A Kerberos nevű hajó útnak indult Amerikába az Úr 1899-es évében, tele utasokkal, akik az új élet reményében váltottak jegyet, de reményeik szertefoszlani látszanak, ahogy a négy hónapja eltűnt Prometheus titokzatos üzeneteket küld nekik. A hajó letér útjáról és a misztikus események ezzel kezdetét veszik.
Egyre gyakrabban száll le a köd az utcákra és hullanak a megsárgult falevelek. Sült gesztenye és tök illatát hozza a hűs őszi szellő, mécsesek pislákolnak a néma sírokon. Kezünk egyszerre fáj a fagytól és az égető hőtől, mert hiába gyújtottunk már számtalanszor mécsest, az ember akkor is ember marad, és el-elcsesz dolgokat. Olyan meghitt ez a csend, csak az árnyékban mocorog valami. Érezzük, hogy figyelnek. A gesztenyét és a tököt poshadt víz és vér szaga váltja fel, a szél elfújta a gyertyákat, és már készülünk is a jumpscare-re. Bizony egyre inkább válik a Halloween és a Spooktober itthon is kultúránk részévé, ami a horror műfaj kedvelőinek valóságos csemege, akárcsak Guillermo del Toro Rémségek tára című történetcsokra, ami idén nálam elvitte a prímet.
(tovább…)A Trónok harca siralmasan sikerült nyolcadik évadának hideg lehelete mai napig kísért. A modern popkultúra egyik legsikeresebb fantasy adaptációjának méltatlanul sikerült befejezése úgy tűnt, hosszú időre a sírba teszi George R. R. Martin eposzi történetét. Mind a stúdió, mind pedig a rajongók oldaláról nézve. Több mint három évvel később, ezért is egészen hihetetlen ma már arról beszélni, hogy Martin remekműve nem egyszerűen csak feltámadt halottaiból az előzményként is felfogható Sárkányok házával, hanem bizonyos szempontból vizsgálva máris túlszárnyalta azt. Figyelem! A cikk spoilereket tartalmaz a Sárkányok háza első évadának cselekményére nézve! Így, ha még nem láttad az évadot, csak a saját felelősségedre olvass tovább!
Amennyiben szoktátok követni az oldalt, talán még emlékeztek rá, hogy a mára összehívott titkos értekezletünk alapját szolgáltató képregény kis hazánkban eddig megjelent két kötetéről is nekem volt szerencsém írni korábban. Ezért tehát az HBO Max streaming platformra készült, élőszereplős adaptáció felütése kapcsán már nem mennék bele mélységében ugyanabba a problémakörbe, amelyet anno kiveséztünk. Ehelyett egy kisebb összehasonlítást és sarkalatos pontokon való vizsgálatot tartanék megfelelőbbnek, hogy érdemi újdonsággal szolgálhassak a korábbi szösszeneteket kiegészítve. Amondó vagyok azonban, hogy rögvest rugaszkodjunk is el a mozgó szerelvény tetejéről, amolyan titkos ügynökökre jellemző, lezser eleganciával.
Tegye fel a kezét, aki nem szkeptikusan, kitörő lelkesedéssel és a Trónok harca csúfos vége után is őszintén várta a Sárkányok házát! Valószínűleg elég kevesen vannak, akik az ‘anyasorozat’ után tényleg minden korábbitól eltekintve vágtak bele George R. R. Martin Tűz és vér című könyvének adaptációjába. Az HBO azonban merész volt és úgy gondolták, hogy nem hagyják veszni az egykori aranytojást tojó sárkányukat. És milyen jól tették! A kritika a lehető legkevesebb spoilert tartalmazza. Szóval ha nem vagy csak pár részt láttál a sorozatból is nyugodtan elolvashatod.
A teutoburgi csatában Róma megsemmisítő vereséget szenvedett a germánoktól. Látszólag. Romulus népe azonban csak az alkalomra vár, hogy megbosszulja legiói elvesztését. Armenius és társainak kalandjai folytatódnak a Barbárok második évadában, ám a Netflix (sajnos) nem maradt hűtlen az őt körülvevő negatív előítéletekhez.
A 2022-es év meglehetősen erősnek bizonyul sorozatok terén. Persze vannak olyan alkotások, amelyeket sokan jobban vártak illetve várnak, még ha végül az adott alkotás nem is feltétlenül képes teljesíteni a feléje támasztott elvárásokat. Lásd például a Kenobi vagy a Gyűrűk ura sorozat. Személy szerint én az idei évben a See, avagy magyarul a Láss című sorozat harmadik, és mint menetközben kiderült egyben befejező évadát vártam legjobban. A sorozat első és második évadáról már bővebben is írtam, így aki szeretne egy teljesebb képet kapni erről az alkotásról, annak előbb azokat ajánlom.
Valamelyest szerencsésnek tekintem magam, hogy abban az időszakban lehettem gyerek, amikor a Nagyvásznon olyan alkotások debütáltak, mint a Star Wars, a Harry Potter vagy éppenséggel akár a Gyűrűk ura. Ezeknek az alkotásoknak ugyanis nemcsak jelentős kulturális hatásuk volt, hanem sokak életében meghatározó szerepet is játszottak. Azonban újabban a Filmipar, illetve azon keresztül bizonyos illetők az alkotói szabadság mögé bújva olyan irányokba viszik ezeket az alkotásokat, amelyek finoman szólva is elég aggasztóak. Így aztán sajnos akármennyire is nehezemre esik, de a Gyűrűk ura: A Hatalom Gyűrűi című sorozat is meg kell, hogy kapja a tabumentes jelzőt. Ugyanis erről az alkotásnak csúfolt valamiről másképp nem lehet érdemben beszélni. A cikk spoilereket tartalmaz.
Ha valakit januárban megkérdeznek, hogy melyik Star Wars-szériát várja leginkább idén, valószínűleg habozás nélkül vágja rá, hogy Obi-Wan Kenobi önálló kalandját. Mégis, hogy állná ki a versenyt a Cassian Andor nevére vett sorozat a legendás, 1977-es Csillagok háborújában feltűnő öreg Jedi-mesterrel, aki a megosztó előzménytrilógiának is az abszolút fénypontja volt? Nem is beszélve arról, hogy Obi-Wan mellett a galaxis első számú rosszfiúja, Darth Vader is tiszteletét tette. Velük áll szemben a nézők és kritikusok által is magasztalt, de mára halványuló emlékű, 2016-os Zsivány Egyes egyik mellékszereplője, akivel kapcsolatban senki sem értette, mivel érdemelte ki, hogy egy saját szériát kapjon.
