet könyves oldalakat, csoportokat úgy megnézni, hogy ne az Onyx Storm jönne velünk szembe. Szóval aki eddig nem hallott róla, már az is tudja, mi is ez a hype most. De mivel tudom, sokan még csak most ismerkednek vele, kezdjük az elején, a Negyedik szárnnyal. Ez a cikk most a kezdetek kezdetét veszi elő, és azoknak szól, akik még nem tudják eldönteni, ők is fel akarnak-e ülne erre a sárkányra.
Loboncos haj, napszemüveg, rossz szabású ruhák, egy gitár, szájharmónika és persze egy utánozhatatlan hang. Bob Dylan zsenije méltán került a zeneművészet Pantheonjába, ám meg lehet e fogni ezt a titokzatos figurát egy életrajzi filmen keresztül? James Mangold mozija, a Sehol se otthon (A Complete Unknown) erre tesz kísérletet, az eredmény pedig az utóbbi idők talán legjobbja a zenész-biopic darabok sorában.
Szokás azt mondani, hogy a kutyás férfiak sokkal vonzóbbak, valamint egy csaholó házi kedvenccel az oldalunkon menőbbnek, vagányabbnak tűnünk. Viszont hála az égnek egyre gyakrabban találkozok olyan férfitársaimmal, akik inkább a doromboló négylábúakat kedvelik. Meg valljuk be őszintén! Igaz, hogy a macskák elképesztően lusták és kvázi a szolgáiknak tartanak minket, de van bennük valami báj és rejtélyesség, ami magával ránt. Olyan vonzerő ez, amit több tucatnyi internetes cica videó után sem tudunk teljesen megmagyarázni. Örök ellenségeiknek a már korábban említett kutyákat, valamint a rágcsálókat tekintjük, akikkel történeteinkben rendszerint hadilábon is állnak. Nincs ez másként Szebeni Péter és Pádár Ádám történetében sem, ahol három macseknak gyűlik meg a baja, a csatornákban élő patkányokkal.
J.R.R. Tolkien A Gyűrűk Ura című műve korszakalkotó alkotás, amely nemcsak az irodalom világára gyakorolt hatalmas hatást, hanem számtalan más területre is. Tolkien elképesztően gazdag és részletes világot teremtett, amely inspirálta a modern fantasy műfaj alapjait. Nem meglepő tehát, hogy A Gyűrűk Ura univerzuma nemcsak a könyvek és filmek világát hódította meg, hanem a videójátékok és társasjátékok birodalmát is. Ez utóbbi ráadásul reneszánszát éli, hiszen az elmúlt években számos új A Gyűrűk Ura társasjáték jelent meg (Utazások Középföldén, A Gyűrűháború: A kártyajáték). Most pedig megérkezett A Gyűrűk Ura – A Gyűrű Szövetsége című kártyajáték, amely a Gémklub jóvoltából magyarul is elérhető. Ennek apropóján mi is nekivágtunk a játéknak, hogy tizennyolc fejezeten át újraéljük Frodóék kalandjait a Megyétől egészen Amon Henig.
Repülőgépes vagy még inkább olyan alkotásokból, amelyeknek a központi eleme a különböző repülőgépes harcok aránylag kevés van. Ennek legfőbb oka, hogy az ilyen jellegű alkotások megkövetelnek egy bizonyos szintű műszaki háttértudást. Illetve az sem árt, ha az adott alkotó tisztában van a fizika alapvető működésével. Nem is beszélve a többi egyéb írói kvalitásról. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az úgynevezett repülőgépes alkotások jobbak is lennének. Viszont az a kevés ilyen jellegű alkotás, amit volt szerencsém olvasni vagy látni kétségkívül mind emlékezetes volt.
Amikor elindítottam ezt a cikksorozatot arra gondoltam, hogy havonta megnézem egy kedvenc mesémet, majd minden alkotásnak egy önálló cikket szentelek. Hamar rájöttem, hogy ez nem fog menni, mert időm és sokszor energiám sincs arra, hogy ennyi dolgot megnézzek. Így aztán bevontam a cikkbe a kollégáimat, akik szintén hozzám hasonlóan tettek. És mennyire jó ötlet volt ez! Így olyan emlékeimben mélyen élő klasszikusok is előkerültek, mint a Míra kedvencei között is fellelhető Simsala Grimm vagy a Micimackó. Míra viszont nem csak az élményeit idézi fel, hanem valamelyest igyekszik is megfejteni, hogy a listáján található történetek mitől működhetnek még most is.
Idén újabb kiegészítővel és spin-off résszel bővül az Everdell – Az Örökfa árnyékában franchise hazai kínálata a Gémklub jóvoltából, ráadásul magyar nyelven. Az alapjáték a Mistwood kiegészítővel gazdagodik, amely az Everdell sorozat utolsó bővítése, míg a franchise egy kétszemélyes változattal, az Everdell Duo-val is kiegészül. Ezek apropóján úgy döntöttünk, hogy közelebbről is megvizsgáljuk az alapjátékot: miért vált a hazai és külföldi társasjátékos közösség kedvencévé, és miben rejlik a varázsa?
Senki nincs könnyű helyzetben, amikor az élet útvesztőjében kell eligazodni, de ha az ember más, mint a többiek, és emiatt kirekesztik, az minden szempontból egy nehezített pályát jelent. Éppen ezért mindennél jobban meg kell becsülnünk azokat az embereket, akik minden valós vagy képzelt tökéletlenségünk ellenére elfogadnak és támogatnak minket. Az Oscar-díjas Adam Elliot, a Mary és Max rendezője tizenöt év után egy újabb egészestés gyurmafilmmel jelentkezett, ami könnyfacsaróan, de mégis humorosan mesél az élet nehézségeiről és szépségeiről.
James Gunn nevét ma már szinte senkinek sem kell bemutatni, aki nagy utat járt be az elmúlt közel másfél évtized alatt. Karrierútja nagyon hasonlít a klasszikus szuperhős történetekéhez, hiszen van benne dicsőséges felemelkedés (A galaxis őrzői 1-2) hatalmas bukás mikor épp menesztették a Disneytől, és persze főnix módjára való feltámadás, amit már a The Sucide Squad, Peacemaker – Békeharcos és persze A galaxis őrzői harmadik felvonása szentháromsága takar. A rendezőre tehát nem lehet azt mondani, hogy valaha is tétlenkedett volna, aki most Peter Safrannel karöltve a DC Studios vezetőjeként élete talán legnagyobb kihívásával néz szembe.
