Ha az ember számára fontos dolgokat erővel elveszik tőle, erős késztetést érez, hogy ezt az adósságát lerója a hitelezőinek. A bosszú létjogosultsága mindig megosztó lesz az emberek szemében, kérdés, hogy képesek vagyunk-e átérezni az elárult embertársunk valódi érzéseit. Alexandre Dumas francia író regénye, a Monte Cristo grófja 1846-ban jelent meg és ezalatt a 172 év alatt rengeteg feldolgozást kapott. 2005-ben Mahiro Maeda rendező animés formát adott a műnek, hogy a modern kori generációval is megismertethesse ezt a komplex történetet.
Alex Garland neve talán nem cseng olyan ismerősen, mint más rendezőké. De ha megemlítjük, hogy olyan filmek forgatókönyvén dolgozott, mint a 28 nappal később és a Napfény, valamint ő rendezte az utóbbi évek egyik legjobb sci-fijét, az Ex Machinát, akkor rögtön más megvilágításba kerül. Így nem véletlen, hogy sokan felkapták a fejüket a hír hallatán, hogy Garland fogja adaptálni Jeff VanderMeer Déli Végek-trilógiájának első kötetét. Lássuk hát, hogy az Annihilation fel tudott-e nőni a rendező előző munkái és a regény által támasztott elvárásoknak!
Nincs könnyű dolgom ha A mindenség elméletéről kell írnom. Egyrészt azért, mert már korábban írtunk az Oscar-díjas filmről, másrészt pedig azért, mert ha Hawkingról szeretnék értekezni, akkor minimum fél év múlva kellene nekilátnom ehhez az íráshoz. Rendkívül érdekes és hihetetlen nagy zseni volt a professzor, ezért kb. már 9. osztálytól kezdve rajongok érte. Mit szólnátok ahhoz, ha gyorsan átfutnánk a filmen és gondolatébresztőnek írnék pár dolgot, amiket akár a kommentekben meg is beszélhetnénk?
Bár nemrég volt egy Rainbow Six Siege cikk, ennek ellenére, vagy talán pont ezért jól bevágódik ide ez a kis friss szösszenet. Ugyanis végre elérhető a már jó ideje híresztelt Outbreak, ami április 3-ig marad így a játékosok számára. Nézzük is mit lehet csinálni ebben a játékmódban!
Értekezésünk tárgya Sam Mendes első önálló rendezése, ami máig kikezdhetetlen kultuszfilm, holott a színházi direktorként induló brit alkotó egyebek mellett James Bond megújulásából is alaposan kivette a részét, valamint a gengszterek hőskorának is hatásos krónikása volt. 18 éve mutatták be hazánkban Oscar-esőt hozó Amerikai szépség című filmjét, mely ha mai, hipergyors korunkban készül, és róla okostelefonokra „komponált” ajánlót, kedvcsinálót kéne írnunk, az szerzőnk és egyben a sorozat gazdájának olvasatában így festene.
Az amerikai bemutató után már a Netflixen is elérhetővé vált az Annihilation, mely Jeff VanderMeer díjnyertes Déli Végek-trilógiájának első kötetét dolgozza fel. A sorozat nyitánya egy katasztrófa sújtotta térségbe küldött expedíció történetét mutatja be, ahol a tudósok olyasmivel találkoznak, amire a legvadabb álmaikban sem gondoltak volna.
Immáron 4. éve, hogy úgy döntöttünk egy liveblog formájában közvetítjük az idei Oscar gálát. Óriási öröm, hogy ezúttal is van magyar vonatkozása, hiszen egy ország izgul Enyedi Ildikó fantasztikus szerelmi történetéért, amiről már itt is írtunk. Nagyjából vannak sejtéseink, hogy hogyan fognak alakulni a helyezések, de a múlt évi baki után már nem merünk messzemenő jóslatokba bocsátkozni. Egy dologban azonban mégis biztos vagyok, hogy a Coco nyeri a legjobb animációs filmért járó szobrocskát. A víz érintése és a Három óriásplakát Ebbing határában fog nagyon komolyan egymásnak feszülni. Előbbi a tabukat döntögető témája és del Toro film iránti vonzalma miatt, utóbbi pedig szomorú aktualitása miatt. Szurkoljatok velünk a magyar jelöltnek, és bízzunk abban, hogy az Oscar nekünk kedvez és a magyaroknak a 90. gála nem fog másról szólni, mint testről és lélekről. Hajnali 2-3 között várunk titeket!
Sokatmondó előhangot és végül megosztó visszhangot kapott Francis Lawrence új filmje, amiben végre a nagy Jennifer Lawrence-vetkőzés is megtörténik. A színésznő munkásságát bemutató sorozatunk ezennel el is ért a csúcspontjára. Figyelem! A kritika spoilereket tartalmaz, így ha még nem láttad a filmet, jól gondold át, hogy elolvasod-e.
Írásunk első része J-Law sikerhez, elismertséghez vezető útját, csillogását mutatta meg, bár az éber olvasók az utalások szintjén felfedezhették, hogy az éremnek minimum két oldala van. Most árnyaljuk a képet, bemutatjuk a világsztár földhöz közelibb, szerethető oldalát, esendőségét (is), és megpróbáljuk a titok néhány rétegét felfejteni.
Az irodalomnak és a filmnek vannak bizonyos toposzai, amelyekről – ha írni vagy forgatni akarunk – mindig felmerül a kérdés: miként tudnánk újat mondani egy olyan történetben, amelyet előttünk már legalább százszor elmeséltek? Greta Gerwig első filmjében erre tesz kísérletet; sikeresen, de anélkül, hogy megadná a kérdésre az egyértelmű és örök érvényű választ.