Hosszú várakozás után végre eljött a pillanat, megérkezett a Vaják sorozat 3. évadának első etapja. A Netflix ezúttal két részletben ossza meg a nézőkkel Ríviai Geralt kalandjait, szemben az előző évadok gyakorlatával, ahol egyben kaptuk meg az összes részt évadonként. A fő történetszál tovább bonyolódik és a fő kérdés az, hogy vajon sikerült-e a Netflixnek tanulni az előző évad hibáiból, és ezúttal egy Sapkowski-relevánsabb szezonnal előállni.
Vannak olyan alkotások, amelyek ilyen vagy olyan okból, de annyira jellegzetesek és hatásosak, hogy azok maradandó nyomot hagynak a társadalom kollektív tudatában. Így adott esetben akár azok is ismerhetik vagy legalábbis tudhatják, hogy miről van szó, akik soha egyetlen részt vagy jelenetet nem láttak az egész alkotásból. Ilyen alkotás a Netflix-es Black Mirror is, avagy magyar címén a Fekete tükör, aminek nem régiben debütált a hatodik évadda.
Egyik napon globális szupersztár és önjelölt hős, mire észbe kapunk már leszállt a Holdra és titkos ügynökként dolgozik maga a Király. Így tengeti a mindennapjait Elvis Presley a Netflix vadonatúj sorozatában, az Agent Elvisben. Hogy milyen is lett a kivitelezés, kritikámból kiderül.
Nézőként ki vagyunk éhezve a jó előzménytörténetekre. Tűkön ülve vártuk, mit tud majd mutatni A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi, vagy épp a Sárkányok háza. A siker nem is maradt el. Kevesebb visszhangot és memet kaptak ugyan, mint az eredeti történetek, mégis méltán az elődök nyomdokaiba léptek. A Netflix is igyekezett megörvendeztetni a Vaják saga szerelmeseit egy, a saga cselekményeit megelőző történéseket bemutató minisorozattal. A Vaják: A vér eredete azonban sajnos több sebből is „vérzik”.
Az Addams Family és Tim Burton rajongói már régóta boronálják össze a különc családot a különc rendezővel. A groteszk látásmódjával, filmjei semmi mással össze nem hasonlítható vizualitásával, a sötét fantasykről és kísértethistóriákról elhíresült Burton arra teremtetett, hogy egyszer bemutassa a saját interpretációját a galád családról – természetesen, hisz egész karrierje fehérre mázolt arcú és karikás szemű kitaszítottakról szólt. Rajongói körökben ráadásul évek óta kedvenc színészeit is előszeretettel kasztingolják egy Addams Family-filmbe, Johnny Depp Gomezként és Eva Green Morticiaként való ábrázolása gyakran visszatér különböző filmes fórumokon. Végül a Netflix jóvoltából a legújabb feldolgozás nem film, hanem sorozat formájában érkezett, és nem az egész családra, hanem kizárólag Wednesday-re tette a fókuszt, Tim Burton pedig a nyolc részes évad első négy részében rendezőként vállalt szerepet.
A Kerberos nevű hajó útnak indult Amerikába az Úr 1899-es évében, tele utasokkal, akik az új élet reményében váltottak jegyet, de reményeik szertefoszlani látszanak, ahogy a négy hónapja eltűnt Prometheus titokzatos üzeneteket küld nekik. A hajó letér útjáról és a misztikus események ezzel kezdetét veszik.
Egyre gyakrabban száll le a köd az utcákra és hullanak a megsárgult falevelek. Sült gesztenye és tök illatát hozza a hűs őszi szellő, mécsesek pislákolnak a néma sírokon. Kezünk egyszerre fáj a fagytól és az égető hőtől, mert hiába gyújtottunk már számtalanszor mécsest, az ember akkor is ember marad, és el-elcsesz dolgokat. Olyan meghitt ez a csend, csak az árnyékban mocorog valami. Érezzük, hogy figyelnek. A gesztenyét és a tököt poshadt víz és vér szaga váltja fel, a szél elfújta a gyertyákat, és már készülünk is a jumpscare-re. Bizony egyre inkább válik a Halloween és a Spooktober itthon is kultúránk részévé, ami a horror műfaj kedvelőinek valóságos csemege, akárcsak Guillermo del Toro Rémségek tára című történetcsokra, ami idén nálam elvitte a prímet.
(tovább…)A teutoburgi csatában Róma megsemmisítő vereséget szenvedett a germánoktól. Látszólag. Romulus népe azonban csak az alkalomra vár, hogy megbosszulja legiói elvesztését. Armenius és társainak kalandjai folytatódnak a Barbárok második évadában, ám a Netflix (sajnos) nem maradt hűtlen az őt körülvevő negatív előítéletekhez.
Sok olyan alkotás van, amelyet a kelleténél jóval tovább szoktak nyújtani. Persze sokszor nehéz meghatározni azt, hogy egy alkotás meddig tartson. Valamint olykor rajongói nyomásra is folytathatnak valamit. Viszont amíg az adott alkotásban érdemi tartalom van, addig olyan különösebben nagy baj nem lehet. Valami hasonló a helyzet a Cobra Kai című sorozattal is, ami ugyan még mindig kellően érdekes és izgalmas tud lenni. Azonban már kissé látszódik, hogy az ötlet, ami miatt eredetileg létrejött kezd kifulladni. Mivel korábban már két cikk is készült erről az alkotásról, így az abban foglaltakra most külön nem térnék ki. Aki esetleg kíváncsi rá vagy csak szeretne egy teljesebb képet kapni erről a sorozatról, az az alábbi linken megteheti, itt és itt.
Emberek vagyunk és természetünknél fogva kíváncsiak. Már időtlen idők óta próbálunk a minket körülvevő – sok ízben egyébként megmagyarázhatatlan – dolgokra ésszerű választ találni. Akár a filozófiáról vagy különböző vallások és népek gesztáiról, mítoszairól és mondavilágárol beszélünk, sokszor találjuk szembe magunkat olyan válaszokkal, amelyekre élő ember, tapasztalati alapon még nem jött rá. Hogyan keletkezett világunk? Mi vár ránk az élet után? Miért álmodunk? Ezekre a kérdésekre kínál választ a sok másik iromány mellet Neil Gaiman Sandmanje. Kritikámból megtudhatják, hogy valójában mennyire sikerült az eredeti gondolatmenetet a Netflix adaptációjának megőriznie. Természetesen nem szeretnék spoilerezni, így a történetet csak nagy vonalakban említem.
